Orbán: Megvan a 2,5 millió beoltott, szerdán kinyithatnak a boltok

2021. április 06. – 17:22

frissítve

Orbán: Megvan a 2,5 millió beoltott, szerdán kinyithatnak a boltok
Oltáshoz előkészített vakcinák egy oltóponton 2021. április 5-én – Fotó: Balázs Attila / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Orbán Viktor kedd délután a Facebook-oldalán jelentette be, hogy megvan a két és fél millió beoltott. Szerdán kinyithatnak a boltok, és újraindulhatnak a szolgáltatások is. Emellett lesznek járványügyi intézkedések is, ezeknek a betartására kéri az embereket a miniszterelnök a videójában. Az oltások folytatódnak hasonló tempóban, és Orbán arra kéri az embereket, hogy regisztráljanak és menjenek el oltásra.

Ennek előzménye, hogy húsvéthétfőn a kormány honlapján közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK), hogy várhatóan kedd éjfélig, de legkésőbb a szerda délelőtti órákban érjük el ezt. Magyarországon kiemelt jelentősége van ennek a számnak, korábban ugyanis Orbán Viktor és Gulyás Gergely is azt kommunikálták, hogy ennyi beoltottra lesz szükség ahhoz, hogy megkezdődhessen a nyitás.

Mint az a KTK közleményéből kiderült, miután Pintér Sándor belügyminiszter határozatban megállapítja, hogy elértük a bűvös számot, a 144/2021-es kormányrendelet értelmében meg is kezdődik majd a lépcsőzetes újraindítás.

Miért pont 2,5 millió?

A 2,5 milliós szám február közepe óta kering a köztudatban, egészen pontosan azóta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy pénteki rádióinterjújában úgy fogalmazott, hogy húsvétra beolthatnak mindenkit, aki addig regisztrált az oltásra – ez akkoriban durván 2,5 millió ember volt. A kormányfő egy héttel később megismételte ezt az állítását, és azt mondta, hogy április elejére elérheti a 2 millió 582 ezret a beoltottak száma. Március közepén már konkrétum is társult a számhoz, a miniszterelnök 19-én a Kossuth rádióban azt mondta, hogy egyelőre maradnak a korlátozások, de 2,5 millió beoltottnál kezdődhet a nyitás. Arról, hogy miért pont ez lett a bűvös szám, többször is szó esett már,

legutóbb Orbán Viktor mondta el múlt szerdán a köztévében, hogy azért 2,5 milliónál húzták meg a határt, mert számításaik szerint ebben minden olyan 65 év fölötti benne van, aki regisztrált az oltásra.

Februárban persze a járvány adataiból nem igazán lehetett azt kiolvasni, hogy nyitás jöhetne. A fertőzöttek száma ekkor még éppen stabilan emelkedett, és az oltási ütemtervvel is el voltunk maradva, az akkori becslések szerint pedig áprilisig még a legjobb esetben sem tudtuk volna elérni a nyájimmunitáshoz szükséges számot, vagyis a 6-7,5 millió védettséget élvezőt – ami a kormány értelmezése szerint beoltottat és a betegségen átesettet jelent. Ugyancsak fontos volt megjegyezni, hogy ugyan az oltások az átadást is meg tudják akadályozni – az AstraZeneca két dózis után 67 százalékban, a Pfizer és a Moderna pedig már egy dózis után is 80 százalékban – alapvetően mégis inkább az egyént védik. A többieket a nyájimmunitás eléréséig továbbra is a maszkviselés, illetve a távolságtartás védi meg.

Mi a helyzet az iskolákkal?

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter aztán szűk egy héttel később a kormányinfón csepegtetett újabb infókat a nyitásról, mint akkor elmondta, legkorábban április 12-én vagy 19-én tudunk nyitni. Itt hangzott el az is, hogy az iskolák és óvodák újranyitása előtt beoltják az óvónőket és a tanárokat is, illetve az, hogy jó esély van arra, hogy április 4-ig beoltsák a 65 év felettieket, akik regisztráltak az oltásra. Egy nappal később aztán Orbán Viktor ugyanerről beszélt a Kossuth rádióban, hogy április 19-én jöhet a nyitás.

Budapesti belvárosi este 2021 februárban – Fotó: Huszti István / Telex

Ez egyébként újfent meglehetősen optimista terv volt, hiába volt szó ugyanis arról, hogy az oltásra regisztrált iskolai dolgozók mindegyikét beoltják április 10-ig, több probléma is felmerült. Az egyik az volt, hogy az addig beadott oltások alapján eléggé neccesnek tűnt a húsvéti dátum a 2,5 milliós határhoz, a kezdeti gikszerek után azonban a kormánynak tényleg sikerült felpörgetnie az oltások beadását, március 30-án meglett a kétmillió beoltott,

a korábbi becslésekre rácáfolva pedig úgy tűnt, hogy többhetes késés helyett az eredeti tervekhez képest csupán pár napos csúszással sikerül majd elérni a 2,5 milliós álomhatárt.

Azt persze hozzá kell tenni, hogy ha beoltják is április 10-ig az iskolai dolgozókat, arra nem minden esetben lesz idő, hogy védetté is váljanak. Egy neve elhallgatását kérő virológus a Telexnek március végén azt nyilatkozta, hogy ha abban a pillanatban beoltották volna az összes iskolai dolgozót, akkor se biztos, hogy lehetne nyitni az iskolákat. Egyrészt, mert az első adag után kialakuló részleges védettségre is két-három hétig kell várni, másrészt pedig mert a második oltás beadása teljesen esélytelennek tűnik eddigre, hiába oltják soron kívül az iskolai dolgozókat. Ezek miatt a pedagógusok is tiltakoztak is az április 19-ei iskolanyitás ellen, és a napokban olyan orvosi vélemény is elhangzott, hogy a gyerekek nyájimmunitása nélkül valószínűleg nem fogjuk tudni elengedni ezt a járványt.

A kormány szerint már nem a korlátozás a megoldás

Orbán Viktor múlt pénteken a Kossuth rádióban adott interjújában kitartott a tervek mellett, és külön kitért a brit vírusvariánsra is. Mint mondta, vannak, akik azt gondolják, a zárásokkal meg lehet állítani a vírust, de ők tévednek, ez a brit variáns ugyanis másmilyen. Szerinte tudjuk lassítani, de nem tudjuk megállítani, „be fog kopogtatni a házunk ajtaján”, így a végső megoldás a vakcina, amit felőle „hottentottának is hívhatnak, ha a hatóságok szerint az biztonságos”.

A miniszterelnök szerint a héten a részleges nyitás mellett kiderül, hogy beolthatók-e a 16–18 évesek, április közepére pedig meglesz a 3–3,5 millió beoltott, ám arról, hogy ekkor mi történik majd, egyelőre nem tájékoztatott. Mint mondta, ekkor például adhatnak könnyítést azoknak, akiknek van védettségi kártyájuk, ki lehet nyitni számukra a szállodákat, a kulturális életet, de erről majd akkor kell beszélni. Ha az eddig nem regisztráltak azt látják, hogy valakik ilyen könnyítést kapnak, akkor kedvet kaphatnak a regisztrálásra,

ami fontos is, kötelezni ugyanis egyetlen felnőttet sem fognak az oltás beadatására.

A miniszterelnök a múlt szerdai köztévés interjúban arról is beszélt, hogy ha rosszul veszi is ki magát a dolog, szerinte fontos, hogy az emberek tudják, mire számíthatnak, el tudják tervezni az újraindítást, és a szülőknek is tudniuk kell, meddig kell otthon lenni a gyerekekkel. Mint mondta, az az ellentmondás, hogy sokan szigorításokat sürgetnek, míg mások nyitást, úgy oldható fel, hogy a lehető legtöbbet oltanak, és akkor közeledik majd ez a két álláspont. Orbán szerint lesz még két-három nehéz hetünk, de a nyarunk már szép és vidám lesz, a derűs, boldog és reményteljes életünk pedig most karnyújtásnyi távolságra van tőlünk.

Várakozó emberek egy Somogy megyei oltópontnál 2021. március 15-én – Fotó: Varga György / MTI

Mi változik?

Az már a fentiekből is látszik, hogy a kormány határozottan kitartott a 2,5 milliós szám választóvonalként történő kezelése mellett, de igazán az mutatja jól a ragaszkodásukat, hogy a március 27-én megjelent Magyar Közlönyben már szerepelt a 144/2021-es, a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásáról szóló kormányrendelet. A KTK korábban már idézett közleménye alapján a következő napokban az alábbi intézkedések lépnek életbe:

  • a kijárási tilalom este tíz órára módosul, este 10-től hajnali ötig tart;
  • az üzletek hajnali öttől fél tízig lehetnek majd nyitva;
  • valamennyi bolt kinyithat, de az üzletekben és boltokban biztosítani kell, hogy tíz négyzetméterenként csak egy vásárló legyen, amire válaszul a Tesco kedden bejelentette, hogy ők 10 helyett 15 négyzetméterrel számolnak majd – arról, hogy a gyakorlatban mindez hogy nézhet majd ki, ebben a cikkben írtunk részletesen;
  • a szolgáltatásoknál a március 8-i szigorítások előtti szabályokra térnek vissza, vagyis kinyithatnak a fodrászok, kozmetikák és más szolgáltatók;
  • a vendéglátó egységek viszont továbbra sem nyithatnak ki normál üzemben, és a szállodák sem fogadhatnak vendégeket.

Az általános közhangulatot elnézve alighanem sokan fognak örülni ennek, különösen azok a szolgáltatók, akik hivatalosan hetek óta nem tudtak dolgozni, azt azonban érdemes hozzátenni, hogy a miniszterelnök 2,5 milliós teóriájára nemrég a saját minisztere és több szakértő is rácáfolt. Nemrég a brit és magyar járvány adatainak összehasonlításával még a kormányközeli Magyar Nemzet is arra jutott, hogy részleges nyitás csak június–júliusban, teljes pedig augusztusban lehetséges az országban.

Kásler Miklós emberminiszter 4 millió beoltotthoz kötötte a lazítást, Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem biológusprofesszora legalább 3,5 milliónál lát fordulópontot, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, 5 milliónál húzta meg a határt. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa korábban azt mondta, hogy 6-7 millió beoltott kellene, ám a napokban revideálta magát, és úgy fogalmazott, hogy az új vírusmutánsok megjelenésével 70-80 százalékos átoltottságra is szükség lehet ahhoz, hogy a járványt megállítsák, a járvány elején előrejelzett 60-70 százalékhoz képest. A Magyar Orvosok Szakszervezete sem érti, miért lehetne bármilyen nyitásról beszélni 2,5 millió beoltottnál,

mint azt ők is kiemelték, a mostani sokkal fertőzőbb vírusvariánsánál a szakértők eleve 75-80 százalékos átoltottságot tartanának szükségesnek.

Hogyan nyitnak külföldön?

A környező országokban egyébként nem példa nélküli a nyitás, a horvátoknál március elején kinyithattak a kávézók és éttermek teraszai, és a zárt téri edzéseket is engedélyezték, a szerbeknél pedig a héten tették lehetővé a teraszok kinyitását a vendéglátósoknak, és az üzletek is tovább lehetnek nyitva. Azt persze hozzá kell tenni, hogy Horvátországban az enyhítések után stabilan emelkedett a napi esetszám, ami oda vezetett, hogy április elsejével ismét szigorítottak az országban.

A korábban már emlegetett briteket is érdemes elővenni, a járványgörbéjük ugyanis erősen hasonlít a mienkre, és a lakosságarányos átoltottságunk is hasonló ütemben emelkedik – a Magyar Nemzet korábban említett elemzése szerint a lemaradásunk valahol hat és tíz hét között lehet a brit helyzethez képest. Ha működik ez az analógia, akkor a magyar iskolák április 19-i megnyitása például nem tűnik teljes képtelenségnek, a briteknél ugyanis március 8-án nyitották ki az iskolákat, az esetszám viszont ezután is tovább csökkent. Az üzletekkel kapcsolatos enyhítések viszont elég korainak tűnnek,

erre, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó korlátozások eltörlésére a nálunk jó másfél-két hónappal előrébb járó szigetországban is csak a jövő héten, április 12-én kerül majd sor, a teljes nyitást pedig pedig június 21-re tervezik.

A legfrissebb adatok szerint jelenleg csökkenő tendenciát mutat a magyar járványgörbe, napok óta egyre kevesebb a fertőzöttek száma. A korai nyitás, különösen az iskolák nyitása viszont még megkavarhatja a helyzetet, a brit variáns ugyanis nemcsak sokkal fertőzőbb az eddigi ismeretek szerint, hanem a gyerekekre is veszélyesebb lehet.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!