Saját minisztere és szakértők cáfolnak rá Orbán nyitási terveire

2021. március 31. – 07:11

frissítve

Saját minisztere és szakértők cáfolnak rá Orbán nyitási terveire
Pintér Sándor, Orbán Viktor és Kásler Miklós az operatív törzs ülésén 2021. március 14-én – Fotó: Orbán Viktor / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

Ember legyen a talpán, aki az elmúlt napok politikusi és szakértői nyilatkozatai alapján el tud igazodni azon, hány embert is kellene beoltani a nyitás megkezdéséhez, és ez mikor következhet be. Orbán Viktor és egy már megjelent rendelet szerint 2,5 millió ember beoltása után kezdődhet a lazítás. Duda Ernő szegedi professzor szerint ehhez legalább 3,5 millió embert kellene beoltani, Kásler Miklós miniszter szerint 4 milliót, Merkely Béla szerint 5 milliót, Szlávik János szerint minimum 6-7 milliót. Még a kormányhoz közeli Magyar Nemzet is csak júniusi-júliusi részleges nyitással kalkulál.

Vajon mennyire lehet ebben a járványban bármit is előre látni, és nagy biztonsággal mondani? Ezt jól mutatja a miniszterelnök két nyilatkozata, amelyek között egy hónap különbség van.

Orbán utóbbi rádióinterjújában megismételte, hogy a nyitás akkor következhet el, ha 2,5 millió embert beoltanak. Ekkor lehet azzal számolni, hogy a leginkább veszélyeztetett 65 év felettiek már mind megkapták az oltást.

Előre beleírták a Magyar Közlönybe, hogy mikor hagy alább a járvány

Orbán szavai szerint ez a nagyhéten (március 28.-április 3.) vagy ezután következik be. A kormányfő szerint ezután lehet beszélni az iskolák kinyitásáról, ehhez azonban be kell oltani még 82 ezer regisztrált iskolai dolgozót (20 ezren már kaptak oltást, és a 180 ezer iskolai dolgozó közül nem mindenki regisztrált). A miniszterelnök kalkulációja szerint ez április 10-ig lezárulhat, így az iskolák óvodák április 19-én nyithatnak ki.

Az, hogy a kormányfő egy hónap csúszással kétszer is nehéz heteket vetített előre, semmi mást nem bizonyít, mint hogy a járvány harmadik hullámában valóban nem lehet előre kiszámítani semmit. Ehhez képest az iskolák és az üzletek április 19-i nyitása nemcsak egy miniszterelnöki lamentálás maradt egy rádióinterjúban. Másnap a Magyar Közlönyben már meg is jelent egy rendelet az április 19-től kezdődő fokozatos újranyitás lépéseiről.

Mikor lesz meg a 2,5 millió beoltott?

Ez a rendelet is 2,5 millió ember beoltásához köti az iskolák, az üzletek nyitásának megkezdését és az esti kijárási korlátozás kezdetének eltolását 22 órára. Az első kérdés az, mikorra is lesz meg a 2,5 millió beoltott ember? A Telex a napi oltottsági adatok alapján folyamatos előreszámításokat készít arról, mikorra olthatnak be 2,5 millió embert. Ez a legutóbbi adatok szerint április 11. és 13. közöttre várható.

Oltásra érkezők egy Nógrád megyei oltóponton 2021. március 30-án – Fotó: Huszti István / Telex

Ne feledkezzünk meg arról, hogy a beoltottak nagy része még csak a vakcina első adagját fogja megkapni, ami csak részleges védettséget ad, de nagy valószínűséggel megóvja az embereket a kórházi kezelést igénylő, súlyos szövődményektől. Ahogy egy korábbi cikkünkben kalkuláltunk, a 2,5 millió beoltott mellé elvileg számolhatnánk még legalább 2,5 millió emberrel, aki átesett a fertőzésen és valamilyen szintű természetes immunitással rendelkezik. Csakhogy az ő esetükben a védettség nagyon esetleges. Szakemberek szerint egyedül az oltás ad biztos immunitást, illetve az, ha valaki átesett a betegségen és kap legalább egy oltást.

Marad a kérdés, hogy 2,5 millió ember beoltása elegendő-e az ország felelősségteljes megnyitásához, és egy újabb járványhullám kialakulásának megelőzéséhez.

Az utóbbi napokban épp az okozott zavart, hogy a miniszterelnök 2,5 millió beoltottról szóló teóriájára a saját minisztere és több szakértő is rácáfolt.

Kásler Miklós szerint legalább 4 millió embert kellene beoltani

A humánminiszter a Bayer show vendégeként azt mondta: a lakosság körülbelül felének átoltottsága után május végén, június elején határozottan lehet enyhíteni a szigorításokon, amivel Magyarország Európában a legeslegelsők között lesz. Kásler külön hangsúlyozta: ő mindig hajlamos volt a tényekre hivatkozni, soha nem találgatott, és nem jósolt. Az emberi erőforrások minisztere épp a vírus kiszámíthatatlanságára utalt: érdemes minden negatív körülményt figyelembe venni, például azt, hogy a brit mutáns a szervezetben 5 nappal tovább perzisztál (marad meg), gyorsabban terjed, és azt sem tudjuk egyelőre, hogy nem jelenik-e meg valamilyen újabb mutáns. A Kásler által említett 50 százalékos átoltottság kb. 4 millió embert jelent, miután a 18 éven aluliakat nem oltják.

Kásler Miklós a Bayer showban 2021. március 28-án – Fotó: Kásler Miklós / Facebook

Duda Ernő professzor szerint minimum 3,5 milliót

Duda Ernő, a Szegedi Tudományegyetem biológus professzora a 168.hu-nak azt mondta: szerinte legalább 3,5 millió embert kellene beoltani a biztonságos nyitáshoz. 2,5 millió ember beoltása csak arra elegendő, hogy a halálozási arány jelentősen csökkenjen. Ha a fertőzöttek számát is le akarjuk szorítani, ahhoz minimum 3,5 millió oltás kell. Ebben az esetben sem nullára, hanem csak a felére csökkenne a megfertőzhető emberek száma.

Merkely Béla szerint 5 millió lenne a jó

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora az RTL Klub híradójának azt mondta: jó cél 2,5 millió vakcina mielőbbi beadása, de teljes biztonságban akkor lenne mindenki, ha 5 millió embert sikerülne beoltani. Merkely egy másik nyilatkozatában az M1 hétfő esti műsorában úgy látta: a következő másfél hónapot kell kibírnunk, és akkor nagyon szép nyarunk lesz.

Szlávik János szerint 6-7 millió beoltott kell

Még tovább emelte a tétet Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa. Ő a Hír TV hétfő esti műsorában azt állapította meg, hogy az ország átoltottsága messze nem engedi meg a nyitást. 2-3 millió beoltott tudja befolyásolni a járvány alakulását, de a nyájimmunitástól, amihez 6-7 millió beoltott kell, még messze vagyunk. Szlávik elmondása szerint ha továbbra is ilyen sok beteg érkezik a kórházakba, akkor még legalább 2-3 hétig óriási nyomás lesz az egészségügyön. Szlávik szerint „semmiféleképpen nem szabad enyhíteni a korlátozásokon, a mostani számok mellett nagyon szigorúnak kell lenni”.

Merkely Bélát, a Semmelweis Egyetem rektorát beoltják az orosz fejlesztésű Szputnyik V koronavírus elleni vakcinával a Semmelweis Egyetem oltópontján Budapesten 2021. február 18-án – Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Az orvosszakszervezet nem érti, mit akarnak 2,5 millió oltottal, amikor szigorítani kellene

A Magyar Orvosok Szakszervezete sem érti, miért lehetne bármilyen nyitásról beszélni 2,5 millió beoltottnál, amikor a mostani sokkal fertőzőbb vírusvariánsánál a szakértők eleve 75-80 százalékos átoltottságot tartanának szükségesnek. A kórházakban elkeseredett küzdelmet folytató orvosok szerint most még éppen szigorítani kéne, illetve a meglévő szabályokat is sokkal fegyelmezettebben betartani.

Magyar Nemzet: Részleges nyitás csak június-júliusban, teljes augusztusban lehetséges

Érdekes kalkulációk jelentek meg a nyitás idejéről a keddi Magyar Nemzetben. Eszerint az enyhítéseket Magyarországon június 7-én, illetve július 12-én lehetne bevezetni, és augusztus 16-án lehetne feloldani minden korlátozást. A lap a brit és a magyar járvány adatait vetette össze, mivel a két járványgörbe erősen hasonlít egymásra, és a lakosságarányos átoltottság hasonló ütemben emelkedik Magyarországon, mint ott. Az Egyesült Királyságban decemberben kezdődött a harmadik hullám, ami már lecsengőben van, és a britek a fokozatosság elvének betartásával június 21-re ígérik a korlátozások teljes feloldását. A brit járvány felfutása és korábbi szintre való visszatérése összesen 10 hétig tartott. Ha működik az analógia, akkor Magyarországon most kb. a harmadik hullám 7. hetében tartunk – és az oltások számának emelkedésével remélhetőleg a brit helyzethez képest meredekebben fog csökkenni az új fertőzöttek száma. A két görbét egymásra helyezve számítható előre, hogy nálunk június 7-én, illetve július 12-én lehetne bevezetni korlátozott nyitást, augusztusban pedig teljeset – írta a kormányközeli lap.

Kevés a biztató adat egyelőre

A jelenlegi adatok és az operatív törzs nyilatkozatai sem igazán támasztják alá azt, hogy sok realitása lenne egy április 19-i – akár korlátozott – nyitásnak. Az elmúlt napok statisztikáit nézve csak két valamelyest biztató adatot lehet mondani. Egyrészt az új fertőzöttek számának 7 napos mozgóátlaga napok óta csökken, és nem emelkedik olyan gyorsan a kórházba kerültek és a lélegeztetőgépen lévők száma, mint eddig.

Közben éppen kedden jelentették a több mint egy éve tartó járvány második legrosszabb napi halálozási adatát, továbbra is rekordszámú ember van kórházban és lélegeztetőgépen.

Ugyan a hétvégén Rusvai Miklós víruskutató még az előző heti szennyvízadatokra hivatkozva úgy látta, a napokban tetőzhet a harmadik hullám, ez még nem ilyen egyértelmű. A legfrissebb adatok szerint 22 vizsgált település közül 17 helyen stagnál, 2 helyen csökken (Miskolc, Szekszárd) és 5 helyen emelkedik a szennyvízben mért víruskoncentráció (Salgótarján, Székesfehérvár, Szeged, Zalaegerszeg, valamint 5, egyben mért Budapest környéki település).

Kedden Galgóczi Ágnes a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezetője a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt mondta: még mindig a járvány felívelő szakaszában vagyunk, ezért húsvétkor is fontos lesz az elővigyázatosság.

Müller Cecília országos tiszti főorvos szintén nem szolgált jó hírekkel hétfőn. Azt mondta, a brit vírusmutáns agresszív terjedésének vagyunk tanúi továbbra is, egy hét alatt 13 százalékkal nőtt a fertőzöttek száma, rendkívül leterheltek a kórházak és az intenzív osztályok.

Védettség 8-9 nap alatt?

Az ellentmondások sora azonban itt még nem zárult le. A hazai oltási program megkezdése óta követelik egyre hangosabban a pedagógus szakszervezetek a tanárok beoltását. Ebben az ügyben hosszú ideig semmi nem történt, és mostanra már legalább 60 pedagógus halhatott meg koronavírus következtében. Persze nem mindegyik esetben bizonyítható, hogy a munkájuk közben kapták el a vírust, de nem sok olyan szakma van ma Magyarországon, amelynek képviselői heteket-hónapokat kényszerültek eltölteni 20-30 emberrel összezárva egy teremben mindenféle komolyabb védőfelszerelés nélkül.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy tett, mintha a pedagógusok oltásának kérdése nem lógna hónapok óta a levegőben. A miniszter a Facebookon azt írta: a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete február végén levélben kérte a miniszterelnököt az iskolák bezárására, és ebben a levélben a tanárok beoltására is. Lám, lám, a kormány egy héten belül ennek megfelelő döntést hozott, most pedig oltják a tanárokat.

Orbán Viktor a cikk elején idézett rádióinterjújában azt mondta, az első oltás után 8-9 napot kell várni, hogy „a vakcina hasson”, azaz valamilyen védettség alakuljon ki. Nem tudni, mi alapján állította ezt a miniszterelnök, sehogy se jön ki a matek. A gyártók, a vakcinaszakértők, de még az operatív törzs vezetői is eddig ennél csak hosszabb időszakot mondtak az első dózis utáni részleges immunitás kialakulására. A Pfizer szerint az ő vakcinájuknál 12 nappal az első oltás utánra alakul ki érdemi (de nem teljes) védettség, a Moderna adatai szerint ugyanez 14 nap.

György István kormánybiztos szavai szerint a pedagógusokat, a szakképzésben dolgozókat, az óvodai és bölcsődei dolgozókat első körben csütörtöktől szombatig oltják, majd a többieket rá egy hétre a második körben. Közben szakértők azt kérik, várják inkább meg a tanároknál a második dózis utáni teljes immunitás kialakulását – azon a néhány héten már nem múlik a diákok tudása.

Vajon mennyire sikerült megnyugtatnia a tanárokat Müller Cecíliának azzal a mondatával, hogy a pedagógusoknak nem kell szorongania, hiszen az első oltás „legalábbis a súlyos lefolyású fertőzéstől vagy a haláltól” megvédi őket. Még ha lesz is a tanároknak részleges vagy teljes immunitása, a dolog ezzel sincs megoldva, hiszen az iskolába járó gyerekeket és szüleiket nem oltják, azaz ha ismét megnyitnak az iskolák, újabb terep nyílhat a vírus terjedésére.

Tömegnyomort is megenged a rendelet az üzletekben?

Elsőre nehezen magyarázható meg az üzletek nyitására hozott négyzetméter alapú korlátozások értelme is. Húsvét után az eddigi 19 óra helyett 21:30-ig lehetnek majd nyitva a boltok, de az üzletekben 10 négyzetméterenként csak egy vásárló tartózkodhat.

Ha csak a négyzetmétereket nézzük, akkor a nagy üzletekben elég durva számok jönnének ki. A kereskedelemben járatos blokkk.com adatai alapján például az egyik budapesti Aldiban 133, a soroksári Ikeában 3400, a Teréz körúti Rossmannban 32 vásárló tartózkodhatna egyszerre, igaz, a számításhoz ők a teljes alapterületet vették alapul, nemcsak a vásárlóteret. Ha ez így lenne, az összességében nézve egyenlő a tömegnyomorral, ami egy járványhelyzet esetén pont nem lenne ajánlatos.

Az Ikea például tavaly a tavaszi első hullám idején csak maximum 500 vásárlót engedett be. A Spar adatai szerint szupermarketjeikben átlagosan 20-70, míg hipermarketjeikben 20-200 vevő tartózkodik egyszerre. Honlapjuk szerint 324 Spar-szupermarket van az országban, amelyek átlagosan 763 négyzetméteresek. Ez azt jelenti, hogy átlagosan 76 ember fér be, ha 10 négyzetméterenként lehet egy ember. A Spar-hipermarketek pedig átlagosan 4051 négyzetméteresek, azaz 405 ember fér el náluk a fenti számítás alapján.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!