Saját minisztere és szakértők cáfolnak rá Orbán nyitási terveire

Saját minisztere és szakértők cáfolnak rá Orbán nyitási terveire
Pintér Sándor, Orbán Viktor és Kásler Miklós az operatív törzs ülésén 2021. március 14-én – Fotó: Orbán Viktor / Facebook

8095

Ember legyen a talpán, aki az elmúlt napok politikusi és szakértői nyilatkozatai alapján el tud igazodni azon, hány embert is kellene beoltani a nyitás megkezdéséhez, és ez mikor következhet be. Orbán Viktor és egy már megjelent rendelet szerint 2,5 millió ember beoltása után kezdődhet a lazítás. Duda Ernő szegedi professzor szerint ehhez legalább 3,5 millió embert kellene beoltani, Kásler Miklós miniszter szerint 4 milliót, Merkely Béla szerint 5 milliót, Szlávik János szerint minimum 6-7 milliót. Még a kormányhoz közeli Magyar Nemzet is csak júniusi-júliusi részleges nyitással kalkulál.

Vajon mennyire lehet ebben a járványban bármit is előre látni, és nagy biztonsággal mondani? Ezt jól mutatja a miniszterelnök két nyilatkozata, amelyek között egy hónap különbség van.

Orbán utóbbi rádióinterjújában megismételte, hogy a nyitás akkor következhet el, ha 2,5 millió embert beoltanak. Ekkor lehet azzal számolni, hogy a leginkább veszélyeztetett 65 év felettiek már mind megkapták az oltást.

Előre beleírták a Magyar Közlönybe, hogy mikor hagy alább a járvány

Orbán szavai szerint ez a nagyhéten (március 28.-április 3.) vagy ezután következik be. A kormányfő szerint ezután lehet beszélni az iskolák kinyitásáról, ehhez azonban be kell oltani még 82 ezer regisztrált iskolai dolgozót (20 ezren már kaptak oltást, és a 180 ezer iskolai dolgozó közül nem mindenki regisztrált). A miniszterelnök kalkulációja szerint ez április 10-ig lezárulhat, így az iskolák óvodák április 19-én nyithatnak ki.

Az, hogy a kormányfő egy hónap csúszással kétszer is nehéz heteket vetített előre, semmi mást nem bizonyít, mint hogy a járvány harmadik hullámában valóban nem lehet előre kiszámítani semmit. Ehhez képest az iskolák és az üzletek április 19-i nyitása nemcsak egy miniszterelnöki lamentálás maradt egy rádióinterjúban. Másnap a Magyar Közlönyben már meg is jelent egy rendelet az április 19-től kezdődő fokozatos újranyitás lépéseiről.

Mikor lesz meg a 2,5 millió beoltott?

Ez a rendelet is 2,5 millió ember beoltásához köti az iskolák, az üzletek nyitásának megkezdését és az esti kijárási korlátozás kezdetének eltolását 22 órára. Az első kérdés az, mikorra is lesz meg a 2,5 millió beoltott ember? A Telex a napi oltottsági adatok alapján folyamatos előreszámításokat készít arról, mikorra olthatnak be 2,5 millió embert. Ez a legutóbbi adatok szerint április 11. és 13. közöttre várható.

Oltásra érkezők egy Nógrád megyei oltóponton 2021. március 30-án – Fotó: Huszti István / Telex
Oltásra érkezők egy Nógrád megyei oltóponton 2021. március 30-án – Fotó: Huszti István / Telex

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a beoltottak nagy része még csak a vakcina első adagját fogja megkapni, ami csak részleges védettséget ad, de nagy valószínűséggel megóvja az embereket a kórházi kezelést igénylő, súlyos szövődményektől. Ahogy egy korábbi cikkünkben kalkuláltunk, a 2,5 millió beoltott mellé elvileg számolhatnánk még legalább 2,5 millió emberrel, aki átesett a fertőzésen és valamilyen szintű természetes immunitással rendelkezik. Csakhogy az ő esetükben a védettség nagyon esetleges. Szakemberek szerint egyedül az oltás ad biztos immunitást, illetve az, ha valaki átesett a betegségen és kap legalább egy oltást.

Marad a kérdés, hogy 2,5 millió ember beoltása elegendő-e az ország felelősségteljes megnyitásához, és egy újabb járványhullám kialakulásának megelőzéséhez.

Az utóbbi napokban épp az okozott zavart, hogy a miniszterelnök 2,5 millió beoltottról szóló teóriájára a saját minisztere és több szakértő is rácáfolt.

Kásler Miklós szerint legalább 4 millió embert kellene beoltani

A humánminiszter a Bayer show vendégeként azt mondta: a lakosság körülbelül felének átoltottsága után május végén, június elején határozottan lehet enyhíteni a szigorításokon, amivel Magyarország Európában a legeslegelsők között lesz. Kásler külön hangsúlyozta: ő mindig hajlamos volt a tényekre hivatkozni, soha nem találgatott, és nem jósolt. Az emberi erőforrások minisztere épp a vírus kiszámíthatatlanságára utalt: érdemes minden negatív körülményt figyelembe venni, például azt, hogy a brit mutáns a szervezetben 5 nappal tovább perzisztál (marad meg), gyorsabban terjed, és azt sem tudjuk egyelőre, hogy nem jelenik-e meg valamilyen újabb mutáns. A Kásler által említett 50 százalékos átoltottság kb. 4 millió embert jelent, miután a 18 éven aluliakat nem oltják.

Kásler Miklós a Bayer showban 2021. március 28-án – Fotó: Kásler Miklós / Facebook
Kásler Miklós a Bayer showban 2021. március 28-án – Fotó: Kásler Miklós / Facebook

Duda Ernő professzor szerint minimum 3,5 milliót

Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem biológus professzora a 168.hu-nak azt mondta: szerinte legalább 3,5 millió embert kellene beoltani a biztonságos nyitáshoz. 2,5 millió ember beoltása csak arra elegendő, hogy a halálozási arány jelentősen csökkenjen. Ha a fertőzöttek számát is le akarjuk szorítani, ahhoz minimum 3,5 millió oltás kell. Ebben az esetben sem nullára, hanem csak a felére csökkenne a megfertőzhető emberek száma.

Merkely Béla szerint 5 millió lenne a jó

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az RTL Klub híradójának azt mondta: jó cél 2,5 millió vakcina mielőbbi beadása, de teljes biztonságban akkor lenne mindenki, ha 5 millió embert sikerülne beoltani. Merkely egy másik nyilatkozatában az M1 hétfő esti műsorában úgy látta: a következő másfél hónapot kell kibírnunk, és akkor nagyon szép nyarunk lesz.

Szlávik János szerint 6-7 millió beoltott kell

Még tovább emelte a tétet Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa. Ő a Hír TV hétfő esti műsorában azt állapította meg, hogy az ország átoltottsága messze nem engedi meg a nyitást. 2-3 millió beoltott tudja befolyásolni a járvány alakulását, de a nyájimmunitástól, amihez 6-7 millió beoltott kell, még messze vagyunk. Szlávik elmondása szerint ha továbbra is ilyen sok beteg érkezik a kórházakba, akkor még legalább 2-3 hétig óriási nyomás lesz az egészségügyön. Szlávik szerint „semmiféleképpen nem szabad enyhíteni a korlátozásokon, a mostani számok mellett nagyon szigorúnak kell lenni”.

Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát beoltják az orosz fejlesztésű Szputnyik V koronavírus elleni vakcinával a Semmelweis Egyetem oltópontján Budapesten 2021. február 18-án – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát beoltják az orosz fejlesztésű Szputnyik V koronavírus elleni vakcinával a Semmelweis Egyetem oltópontján Budapesten 2021. február 18-án – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Az orvosszakszervezet nem érti, mit akarnak 2,5 millió oltottal, amikor szigorítani kellene

A Magyar Orvosok Szakszervezete sem érti, miért lehetne bármilyen nyitásról beszélni 2,5 millió beoltottnál, amikor a mostani sokkal fertőzőbb vírusvariánsánál a szakértők eleve 75-80 százalékos átoltottságot tartanának szükségesnek. A kórházakban elkeseredett küzdelmet folytató orvosok szerint most még éppen szigorítani kéne, illetve a meglévő szabályokat is sokkal fegyelmezettebben betartani.

Magyar Nemzet: Részleges nyitás csak június-júliusban, teljes augusztusban lehetséges

Érdekes kalkulációk jelentek meg a nyitás idejéről a keddi Magyar Nemzetben. Eszerint az enyhítéseket Magyarországon június 7-én, illetve július 12-én lehetne bevezetni, és augusztus 16-án lehetne feloldani minden korlátozást. A lap a brit és a magyar járvány adatait vetette össze, mivel a két járványgörbe erősen hasonlít egymásra, és a lakosságarányos átoltottság hasonló ütemben emelkedik Magyarországon, mint ott. Az Egyesült Királyságban decemberben kezdődött a harmadik hullám, ami már lecsengőben van, és a britek a fokozatosság elvének betartásával június 21-re ígérik a korlátozások teljes feloldását. A brit járvány felfutása és korábbi szintre való visszatérése összesen 10 hétig tartott. Ha működik az analógia, akkor Magyarországon most kb. a harmadik hullám 7. hetében tartunk – és az oltások számának emelkedésével remélhetőleg a brit helyzethez képest meredekebben fog csökkenni az új fertőzöttek száma. A két görbét egymásra helyezve számítható előre, hogy nálunk június 7-én, illetve július 12-én lehetne bevezetni korlátozott nyitást, augusztusban pedig teljeset – írta a kormányközeli lap.

Kevés a biztató adat egyelőre

A jelenlegi adatok és az operatív törzs nyilatkozatai sem igazán támasztják alá azt, hogy sok realitása lenne egy április 19-i – akár korlátozott – nyitásnak. Az elmúlt napok statisztikáit nézve csak két valamelyest biztató adatot lehet mondani. Egyrészt az új fertőzöttek számának 7 napos mozgóátlaga napok óta csökken, és nem emelkedik olyan gyorsan a kórházba kerültek és a lélegeztetőgépen lévők száma, mint eddig.

Közben éppen kedden jelentették a több mint egy éve tartó járvány második legrosszabb napi halálozási adatát, továbbra is rekordszámú ember van kórházban és lélegeztetőgépen.

Ugyan a hétvégén Rusvai Miklós víruskutató még az előző heti szennyvízadatokra hivatkozva úgy látta, a napokban tetőzhet a harmadik hullám, ez még nem ilyen egyértelmű. A legfrissebb adatok szerint 22 vizsgált település közül 17 helyen stagnál, 2 helyen csökken (Miskolc, Szekszárd) és 5 helyen emelkedik a szennyvízben mért víruskoncentráció (Salgótarján, Székesfehérvár, Szeged, Zalaegerszeg, valamint 5, egyben mért Budapest környéki település).

Kedden Galgóczi Ágnes a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezetője a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta: még mindig a járvány felívelő szakaszában vagyunk, ezért húsvétkor is fontos lesz az elővigyázatosság.

Müller Cecília országos tiszti főorvos szintén nem szolgált jó hírekkel hétfőn. Azt mondta, a brit vírusmutáns agresszív terjedésének vagyunk tanúi továbbra is, egy hét alatt 13 százalékkal nőtt a fertőzöttek száma, rendkívül leterheltek a kórházak és az intenzív osztályok.

Védettség 8-9 nap alatt?

Az ellentmondások sora azonban itt még nem zárult le. A hazai oltási program megkezdése óta követelik egyre hangosabban a pedagógus szakszervezetek a tanárok beoltását. Ebben az ügyben hosszú ideig semmi nem történt, és mostanra már legalább 60 pedagógus halhatott meg koronavírus következtében. Persze nem mindegyik esetben bizonyítható, hogy a munkájuk közben kapták el a vírust, de nem sok olyan szakma van ma Magyarországon, amelynek képviselői heteket-hónapokat kényszerültek eltölteni 20-30 emberrel összezárva egy teremben mindenféle komolyabb védőfelszerelés nélkül.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy tett, mintha a pedagógusok oltásának kérdése nem lógna hónapok óta a levegőben. A miniszter a Facebookon azt írta: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete február végén levélben kérte a miniszterelnököt az iskolák bezárására, és ebben a levélben a tanárok beoltására is. Lám, lám, a kormány egy héten belül ennek megfelelő döntést hozott, most pedig oltják a tanárokat.

Orbán Viktor a cikk elején idézett rádióinterjújában azt mondta, az első oltás után 8-9 napot kell várni, hogy „a vakcina hasson”, azaz valamilyen védettség alakuljon ki. Nem tudni, mi alapján állította ezt a miniszterelnök, sehogy se jön ki a matek. A gyártók, a vakcinaszakértők, de még az operatív törzs vezetői is eddig ennél csak hosszabb időszakot mondtak az első dózis utáni részleges immunitás kialakulására. A Pfizer szerint az ő vakcinájuknál 12 nappal az első oltás utánra alakul ki érdemi (de nem teljes) védettség, a Moderna adatai szerint ugyanez 14 nap.

György István kormánybiztos szavai szerint a pedagógusokat, a szakképzésben dolgozókat, az óvodai és bölcsődei dolgozókat első körben csütörtöktől szombatig oltják, majd a többieket rá egy hétre a második körben. Közben szakértők azt kérik, várják inkább meg a tanároknál a második dózis utáni teljes immunitás kialakulását – azon a néhány héten már nem múlik a diákok tudása.

Vajon mennyire sikerült megnyugtatnia a tanárokat Müller Cecíliának azzal a mondatával, hogy a pedagógusoknak nem kell szorongania, hiszen az első oltás „legalábbis a súlyos lefolyású fertőzéstől vagy a haláltól” megvédi őket. Még ha lesz is a tanároknak részleges vagy teljes immunitása, a dolog ezzel sincs megoldva, hiszen az iskolába járó gyerekeket és szüleiket nem oltják, azaz ha ismét megnyitnak az iskolák, újabb terep nyílhat a vírus terjedésére.

Tömegnyomort is megenged a rendelet az üzletekben?

Elsőre nehezen magyarázható meg az üzletek nyitására hozott négyzetméter alapú korlátozások értelme is. Húsvét után az eddigi 19 óra helyett 21:30-ig lehetnek majd nyitva a boltok, de az üzletekben 10 négyzetméterenként csak egy vásárló tartózkodhat.

Ha csak a négyzetmétereket nézzük, akkor a nagy üzletekben elég durva számok jönnének ki. A kereskedelemben járatos blokkk.com adatai alapján például az egyik budapesti Aldiban 133, a soroksári Ikeában 3400, a Teréz körúti Rossmannban 32 vásárló tartózkodhatna egyszerre, igaz, a számításhoz ők a teljes alapterületet vették alapul, nemcsak a vásárlóteret. Ha ez így lenne, az összességében nézve egyenlő a tömegnyomorral, ami egy járványhelyzet esetén pont nem lenne ajánlatos.

Az Ikea például tavaly a tavaszi első hullám idején csak maximum 500 vásárlót engedett be. A Spar adatai szerint szupermarketjeikben átlagosan 20-70, míg hipermarketjeikben 20-200 vevő tartózkodik egyszerre. Honlapjuk szerint 324 Spar-szupermarket van az országban, amelyek átlagosan 763 négyzetméteresek. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 76 ember fér be, ha 10 négyzetméterenként lehet egy ember. A Spar-hipermarketek pedig átlagosan 4051 négyzetméteresek, azaz 405 ember fér el náluk a fenti számítás alapján.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!