Akárhogy is alakul, az érettségizők nincsenek könnyű helyzetben

Az érettségi idén a hivatalos menetrend szerint május 3-án kezdődik az írásbelikkel. A középiskolás diákok a tavaly novemberi szigorítások óta ismét otthon vannak, digitális tanrend alapján kellene felkészülniük középfokú tanulmányaik lezárására. Másfél hónappal a kitűzött dátum előtt ugyanakkor sem ők, sem a tanáraik nem tudják, hogy milyen körülmények között fognak idén vizsgázni, vizsgáztatni, azaz hogy pontosan mire készüljenek.

Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón a Telex kérdésére azt mondta: „nem aktuális a kérdés”, hogy lesz-e idén szóbeli, de a kormány azt reméli, hogy az ország június elejére túl lesz a víruson.

Ahogy a múlt heti kormányinfón, a kancelláriaminiszter most is megerősítette, hogy az érettségik „általános szabályok szerinti” lebonyolítására készülnek. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere már korábban, március elején lefektette ezt a tervet, az Emmi pedig múlt hétvégén közölte:

„Az érettségit a tavalyi tapasztalatok hasznosításával, jelenlegi terveink szerint hagyományos módon szervezzük meg. De természetesen a kormány és az operatív törzs folyamatosan figyelemmel kíséri a járványhelyzet alakulását, és ha szükséges, meghozza a megfelelő intézkedéseket.”

Azt, hogy a kormány a megszokott módon szeretné lebonyolítani az érettségit, nem mindenki fogadja kitörő örömmel. A hétvégén „az érettségiző diákok és tanáraik nevében” néhány végzős diák online petíciót indított azért, hogy ahogy tavaly, úgy idén se legyenek szóbeli vizsgák. Az aláírásgyűjtéshez öt nap alatt több mint 16 ezren csatlakoztak. De mi szól az aláírók szerint az idei szóbeli ellen?

1. Rosszabb járványhelyzet

Egyrészt arra hivatkoznak, hogy a járvány idén sokkal agresszívabban terjed, mint tavaly, ráadásul „a fiatal korosztályok körében is egyre gyakoribb a súlyos lefolyású megbetegedés”. Ez az érv nem meglepő, hiszen a koronavírus brit variánsa gyorsabban terjed és fertőzőbb, ráadásul a harmadik hullámban gyorsabban súlyosbodnak a tünetek is. Müller Cecília már március elején arról beszélt, hogy a statisztikák alapján a kórházban ápoltak életkora egyre inkább a fiatalabbak felé tolódik. Azóta pedig az is kiderült, hogy szinte mindennap vannak fiatalabb halálos áldozatok is, és a tisztifőorvos szerint a fiatalabbak már nem csak akkor kerülnek kórházba, ha van alapbetegségük.

Itt érdemes egy pillantást vetni arra is, hogyan állt a járvány tavaly tavasszal, amikor először merült fel hivatalosan, hogy 2020-ban elmaradhatnak a szóbelik. A mostani és az akkori adatok között akkora a napi új fertőzöttek és halálesetek számában a különbség, hogy azt nagyon nehéz lenne grafikonon ábrázolni. Ezért megmutatjuk inkább azt, hogyan alakult a kórházban kezelt koronavírus-fertőzöttek száma:

Amikor az első hullám felszálló ágában Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár 2020. április 9-én javaslatot tett a szóbelik eltörlésére, még nem volt nyilvános a kórházban ápoltak száma, azt csak 2020. április 14. óta teszik közzé. Mindenesetre mire többszöri bejelentés után 2020. április 24-ére végül eldőlt, hogy nem lesznek szóbelik, még mindig kevesebb embert (877 főt) ápoltak kórházban, mint amennyien ma lélegeztetőgépen vannak (1170 fő).

2. Online kellene felkészülni az offline szóbelire

Azoknak, akik idén érettségiznek, az elmúlt két tanév nagy része (20 hónapból 14 hónap) online oktatásban telt, ez több szempontból is megnehezíti a szóbelikre való felkészülést. A petíció megfogalmazói szerint ezért sem lehet elvárni a diákoktól, hogy idén sikeres szóbeli vizsgát tehessenek, mert:

• a szóbeli felelést a hagyományos módon november óta nem tudják gyakorolni a végzősök;
• az online megtartott szóbeli konzultációkon nem tud mindenki részt venni (például azért, mert nincs hozzá megfelelő eszköze, internetkapcsolata vagy épp csendes külön szobája);
• otthon nem tudják gyakorolni a természettudományos szóbelik részét képző kísérleteket.

3. Az oltási program sem segít

A petíció végül az oltási helyzettel is foglalkozik. A végzős diákok életkorukból adódóan jellemzően az oltási sor legvégén állnak, emellett attól is tartanak, hogy még a tanáraik többsége sem lesz beoltva az érettségi előtt. (Ezt az aggodalmat aligha oszlatta el, amikor Gulyás Gergely a kormányinfón arról beszélt, hogy bár ragaszkodnak a május–júniusi érettségik megtartásához, a tanárokat nem veszik előrébb az oltási sorrendben.)

A petícióhoz csatlakozó több mint 16 ezer ember emellett abban sem bízik, hogy az érettségik megkezdésére megfelelő szintű lesz az országban az átoltottság a nyájimmunitás kialakulásához. Az aláírók a fertőzésveszély szempontjából pedig arra is felhívják a figyelmet, hogy

„az írásbeli is egy kockázati tényező. Akik megfertőződnek az írásbeli vizsga alatt, nem fognak tudni részt venni a szóbeli vizsgán, így hátrányos helyzetbe kerülnek a pótvizsgákkal.”

Tanárok: Csak abból érettségizzenek a diákok, amiből muszáj

Önmagában az, hogy eddig nem vetették el a szóbeli lehetőségét, illetve a kormány nem jelentett be semmilyen változtatást, egyáltalán nem jelenti azt, hogy idén úgy zajlanak majd a vizsgák, mint bármikor a világjárvány előtt. Az tavaly tavasszal is megfigyelhető volt, hogy a kormányzat hosszú ideig szándékosan nem kommunikált az érettségi bármely részének elmaradásáról. Ezt pedig egy ideig azzal is lehet magyarázni: az a cél, hogy a diákok a lehető legkomolyabban készüljenek a vizsgára. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke ugyanakkor úgy véli:

„Nem tisztességes ennyire nagy bizonytalanságban tartani a fiatalokat alig másfél hónappal az érettségi előtt. Tiszta, világos és egyértelmű beszédet várnánk most már arról, hogy mi az álláspontja a kormánynak.”

Egyelőre az sem világos, hogy azok, akik nem most végeznek a középiskolai tanulmányaikkal, de előrehozott érettségire készülnek, idén vajon tehetnek-e vizsgát. De a bizonytalanságon túl további problémákat is felvetett a PSZ alelnöke:

• mivel az emelt szintű érettségiket hagyományosan nem a saját középiskoláikban írják a diákok, ha ettől idén sem lehet eltekinteni, az járványügyi szempontból extra kockázatnak teszi ki az érettségin részt vevőket, hiszen növeli a kontaktusok számát;
• a szakmunkásvizsgát tett fiatalok két év alatt készülnek fel az érettségire, azoknak, akik így vizsgáznának idén, képzésük java része online folyt, ami jelentős hátrány;
• az oltási sorrendben nem veszik előre azokat a tanárokat sem, akik az érettségi lebonyolításában való részvétellel nagyobb fertőzésveszélynek lesznek kitéve.

Az érettséginek két fontos funkciója van az oktatásban, egyrészt lezár egy 12 éves tanulási szakaszt, másrészt az egyetemi felvételi alapjául szolgáló szűrőként is működik. A PSZ szerint a pandémiás helyzetben nem kell minden érettségit megtartani. Elegendő lenne, ha minden végzős csak az egyetemi felvételihez szükséges tantárgyakból tenne vizsgát, a többi tárgyból pedig megajánlott jegyet kapna valamilyen átlagszámítás alapján. Ez ugyanis jelentősen csökkenthetné a találkozások számát, illetve a fertőzés veszélyét.