Nem a járvány durrant be váratlanul, hanem a kormány kapcsolt hirtelen válságüzemmódba

„Csupa rossz hírem van, a helyzet az úgy fest, hogy az egész járvány, az egész eddig tapasztalt járvány legnehezebb két hete előtt állunk. Az újfajta mutációk megjelenése miatt a fertőzések száma erősen nő és nőni fog. Olyan terhelés lesz a kórházainkon, mint amilyen még nem volt. Minden orvosra, minden ápolónőre, minden lélegeztetőkészülékre szükségünk lesz. És arra kérem a honfitársaimat is, hogy saját maguk életében a lehető legfegyelmezettebben próbálják betartani azokat az előírásokat, amelyeket az operatív törzs közzétesz”

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök a február 25-i, azaz múlt csütörtöki bejelentésében.

Nem sokkal korábban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is arról beszélt az aznapi kormányinfón, hogy a következő két hét kifejezetten nehéz lesz, „drámaian” romolhatnak a járványadatok.

Orbán a pénteki rádióinterjújában is megismételte, hogy a helyzet drámaian romlik, és emiatt az operatív törzs az aznap reggeli ülésén emelt szintű készültséget rendelt el a kórházakban. Vasárnap pedig, miután megkapta az oltást, azt mondta, „a harmadik hullám támad, erősebb lesz, mint az előző kettő volt”. Müller Cecília a szerda délelőtti tájékoztatóján pedig belengette, hogy a kormány délután dönthet esetleges szigorításokról.

Mindez azért tűnt váratlannak, mert alig egy héttel korábban, a február 19-i rádióinterjújában a miniszterelnök – bár beszélt arról, hogy veszélyes pillanatban vagyunk, mert verseny zajlik az oltások és a harmadik hullám között – még teljesen más hangnemben nyilvánult meg. Nem arról beszélt például, hogy minden orvosra és ápolóra szükség lesz, hanem arról, hogy ha hirtelen húszezer kórházi férőhelyre lenne szükség, azt is meg tudnák oldani. Sőt, ez előtt két héttel még az volt a narratíva, hogy megfordult a háború állása, most már mi támadunk, a vírus védekezik.

Tényleg ilyen hirtelen fordult ennyivel súlyosabbra a helyzet?

A szakértők előre szóltak

A járványügyi adatok valóban újabb felívelést mutatnak. A napi új fertőzöttek száma az év eleji visszaesés után a novemberi szintre kúszott vissza, és újra az ötezret nyaldossa.

A kórházban ápoltak száma március 2-án több mint két hónap után emelkedett újra hatezer fölé, legutóbb december 23-án szorultak ennyien ellátásra. Hasonlóan újra emelkedésnek indult a napi új halálesetek száma is.

A járványhelyzet fokozódásának azonban nem kellett váratlanul érnie a kormányt, hiszen arra, hogy nehéz időszak jöhet, a szakértők már korábban is figyelmeztettek.

Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikusa, egyben a kormány járványügyi döntéseit segítő munkacsoport vezetője például már január 12-én konkrétan azt mondta egy interjúban, hogy ha a brit variáns megjelenik Magyarországon, akkor a fertőzések száma újra emelkedésnek indulhat, de ez a hatás késleltetve fog megjelenni, „hiszen kell, hogy valamennyi ideig cirkuláljon a kórokozó a populációban ahhoz, hogy a hatása érvényre jusson”. Mindkét előrejelzése be is igazolódott.

Január 13-án, azaz egyetlen nappal később Müller Cecília országos tisztifőorvos bejelentette, hogy Magyarországon is azonosították a brit variánst. Ezután a központi kommunikációban is felfedezhető a fokozatosság, legalábbis egészen a csütörtöki orbáni bejelentésig:

• Február 10-én, több mint két héttel a kommunikációs fordulat előtt Müller Cecília azt mondta, akár egy harmadik hullám elején is lehetünk, és a gyorsabban terjedő variánsok is okozhatják azt, hogy az utóbbi két hétben romlottak a fertőzöttségi adatok.
• Február 17-én, egy héttel a fordulat előtt ugyanő arról beszélt, hogy a brit variánsra már nem a behurcolás, hanem a közösségi terjedés jellemző, és Magyarországon is dominánssá válhat.
• Február 18-án azt mondta, a harmadik hullám kezdetén vagyunk.
• Február 22-én, néhány nappal a drámai Orbán-bejelentés előtt is megismételte ugyanezt.

Ennek ellenére úgy tudjuk, hogy a hét elején még a korlátozó intézkedések lazításának lehetősége is felmerült, és nagyban zajlott a kommunikáció a nyitásról szóló nemzeti konzultációról. Csütörtökön Orbán Viktor mégis riadót fújt. Mi változott néhány nap alatt?

Orbán csütörtök délután tette a bejelentést a járvány eddigi legnehezebb két hetéről, és a videója elején ő maga is utalt arra, hogy aznap ült össze a járványmatematikusokkal, köztük Röst Gergellyel. Ebből úgy tűnik, hogy

az éles kommunikációs váltást elsősorban nem a helyzet hirtelen megváltozása, hanem maga a helyzettel való hirtelen szembesülés motiválhatta.

Novemberben hasonló forgatókönyvet láttunk, amikor a korábbi kommunikációhoz képest hirtelen fordulatot jelentő szigorítások bejelentését szintén egy Röst Gergellyel történt találkozó előzte meg, csak akkor egy fokkal kevésbé volt látványos ez a fordulat.

Miért pont két hét?

Orbán Viktorra jellemző, hogy szeret konkrét időtávokat, sőt akár konkrét dátumokat kijelölni a járványban, emlékezetes volt például, amikor tavaly áprilisban, a szakértőket is meglepve, kijelölt egy – egyébként szintén közel két héttel későbbi – napot, amikorra az első hullám tetőzését várta. Ezúttal azt mondta, két hét lesz a kritikus időszak. De miért pont ennyi?

Adná magát, hogy a kormányfő abban bízhat, hogy ennyi idő alatt olyan sok embert sikerül beoltani, hogy az már érdemi akadályt jelenthet a vírusnak. Ennyi idő alatt azonban kizárt, hogy az oltási kampány annyit haladna előre, hogy az már számottevően lefojthatná a járványt – erre ennél mindenképpen több időre lesz szükség, és nem a kormány hibájából, hiszen se nyugati, se keleti vakcinából nincs még annyi, hogy két hét alatt milliókat be lehessen oltani, akkor sem, ha minden más tényező ideális. Maga Orbán is arról beszélt korábban, hogy húsvétra olthatnak be minden regisztráltat, és az oltási kampány a valóságban lassabban is halad az általa ígértnél.

Felmerülhetne még az is, hogy a vírus lappangási idejéből adódó késleltetés miatt jellemzően két hétnek kell eltelnie addig, amíg egy-egy járványügyi intézkedés érezteti a hatását a számokban is. A kormány azonban Orbán bejelentése óta sem hozott számottevő új korlátozásokat, legalábbis egyelőre (arra még visszatérünk, hogy milyen intézkedések merültek eddig fel).

A drámai hangvételű kommunikáció egyébként adhat akkora löketet az állampolgári fegyelemnek, ami új intézkedések nélkül, a már meglévők nagyobb arányú betartásával is jótékony hatással lehet a járványhelyzetre – de a jelek szerint a fegyelemmel – a lakosság érthető fáradása ellenére – nincs jelentős gond.

Röst Gergely a Telexnek azt mondta, a kéthetes kijelentés mögött az a megfontolás állhat, hogy a harmadik hullám elleni védekezést belátható időtávokra osszuk fel, és két hét múlva remélhetőleg már látszani fog a következő lépés.

Változatlan szigor mellett kezdett romlani a helyzet

Bár most már a járványügyi adatokból is látszik, hogy romlik a helyzet, azt, hogy ennek pontosan mi az oka, leginkább kizárásos alapon lehet csak tudni – mondta a Telexnek Ferenci Tamás, az Óbudai Egyetem docense, a kormány járványügyi döntéseit segítő munkacsoport biostatisztikusa.

Felmerülhetne külső tényezők, mint az időjárás szerepe, de egyrészt ahhoz még nem telt el elég idő, hogy az enyhébb időjárás bármilyen hatással lehessen a járványra, másrészt az eddigi feltételezések alapján a nyárhoz való közeledés amúgy is inkább a járvány visszaszorításában segíthetne.

Maguk az intézkedések és a szigorúságuk sem változott érdemben. Az reális lehetőség lenne, hogy a korlátozások betartása lazult, hiszen az emberek egyre inkább belefáradnak a lezárásokba. De az elérhető adatok alapján ez sem változott számottevően: bár teljesen pontosan nem mérhető a kontaktusváltozás, az emberek mozgásáról árulkodó mobiltelefonos adatok, illetve önkitöltős kérdőívek azért rendelkezésre állnak.

„Ezek alapján valamennyi kontaktusszám-növekedés valóban tapasztalható, de ez nem nagymértékű. Annyira biztosan nem az, hogy magyarázhatná a járványhelyzet ilyen szintű romlását”

– mondta Ferenci Tamás.

A brit variáns lehet a harmadik hullám motorja

Az utóbbi időben minden járványügyi vezető a brit variáns szerepéről beszél, és minden jel arra utal, hogy valóban ennek tudható be a harmadik hullám beindulása. Közvetlen bizonyíték azonban nincs erről, Ferenci Tamás szerint azért, mert Magyarországon nincs szisztematikus és adekvát járványügyi monitoringrendszer. Ha lenne ilyen, akkor végig lehetne követni, hogy emelkedik hétről hétre százalékosan az igazolt fertőzéseket okozó vírusváltozatok arányában a brit vagy bármelyik másik variáns (hiszen már a dél-afrikai is megérkezett az országba).

„Ilyen monitoring azonban nincs Magyarországon. Vannak információk a pozitív minták számáról, de nem tudjuk, hogy a megvizsgált minták mennyire véletlen mintavétellel kerültek ki, nem tudjuk, hogy hány mintából lett adott számú pozitív, lehetetlen százalékos arányt becsülni. De mivel a többi ismert lehetőség kiesik, kizárásos alapon ez a járványhelyzet fokozódásának a legerősebb magyarázata”

– mondta Ferenci, hozzátéve, hogy ha arányt nem is, azt tudhatjuk, hogy jó ideje jelen van a brit variáns, márpedig a nemzetközi adatok szerint ahová bejutott, ott mindenhol kiszorította az alapváltozatot.

Ez azért aggasztó, mert ha megnézzük azokat az országokat, amelyeket komolyabban elkapott a brit variáns, például Portugáliát vagy Írországot, ezeknek a három-négy héttel ezelőtti járványgörbéjén szinte függőlegesen ment felfelé az új fertőzöttek száma, ami „nemcsak ebben a járványban, de általában járványtörténetileg is egészen elképesztő” – mondta.

Lehet, hogy súlyosabb betegséget is okoz

Az biztos, hogy a brit variáns hatékonyabban terjed, de az még nem eldöntött kérdés, hogy súlyosabb betegséget is okozhat-e. Logikailag ha önmagában nem okozna súlyosabb betegséget, akkor is több súlyos és kórházi eset lenne, csak azáltal, hogy a gyorsabb terjedés miatt több az összes fertőzött is.

Röst Gergely egy első hallásra meglepő tényre is felhívja a figyelmet: „Könnyen lehet, hogy a gyorsabb terjedés a súlyosság szempontjából még rosszabb is. Ha egy variáns kétszer halálosabbá válik, akkor kétszer annyi halálozásunk lesz minden időpontban. De ha kétszer fertőzőképesebbé válik ugyanolyan halálozási arány mellett, akkor egy fertőzési generációval később a kétszer annyi fertőzöttből ugyanúgy kétszer annyi halálozás lesz. Egy újabb fertőzési generáció múlva pedig már négyszer annyi fertőzöttünk lesz, így négyszer annyi, az előzőnél kétszer több halálozással, és így tovább. Márpedig két fertőzési generáció ennél a betegségnél mindössze 10 nap.”

De vannak már olyan eredmények, amelyek szerint a variáns által okozott betegség is súlyosabb, ilyen például egy általunk is bemutatott dániai vizsgálat, és egy nem sokkal korábban hasonló eredményre jutó brit tanulmány.

„Önmagában nem perdöntő bizonyíték, de elgondolkodtató, ha megnézzük, mennyi a kórházban ápoltakon belül a súlyos és a lélegeztetőgépen lévő betegek száma, és mögé tesszük a járványgörbét a fertőzöttek számával. Az látszik, hogy ősszel először felfutott a kórházi esetek száma, és ezt csak késleltetve követte a súlyos és a lélegeztetett betegek számának növekedése. Most az az érdekes, hogy nem nagyon volt ilyen késleltetés. Ahogy elkezdett nőni az esetszám, gyakorlatilag azonnal elindult felfelé a többi mutató is” – mondta Ferenci Tamás.

Egy lehetséges magyarázat, de ez Ferenci szerint egyelőre csak spekuláció, hogy ezeket a betegeket már a brit variáns fertőzte meg, ami már önmagában súlyosabb betegséget idézhetett elő.

Szerencsésebbek vagyunk, mint a szomszédok

Európában már január közepén javában zajlott a harmadik hullám. Abban, hogy hol mikor robbant be, Ferenci Tamás szerint a szerencsén is sok múlt.

A fertőzés terjedési ütemét leíró reprodukciós szám azt mutatja meg, hogy egy ember átlagosan hány további embert fertőz meg. De a 2-3-as átlag nagy egyéni eltérésekből jön ki, rengeteg embernél 0, míg néhánynál akár 100 is lehet. „Nagy esetszámoknál ezek a véletlen ingadozások jól kiátlagolódnak. Viszont amíg még csak néhány fertőző forrásunk van, borzasztó nagy szerepe van a véletlennek is. Hogy a 0-sat vagy a 100-asat fogjuk-e ki; hogy van-e akkora szerencsénk, hogy ugyan behurcolják a vírust, de egyik forrás sem indítja be a terjedését. Egy járvány kitörésének nagyon korai fázisában dominálnak az ilyen kérdések. Ha egyszer rendesen beindul, akkor már nem, de hogy ez mikor következik be, abban fontos a véletlenség” – mondta Ferenci.

„Ha hatalmas mázlink lett volna, és ez három héttel később történik, akkor lehet, hogy megússzuk ezt az egész dolgot, mert a vakcinálás előre tud annyit haladni, hogy megakadályozza. De lehetett volna hatalmas pechünk is, és ha három héttel korábban történik ez, akkor meg ott tartanánk, mint most Szlovákia.”

Szlovákia esete azért is különösen érdekes, mert nagyjából egy héttel előre megmutatta, hogyan eszkalálódhat a helyzet. Náluk már január 5-én igazolták a brit variáns jelenlétét, és február 5-én már az új fertőzések 70 százalékát ez okozta az országban. Február 17-én pedig már olyan súlyos volt a helyzet, hogy Szlovákia nemzetközi segítséget kért (amelyet egyébként Magyarország is felajánlott). Február 22-én rekordszintre nőtt a kórházban ápoltak száma.

Jönnek a további szigorítások?

„Írországban, Portugáliában nagyon elszabadult a brit variáns, de így is kontroll alá tudták hozni a helyzetet, meg egyébként a briteknél is – csak sajnos a magyarországinál drasztikusabb intézkedésekkel, amelyekre most már Szlovákia és Csehország is rákényszerült” – mondta Ferenci Tamás.

Orbán bejelentése után több kormányzati vagy hatósági szereplő is felvetette a további korlátozások lehetőségét:

• Maga a miniszterelnök pénteken azt mondta, a határoknál mindenképpen szigorítani kell: radikálisan korlátozni kell az Európán kívüli, akár üzleti célú utazásokat is, mert ha az emberek hazahurcolják a dél-afrikai variánst, „akkor kész vagyunk” – ez a szigorítás azóta már meg is valósult.
• Galgóczi Ágnes, az NNK járványügyi osztályvezetője a plázák és az iskolák bezárását vetette fel. (Most feleannyi iskolában van érvényben korlátozás, mint amikor tetőzött a második hullám, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy azóta tudjuk, a gyerekek kisebb szerepet játszanak a vírus terjesztésében.)
• Müller Cecília a teljes digitális oktatásra való átállás lehetőségét pendítette meg.
• Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere szerint a jelenlegi korlátozások a lehetséges eszköztár 70 százalék merítik ki, az iskolabezárások mellett szerinte felmerülhet még például a tanszünet előrehozása vagy meghosszabbítása, illetve a nem létfontosságú boltok nyitva tartásának korlátozása is.

Szlovákiában, Csehországban és Ausztriában például az FFP2-es maszk használatát is kötelezővé tették a tömegközlekedésen és a boltokban. Csehországban pedig a kijárási korlátozásokon is még tovább szigorítottak, megtiltották a járások közti mozgást. Szigorítani tehát lenne még hova, de ebben természetesen a puszta járványügyi szempontok mellett egy sor más tényezőt is figyelembe kell venniük a döntéshozóknak, a gazdasági károktól az emberek mentális egészségéig, és ezek között nem könnyű megtalálni az egyensúlyt.

Hétfőn megkérdeztük az operatív törzset, hogy milyen szigorításokat javasolnak a kormánynak, illetve mikortól vezetnék be ezeket, de nem kaptunk választ.

Megmenthet-e az oltás?

„Nincs már idő. Bárhogy felpörgetjük, ha a létező legoptimistább forgatókönyvvel számolunk, akkor is leghamarabb áprilisban lesz érdemi hatása a vakcinálásnak. Borzasztó fontos kérdés lesz az átoltottság alakulása, és abban reménykedhetünk is, hogy ha minden jól megy, akkor a hullám második felét már levágja, de ahhoz kifutottunk az időből, hogy a kitörését meg tudjuk akadályozni”

– mondta Ferenci Tamás.

„Tudom, hogy ez most nem vigasztalja azokat, akik elvesztették a munkájukat, akik otthon ülnek, és három gyerek online oktatását próbálják szervezni, akiknek sokadszor halasztják el a műtétjüket, és most megint a szigorításokról hallanak, és pláne nem vigasztalja a már most végletesen elcsigázott egészségügyi dolgozókat. De éppen az ő érdekükben is ki kell még tartani, ha szerencsénk van, most már belátható ideig, mert pont ők szenvednék meg a legjobban, ha még tovább húzódna ez a hullám.”

A harmadik hullám lerövidítésére utalt Orbán Viktor is a csütörtöki bejelentésében, amikor azt mondta „versenyt futunk az idővel, ha sokan regisztrálnak, ha sokan jelentkeznek oltásra, sokan oltják be magukat, akkor ez a nehéz időszak lerövidül. Ha kevesen regisztrálnak, kevesen oltják be magukat, a nagyon nagy nyomást jelentő időszak hosszabb lesz. Kérek mindenkit, regisztráljanak, és oltassák be magukat.”

A versenyfutás rövid távon azért esélytelen Ferenci Tamás szerint, mert a brit variáns fertőzőképessége 50-75 százalékkal nagyobb. A már idézett, január 12-i interjújában Röst Gergely is azt mondta, „a gyorsabb terjedés miatt a brit variáns jelentősen meg is emeli a nyájimmunitási küszöböt, Magyarországon akár egy-másfél millió emberrel”. Ekkora hátrányt pedig időbe telik ledolgozni az oltásokkal.

Röst Gergely a Telexnek azt mondta, a csoportjával folyamatosan készítik a vakcináció hatásával is számoló járványmodelleket, és ezek alapján javaslatokat is tesznek.

Legutóbbi számításaik alapján ők javasolták például a vakcinák két adagja közötti idő megnyújtását és a beérkező dózisok azonnali felhasználását is.

Ezt a javaslatot meg is fogadták, és kedden az operatív törzs bejelentette az új oltási tervet, amely alapján sokkal többen kaphatják meg a bizonyos fokú védelmet már kialakító első adagot.

Konkrét számokat a modellből azért nem szeretett volna megosztani, mert most a jövőbeli történések szempontjából nem az a meghatározó bizonytalanság, hogy melyik forgatókönyvet futtatjuk, és hogyan változtatjuk a kontrollálható paramétereket, hanem hogy hogyan alakulnak azok a tényezők, amelyekre nincs közvetlen ráhatásunk – azaz egyrészt, hogy mennyi vakcina érkezik a gyártóktól, másrészt, hogy ezt mennyire akarják majd beadatni maguknak az emberek.

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora például hétfőn azt mondta, az oltásra behívottaknak csak a fele megy el valóban felvenni az oltást, ami szomorú, mert „minden egyes vakcina-visszautasítás erősen megnöveli a fertőzés valószínűségét”.

Külön problémát jelenthet ebben, hogy épp abból a kínai vakcinából érhető el a legtöbb, amely iránt a felmérések szerint a legalacsonyabb a bizalom itthon (még a kormánypárti szavazók között is). Pedig minden jel szerint ez az oltóanyag is biztonságos és hatásos, de az elfogadottságának feltehetően nem tesz jót a politikailag terhelt engedélyezési hercehurca és az alkalmazása körüli megválaszolatlan kérdések, ahogy az sem, hogy a kormány rendre az egyébként nagyobb közbizalmat élvező „brüsszeli vakcinákkal” állítja szembe a beszerzését.

A bizalom erősítésére tett gesztus lehet az is, hogy Orbán Viktort is a kínai vakcinával oltották be. A miniszterelnök utána videón bejelentkezve mondta el, hogy kutya baja a vakcinától, amelyet már több tízezer vajdasági magyar is gond nélkül megkapott, és mindenkit arra biztatott, hogy regisztráljon az oltásra.

„Ez jelenti az egyetlen lehetséges védelmet [...]. Bízzanak a magyar szakemberekben”

– kérte a miniszterelnök.