Orbán az iskolanyitásig beoltatná a tanárokat, de sehogy se jön ki a matek

2021. március 26. – 16:31

frissítve

Orbán az iskolanyitásig beoltatná a tanárokat, de sehogy se jön ki a matek
Kézi digitális hőmérővel ellenőrzik az iskolába érkező diákok testhőmérsékletét a Kecskeméti Katona József Gimnázium bejáratában 2020. szeptember 30-án – Fotó: Ujvári Sándor / MTI

Minden valószínűség szerint április 19-én újranyithatnak az iskolák, mert a terv szerint az oltásra regisztrált iskolai dolgozók mindegyikét beoltják április 10-ig – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki rádióinterjújában.

Két fő probléma van ezzel a tervvel:

  • Egyrészt ez az ütemterv az első adagok beadására vonatkozik, az első oltás után azonban még nem a teljes védettség alakul ki.
  • Másrészt a részleges védettség kialakulása is necces lesz a megadott céldátumig.

A nulladik probléma pedig, hogy Orbán más feltételt is támasztott az újranyitáshoz, de ennek a teljesülése sem vehető még biztosra.

Mit ígért pontosan Orbán?

Érdemes a miniszterelnök idevágó szavait pontosan felidéznünk, hogy meg tudjuk ítélni a terv realitását. „Ha beoltottuk a 65 év felettieket, körülbelül 2,5 millió oltásnál áll majd elő ez a helyzet, és ez a nagyhéten vagy a nagyhét utáni héten bekövetkezik, akkor lehet beszélni az iskolák kinyitásáról.

De itt is az iskolában dolgozó embereket be kell oltanunk ahhoz, hogy az iskolákat ki tudjuk nyitni. [...] Nemcsak a pedagógusokat kell egyébként beoltanunk, hanem az iskolai dolgozókat is. Most ez azt jelenti, hogy 102 ezer regisztrált iskolai dolgozónk van, közülük 20 ezret már beoltottunk, mert a regisztráció rendjében sor került rájuk.

Van tehát 82 ezer regisztrált iskolai dolgozó, akit be kell oltanunk, mielőtt az iskolát meg tudnánk nyitni. És úgy látom, hogy őket április 10-ig be tudjuk oltani, akkor van 8-9 nap, amit várniuk kell, hogy a vakcina hasson, és az azt jelenti, hogy ma reális esélyünk van arra, hogy április 19-én újraindulnak az iskolák. Április 19-én egyébként 3 millió felett lesz az első oltással már rendelkezőknek a száma. Tehát mindenkinek azt mondom, hogy az óvodák, az általános iskolák és a középiskolák minden valószínűség szerint április 19-én újraindulhatnak”

mondta Orbán Viktor.

Orbán Viktor a Magyar Rádió stúdiójában szokásos pénteki interjúja alatt 2021. március 26-án – Fotó: Orbán Viktor / Facebook

Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár egyébként épp csütörtökön mondta el a Hír TV-ben, hogy a 180 ezer iskolai dolgozó 55 százaléka regisztrált eddig – ez az a 102 ezer fő, akikről Orbán is beszélt.

Egyébként az április 19-i nyitás három és fél hét múlva lenne. Ez önmagában is érdekes, mert nemcsak a járványügyi szakemberek hangsúlyozták már korábban is, hogy két hét kell, amíg egy-egy intézkedés hatása látszódni kezd, de maga Orbán is feltehetően azért beszélt már február végén is arról, hogy a két legnehezebb hét jön, mert ez volt a még belátható időtáv. (Érdekesség, hogy a pénteki rádióinterjúban, azaz majdnem napra pontosan egy hónappal később is azt mondta, nehéz egy-két hét áll előttünk.)

Már a húsvéti határidő is szoros

A nulladik probléma az, hogy nem csak 82 ezer iskolai dolgozót kell beoltani az iskolanyitáshoz: Orbán szerint akkor lehet egyáltalán elkezdeni gondolkodni a nyitásról, ha meglesz húsvétra vagy az az utáni hétre – azaz nagyjából az általa említett április 10-re – az összes 65 év fölötti regisztrált beoltása. Ez pedig akkor állhat szerinte elő, ha 2,5 millió embert beoltottak.

Orbán azt mondta, hogy oltani napi több százezer embert tudnánk, csak azért nem tesszük, mert nincs elég vakcina. A témánk szempontjából most teljesen mindegy, hogy igaza van-e ebben, mert ha azt is feltételezzük, hogy ez így van, és csak a vakcina hiányzik, akkor is hiányzik a vakcina, tehát mindegy, hogy kinek a hibájából, de napi több százezer embert várhatóan nem fogunk beoltani a következő két hétben.

Ahogy csütörtökön kiszámoltuk, a jelenlegi tempóval – nagyjából napi 40 ezer új első adag beadásával – számolva a 2,5 millió beoltott csak április 14-ére lenne meg. Azt is bemutattuk, hogy a 2,5 milliós cél első kitűzése, Orbán február 19-i nyilatkozata óta hogyan alakult az ennek eléréséhez szükséges tempó, és mint látszik, mostanra jelentős lemaradást halmoztunk fel:

Ezt figyelembe véve, a húsvéti, azaz április 4-i céldátum az utóbbi napok ütemének duplájával – napi 80 ezer beadott első adaggal – lehetne meg:

Orbán az interjúban azt mondta, „tegnap talán 120 vagy 130 ezer embert oltottunk be”, és valóban csütörtökön 126 ezerrel nőtt a beadott oltások száma. Ebből azonban az első oltás csak 56 ezer volt, a maradék 70 ezer ember a második adagot kapta meg – ami természetesen nagyon fontos, csak őket a 2,5 milliós célba nem számolják bele Orbánék:

A 2,5 milliós számnál ráadásul Orbán most pénteken is hangsúlyozta, hogy ez azért fontos, mert ekkorra lehet meg az összes regisztrált 65 év fölötti beoltása, márpedig az ő beoltásukat szabta alapfeltételül ahhoz, hogy egyáltalán el lehessen kezdeni beszélni az iskolák újranyitásáról. Azt is hozzátette azonban, hogy közülük 49 ezer embert különféle logisztikai okokból „nehezen találnak meg”, ami jelenthet még nehézséget, ha valóban minden 65 év fölötti regisztráltat sorra szeretnének venni a következő bő egy hét alatt.

Nincs idő, hogy védetté váljanak

Orbán szavai azt feltételezik, hogy április 10-ig elég beoltani az iskolai dolgozókat ahhoz, hogy 19-én már biztonsággal nyitni lehessen. Ez azonban egyáltalán nem ilyen egyértelmű.

„Ha már ma beoltanánk mind a 82 ezer hátralévő iskolai dolgozót, akkor se biztos, hogy lehetne nyitni. Sehogy se jön ki a matek”

– mondta a Telexnek egy neve elhallgatását kérő virológus.

Ennek az az egyik oka, hogy Orbán az első oltások beadásával számol csak a megadott napig. Ez az oltási trendekből és a korábbi nyilatkozatokból is egyértelmű, de a fent idézett interjúrészlet végén is elhangzik, hogy „április 19-én egyébként 3 millió felett lesz az első oltással már rendelkezőknek a száma”.

Ennek a háttere, hogy márciustól Magyarországon is később adják be a Pfizer–BioNTech és az AstraZeneca vakcinájának második adagját, hogy ezzel is gyorsabban tudjanak minél több embert legalább az első adaggal beoltani. Ahogy korábban írtuk, ez racionális lépés volt, és bár a Pfizer a klinikai vizsgálataiban nem tesztelte a hosszabb intervallumot, ezért nem értett egyet a döntéssel, más eredmények alapján beleférhet a második adag ilyen mértékű eltolása.

Mindez épp azon alapul, hogy bizonyos fokú védelem már az első adag után kialakul, és a jelek szerint ez kitarthat a kicsit későbbi második adagig is. Az ugyanakkor nem mindegy, hogy az első oltás után mikorra alakul ki ez a részleges védettség. Orbán az oltás utáni 8-9 napról beszélt, de az első adag után ennél többre lehet szükség.

A Pfizer szerint az ő vakcinájuknál 12 nappal az első oltás utánra alakul ki érdemi védettség. A Moderna adatai szerint ugyanez 14 nap. Az AstraZeneca vizsgálatai szerint pedig az első oltás utáni 22. napra lesz számottevő mértékben védett a beoltott.

Azaz az első adag után két-három hétre van szükség az érdemi, bár még mindig csak részleges védettség kialakulásához.

A Telexnek nyilatkozó virológus szerint az valóban belefér, hogy a második adagokat kicsit kitolják, hogy gyorsabban haladjon az oltási sor, de ehhez is az kell, hogy a második adagokat időben biztosítani tudják, az pedig nagy hiba lenne, ha ezzel azt kommunikálnánk, hogy egy oltás után már minden rendben.

„Klinikai vizsgálatokra és populációalapú kimutatásokra kell alapozni ahhoz, hogy valamit integrálni lehessen az oltási stratégiába. Ott még nem tart a tudomány, hogy azt integrálhassuk, hogy egy oltás után már úgy tekintünk a beoltottra, mintha teljesen védett lenne. Nagyon nem” – mondta.

A Pfizer–BioNTech koronavírus elleni vakcinát készítik elő az oltáshoz a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet oltópontján 2021. március 26-án – Fotó: Komka Péter / MTI

A második oltás addig esélytelen

A teljes védettség tehát továbbra is csak a második oltással érhető el. A második adagok beadására azonban mostantól április 10-ig még akkor sem lenne elég idő, ha lenne ehhez elég vakcina, és az iskolai dolgozók esetében mégsem tolnák el a második adagot. Ugyanis túl korán sem érdemes a második oltást ráereszteni az elsőre, ha az optimális védelmi szintet szeretnénk elérni.

A teljes védettség pedig vakcinától függően a második oltás után is csak egy-négy héttel alakul ki. Leggyorsabban a Pfizer–BioNTech vakcinájánál, a második adag utáni hetedik nap környékén, de a legtöbb vakcina esetében jellemzően 14-15 nappal utána. A kínai Sinopharm vakcinájánál pedig ugyanez szintén 14, egyes források szerint 28 nap is lehet.

Gyorsíthatna az eseményeken, ha pont megjönne valamelyik egydózisos vakcina abból a kettőből, amely hamarosan Magyarországon is elérhető lesz, de ez a jelen állás szerint csak később várható – bár mind a Janssen, mind a frissen engedélyezett CanSino vakcinája után is a 14-15. napon alakul csak ki a védettség, így az április 10-i dátummal még ezek megérkezése sem oldaná meg a helyzetet.

A tanárok örülnek az oltásnak

Orbán bejelentése óta Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter iskolavezetőknek küldött leveléből néhány részlet is kiderült az óvodai és iskolai dolgozók oltásáról:

  • Első körben a március 24. előtt regisztráltakat oltják közülük. Őket már a jövő héten behívhatják az oltópontokra.
  • A második körben azok jönnek, akik jövő hétfő éjfélig regisztrálnak. Őket a húsvét utáni napokban hívhatják be.

Időközben az első reakciók is megérkeztek az újranyitási tervre. Neves gimnáziumok igazgatói például közös levélben kérik, hogy csak akkor kelljen visszatérni az iskolákba, ha már minden regisztrált dolgozót beoltottak:

„A köznevelési intézmények csak azt követően nyissák meg újra kapuikat a jelenléti oktatás előtt – beleértve az érettségi vizsgákat is –, ha minden dolgozónk, aki igényelte, megkaphatta a Covid19 elleni védőoltást. Mivel az ország újranyitása sürgető feladat, készséggel felajánljuk munkánkat és együtt-gondolkodásunkat abban, hogy ez mielőbb megtörténhessen” – írták.

Abban már korábban is minden pedagógusszervezet egyetértett, hogy nemcsak a pedagógusoknak, de az iskolában dolgozó minden alkalmazottnak mihamarabb meg kellene kapnia az oltást.

„Máshogy ugyanis nem lehet feloldani azt az ellentmondást, hogy egyrészt a vírus miatt nem tudunk iskolába jönni, másrészt viszont a fejlesztések és a szülők tehermentesítése miatt mégiscsak az iskolában kéne megtartani az oktatást”

– mondta a Telexnek Horváth Péter. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója örömteli, ugyanakkor a múltheti kormányzati kommunikáció ismeretében váratlan fordulatnak nevezte, hogy mégis előreveszik az iskolai dolgozókat az oltási sorrendben:

„Ez egy lépés afelé, hogy biztonságban legyünk, a beoltottak pedig már akkor is nagyobb biztonságban lesznek, ha április 19-én visszatérünk az iskolába. Ennek örülünk. Addig persze, amíg a teljes lakosság nincs kellő mértékben átoltva, és a gyerekek sincsenek beoltva, biztosan lesznek problémák, lesznek megbetegedések is.”

Horváth szerint ezzel a lépéssel mindenesetre a pedagógusok oldaláról az érettségire már rendezettebb lesz a helyzet az írásbelik lebonyolításához: lesz elég tanár a felügyelethez és a javításhoz is. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke örülne, ha a járványhelyzet a szóbeliztetést is lehetővé tenné. Azt mondta, tavaly érződött, hogy bizonyos tantárgyak esetében a szóbeli elmaradása miatt jelentősen csökkent a teljesítmény, volt olyan tantárgy, ahol több mint 15 százalékos visszaesést lehetett tapasztalni az emelt szintű érettségin.

Maszkot kap egy érkező diák a történelem írásbeli érettségi vizsga előtt a fővárosi Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium udvarán 2020. május 6-án – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

De jobb lett volna, ha előre gondolkodik a kormány

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) jó szándékú, de megkésett döntésnek tartja, hogy csak most döntött a kormány a pedagógusok oltásáról, azt mindenesetre ők is üdvözölték, hogy nemcsak a tanárokról, hanem az oktatásban dolgozó technikai alkalmazottakról is szó van.

Jó lett volna, ha a kormány előre gondolkodik, és már március 8-án megkezdte volna a pedagógusok és az oktatásban dolgozók célzott oltását, akkor elfogadható lenne az április 19-ére beharangozott nyitási terv

– nyilatkozta a PSZ alelnöke pénteken a Telexnek. Totyik Tamás ugyanakkor azt is kiemelte, hogy mivel teljes védettséget a második dózis után szereznek csak a beoltottak, akárhogy számolnak, a PSZ számára korainak tűnik, hogy a kitűzött dátumra tényleg vissza kell térni az iskolákba. Emellett az érettségik lebonyolítását továbbra is problémásnak tartják: „Ha a kormány valóban komolyan gondolja, hogy szóbeli érettségit is akar, akkor jó lenne, ha a 18 éven felüli érettségiző fiatalokat is bevonnák ebbe az oltási körbe.” Ezzel egyébként a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke is egyetértett.

Kásler Miklós pénteki leveléből nem derül ki, hogy az oltási időpontok, helyszínek miatt (különösen, ha távolra kell utazni) a tanításból kieső pedagógusok helyettesítése hogyan fog zajlani, erről Totyik azt mondta:

„Az nagyon jó, hogy az oltópontokra rendelik be a kollégákat, de akkor azt is figyelembe kell venni a szervezéskor, hogy a tanárok az oltás idejére ki fognak esni az online oktatásból. Ezért fontos lesz, hogy az intézményvezetőket is idejében tájékoztassák arról, hogy melyik tanárt mikor oltják, mert csak így lehet megoldani a helyettesítést.”

A PSZ emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy hiába éltek már februárban a nyilvános adatigénylés lehetőségével, a kormánytól a mai napig nem kapták meg az arra vonatkozó adatokat, hogy hány pedagógus van a fertőzöttek között. Pedig Kásler Miklós pénteki leveléből kiderül, hogy ezeket az adatokat nyilvántartják. Totyik Tamás szerint így különösen érhetetlen, miért nem adják ki ezeket az információkat a szakszervezetnek.

Hivatalos adatok nincsenek arról sem, hány áldozata volt eddig a járványnak az iskolai dolgozók között, de a Pedagógusok Szakszervezetének vezetője korábban azt mondta: 60 tanár halt meg.

Nyílt levélben tiltakoznak

A pedagógusszervezetek közül az április 19-ei iskolanyitást a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egyértelműen ellenzi, ők Kásler Miklós pénteki levele után azt írták:

„A mai bejelentés alapján erősen úgy tűnik, hogy Orbán Viktor azt gondolja, hogy az oktatásban dolgozókra másként hatnak az oltások. Sokkal előbb leszünk szerinte védettek: már az első után is, 8-9 nappal.”

A PDSZ pénteken nyílt levélben fordult a miniszterelnökhöz, amelyben „határozottan tiltakoznak” az ellen, hogy hamarabb nyissanak az iskolák, mint ahogy a megfelelő védettség kialakul, sőt azt írják, hogy „a PDSZ-t támogató nevelés-oktatási dolgozók nem fogják felvenni
a munkát, amennyiben arra a megfelelő védelem kialakulása előtt adnak utasítást”. Emellett azt is kérik, hogy hosszabb regisztrációs határidőt biztosítsanak a még nem regisztrált iskolai dolgozóknak, illetve felszólaltak azokért is, akik nem hivatalos iskolai alkalmazottak, mert megbízással vállalnak munkát oktatási intézményben.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!