Mit jelent majd a gyakorlatban, hogy 10 négyzetméterre juthat egy vevő?

2021. március 26. – 18:11

frissítve

Mit jelent majd a gyakorlatban, hogy 10 négyzetméterre juthat egy vevő?
Vásárlók egy nyíregyházi szupermarketben a 19 órai boltbezárás előtt 2020. november 11-én – Fotó: Balázs Attila / MTI

Húsvétig nem lesz változás, utána viszont az eddigi 19 óra helyett 21:30-ig lehetnek nyitva a boltok – jelentette be az operatív törzs döntését Gulyás Gergely péntek délután. Valamennyi bolt kinyithat, de

az üzletekben tíz négyzetméterenként csak egy vásárló tartózkodhat.

A négyzetméter-alapú nyitvatartás terve nem új, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is ezt javasolta pár napja a kormánynak, igaz, ők a száz négyzetméter alatti üzlethelyiségekben 5-10 négyzetmétert számoltak egy vevőre, míg a száz négyzetméternél nagyobb üzleteknél 15 vagy 20 négyzetmétert javasoltak egy emberre.

Egyenletesebb vásárlói elosztást javasolt az OKSZ

Amennyiben az intézkedésekkel elérhető az, hogy a kereskedelem újra nyithasson és – a túlélést segítendő – legyen árbevétele, akkor minden lépés üdvözöl az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), erről beszélt Vámos György, a szervezet főtitkára a Telexnek.

Ugyanakkor szerinte az ördög mindig a részletekben rejlik, és a rendelet megjelenése előtt, azaz jelenleg csak feltételes módban lehet beszélni. Azt ugyanakkor a szövetség is tapasztalta, hogy már a járvány előtt is a késő délután volt a legforgalmasabb időszak a boltokban, ezért hasznos lehet, ha a 18 és 19 óra közti időszakot egyenletesebben szét lehet teríteni.

Az OKSZ már készült a négyzetméter-alapú szabályozásra, ismeri a nemzetközi példákat, Vámos ennek ellenére nem akart belemenni olyan találgatásokba, hogy az új szabályozás milyen hatással lesz az egyes cégekre.

Nem számítanak kígyózó sorokra a hipermarketek

Megkérdeztünk több üzletláncot erről – még Gulyás délutáni bejelentése előtt.

A Tesco már decemberben mérte és szükség esetén korlátozta, hogy egyszerre mennyien lehetnek a boltban – írták megkeresésünkre.

12 áruházban automata szenzoros vásárlószám mérőt helyeztek ki, a többi áruházban pedig a biztonsági őrök számolják a vásárlókat.

„A karácsonyi előtti napokban alig kicsivel több mint egy tucat áruházban fordult elő, hogy időszakosan és nagyon rövid időszakokra megtelt az eladótér, a vásárlói visszajelzések ugyanakkor ezekben az esetekben is pozitívak voltak” – fogalmaztak levelükben. Mivel a Tesconak jellemzően nagy alapterületű hipermarketjei vannak, itt a négyzetméter-alapú szabályozás bevezetése esetén sem számítanak nagyobb fennakadásokra.

Ugyancsak nem jelenthet problémát az új szabály az Auchan számára. „Az Auchan áruházak nagy alapterülete biztosítja az egy időben vásárlók megfelelő eloszlását és a szükséges távolságtartást, ezáltal pedig a biztonságosabb vásárlást” – írták megkeresésünkre.

Akár négyszáz vásárló is lehet a Spar hipermarketjeiben

A blokkk.com kereskedelmi szakblog szerint az élelmiszerüzletek átlagos alapterülete 123 négyzetméter, míg az iparcikkeseké 126 négyzetméter.

A Spartól azt írták lapunknak, hogy szupermarketjeikben átlagosan 20-70, míg hipermarketjeikben 20-200 vevő tartózkodik egyszerre. A honlapjuk szerint 324 Spar-szupermarket van az országban, és ezek átlagosan 763 négyzetméteresek. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 76 ember fér be, ha tíz négyzetméterenként lehet egy ember. A Spar-hipermarketek pedig átlagosan 4051 négyzetméteresek, azaz 405 ember is elfér a fenti számítás alapján. Ez azt jelenti, hogy itt se várható nagy tolongás.

A SPAR élelmiszer-üzletlánc üzlete esti kivilágításban Kőbányán 2021 márciusában – Fotó: Róka László / MTVA Bizományosi / MTI

De nézzünk még pár példát a kereskedelemben járatos blokkk.com adatai alapján!

  • A Kossuth Lajos utcai Aldiban (Budapest) 133,
  • a soroksári Ikeában 3400,
  • a Teréz körúti Rossmannban 32,
  • a váci úti Praktikerben 1200, míg
  • a Pozsonyi úti (Budapest) CBA Prímában 65 vásárló tartózkodhat egyszerre.

Persze az egyelőre nem világos, hogy a bolt alapterületénél csak az eladótér számít-e majd, vagy ide sorolják a raktárakat is, ahova a vásárlók nem mehetnek be. Az nem valószínű, hogy a polcok, berendezések által elfoglalt helyet is le kellene vonni, hiszen az egy elég bonyolult számolgatáshoz vezetne.

De az se tudni egyelőre, hogy a bolti dolgozókat is az üzletben tartózkodókhoz kell-e sorolni, mint ahogy az is kérdés, hogy a bolton belül miként lehet megakadályozni a tömörülést például a húspult vagy a pénztár előtt.

Hogyan számolják a vásárlókat?

Az egy technikai kérdés, hogy a cégek hogyan oldják meg a vásárlók számlálását. Van olyan üzlet, ahol már beépítettek számlálót a biztonsági kapuba, hiszen minden üzlet elemi érdeke, hogy figyelje a forgalmat. Ehhez persze elég csak utólag megnézni a pénztárgépeket, de normál körülmények között további elemzésekhez és piackutatáshoz más módszereket is bevetnek.

Van ahol egy munkatársat állítanak a bejárathoz és a pénztárakhoz, máshol technikai eszközökkel (kamerával, chippel, relével) mérik a vásárlószámot. Ahol eddig nem szereltek fel ilyen eszközt, nem valószínű, hogy most erre a pár hétre beruháznának. A boltba belépő vásárlókat pedig már csak azért is figyelnie kell valakinek mostanság, mert mindenkinek kötelező maszkot viselnie.

Vámos György nem tart attól, hogy tömegek fognak sorakozni a boltok előtt, a járvány alatt egyébként is azt tapasztalják, hogy óvatosabbak a vásárlók.

Ha pedig valahol mégis sor alakulna ki, akkor kedvezőbb, ha nem a pénztárnál áll a nagyobb tömeg, hanem kint

– tette hozzá az OKSZ főtitkára. Van olyan áruházlánc, ahol úgy próbálják majd ezt a folyamatot gyorsítani, hogy több pénztárost állítanak be, ha azt látják, hogy két-három vásárló is sorban áll a kasszánál.

Szlovákiában 15 négyzetméter jut egy vásárlóra

A szomszédos Szlovákiában már hónapok óta négyzetméteres szabály van a boltokban, náluk 15 négyzetméterenként lehet egy ember (plusz egy tíz éven aluli gyermek lehet ott egy felnőttel) az üzletekben. Ha pedig 15 négyzetméternél kisebb az adott bolt, akkor hivatalosan csak egy vásárló lehet bent egyszerre.

Vásárlók egy pozsonyi élelmiszerboltban 2021 márciusában – Fotó: Joe Klamar / AFP

Itt is vannak előrehaladott, modern megoldások a vásárlók számlálására: van, ahol a bejáratnál egy elektronikus számláló regisztrálja az embereket, és egy monitorról lehet leolvasni az aktuális állást (például 65/17). Máshol ül valaki a bejáratnál, és egy papírra írva strigulázza az aktuális állást, vagy nyomogat egy „tamagocsit”. Ez azt is jelenti, hogy ha a bolt megtelik, akkor annyi ember mehet be, ahány ember kijött. Ha például egy háromtagú család várakozik kint, de csak ketten jöttek ki, akkor is csak ketten mehetnek be a családból, a harmadik nem. Azt viszont a gyakorlatban bent senki nem ellenőrzi, hogy azon a 15 négyzetméteren valóban egyedül áll-e a vásárló, és egyébként is boltja válogatja, mennyire tartatják be a szabályokat.

A kisebb üzletekben általában kiírják a bejáratnál, hogy hány ember mehet be. Aztán olyan boltok is vannak, ahol nincs számláló, de annyi kosarat raknak ki a bejárathoz, ahány vásárló bemehet. És ha például egy négytagú család megy a boltba, akkor mind a négy családtagnak kell kosár.

Keszegh Béla, a szlovákiai Komárom polgármestere arról beszélt a Telexnek, hogy eleinte mindenhol nagyon komolyan figyelték a számokat, ma már a kevésbé frekventált időszakokban lazábban ki-be járkálhatnak az emberek. Érdekes szabály, hogy most csak a napi életvitelhez szükséges árucikkek vehetőek meg. Vagyis a Lidlben sem lehetne például ruhát venni, ki is húztak szalagokat, de ha valaki átnyúl és a pénztárnál azt mondja, hogy enélkül megállna az élet, mégis meg tud mindent venni. A többi üzlet (például sportszer, elektronikai üzlet) pedig úgy működik, hogy az ember online megrendeli, amit szeretne, majd azt az üzletben átveheti.

Szlovákiában még mindig érvényben van a 9-11-es vásárlói sáv, azaz ebben az időszakban csak a 65 év felettiek mehetnek a boltokba, de a nap többi részében is megengedett számukra a vásárlás. Északi szomszédunknál csak FFP2-maszkban lehet bemenni a boltokba.