Egyelőre semmi nem utal arra, hogy a kínai vakcina jobb lenne a variánsok ellen

Egyelőre semmi nem utal arra, hogy a kínai vakcina jobb lenne a variánsok ellen
Egy háziorvos beadja a kínai Sinopharm koronavírus elleni oltóanyagát Nagykátán 2021. február 24-én – Fotó: Illyés Tibor / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Szerdán a kínai Sinopharm vakcinájával is megkezdődött az oltás Magyarországon. Az ezzel kapcsolatos vitákról és bizonytalanságokról ebben a cikkben írtunk hosszabban, például hogy milyen alapon kaphatják 60 év felettiek is, és mi a helyzet a krónikus betegekkel. A kínai vakcina kérdése azonban úgy átpolitizálódott, hogy a szakmai kérdésekbe gyakran más megfontolások is keverednek.

A legutóbbi vitás kérdés, hogy jobb-e a kínai vakcina az új vírusvariánsok ellen.

All in

Ez a vakcina elölt vagy inaktivált víruson alapul, azaz a teljes koronavírus belekerül, nem csak a tüskefehérje nevű darabkája vagy az annak előállításához szükséges genetikai információ, mint más típusú oltóanyagoknál. Hétfőn két nyilatkozat is azt állította, hogy az inaktiváltvírus-alapú vakcinák hatásosabbak lehetnek a variánsok ellen, mert ha azok a tüskefehérjére irányuló védelmet kikerülik, még mindig ott a vírus többi része, amelyek alapján lehet védekezni.

Müller Cecília országos tisztifőorvos az operatív törzs aznapi tájékoztatóján az alábbiakat mondta erről: „Tudjuk róla, hogy ez egy teljesvírus-elölt vakcina, és ezért is mondják a kutatók azt, hogy nagyon sok fehérjét, a vírus burkát, az örökítőanyagát és mindent tartalmaz tulajdonképpen elölt, inaktivált állapotban, tehát fertőzést, megbetegedést nem tud okozni, ugyanakkor ez a nagyon széles antigénpaletta sokkal jobban megmozdítja az immunrendszert, és abban bizakodnak, hogy egyébként tartósabb védelmet adhat, esetleg magasabb fokút, sőt egyesek szerint még hosszabb idejűt is. Természetesen ezt a jövő fogja eldönteni. Mindenesetre ennek a vakcinának az az előnye, hogy egy jelentős, erőteljes immunválaszt vált ki, és éppen ezért a magyar fejlesztésű vakcinát is ezzel a technológiával tervezzük.” Magyarországon egyébként kétféle koronavírus-vakcinán kezdtek el dolgozni, a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ valóban inaktiváltvírus-alapút fejleszt, a Pécsi Tudományegyetem és a Cebina nevű osztrák cég együttműködésében viszont egy más típusú vakcina készül.

Rusvai Miklós virológus is hasonlóan nyilatkozott, ő azt mondta, a kínai vakcina azért előnyösebb, mert az a vírus valamennyi fehérjéjét tartalmazza, így valószínűbb, hogy véd a különböző mutációk ellen.

Nincs rá bizonyíték

„Az, hogy az inaktivált vírust tartalmazó vakcina jobb, mert több minden van benne, amit felismer az immunrendszer, egy munkahipotézis. Az eddigi eredmények alapján az tűnik valószínűnek, hogy ez a munkahipotézis kizárható. A jelenlegi adatok szerint a vírus többi része ellen képződő antitestek nem nyújtanak elégséges immunitást”

– mondta a Telexnek egy neve elhallgatását kérő virológus.

„Antitestből sokféle van. Van, ami csak úgy köti a vírust, de nem neutralizálja, tehát nem lassítja a fertőzést, és vannak az igazi neutralizálók, amik úgy kötik, hogy ne tudjon fertőzni. Na most ezeknek a döntő többsége a tüskefehérjének a különböző részei ellen termelődik. Amikor kísérletekben külön vizsgálták az egyéb fehérjékre tervezett antitesteket, ezek nem védték meg az állatokat a fertőzéstől. Ebből arra következtetünk, hogy ezek igazán nem játszanak szerepet az immunitásban. A tudományos bizonyítékok arra utalnak, hogy a védelem kialakítása szempontjából a tüskefehérje a mindenek felett álló immunogén. Nem véletlen, hogy szinte az összes vakcina azzal dolgozik, vagy maximum a mellé rak még oda mást is. Az már ismert volt a járvány előtt is, hogy ez a legjobb út a koronavírusoknál” – mondta a szakértő.

Oltásra előkészített kínai Sinopharm-vakcina az oltópontban, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központban 2021. február 24-én – Fotó: Rosta Tibor / MTI

Azt is hozzátette azonban, hogy nem zárható ki teljesen, hogy lehet eredményük az ilyen irányú próbálkozásoknak, mert ilyen a tudomány, „sokáig tart a nem tudjuk állapot”. De az biztos, hogy a jelenlegi ismereteink szerint a fenti kijelentések nagyon elhamarkodottak és leegyszerűsítők – mondta.

Nem csak a kínai vakcináról szól

Ez a kérdés egyébként a látszat ellenére nem a kínai vakcináról szól – már ha lefejtjük róla azt a politikai réteget, hogy az ilyen kijelentésekkel a Sinopharm oltóanyagának elfogadottságát igyekeznek növelni kormányzati szereplők vagy például a kormányközeli média.

Inaktivált vakcinát ugyanis nemcsak Kínában fejlesztenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rendszeresen frissített összesítése szerint a már használt vagy klinikai fázisban tartó hetven koronavírus-vakcinából tíz alapul teljes, inaktivált víruson. Ebből hat jár a fejlesztés utolsó szakaszának számító harmadik klinikai fázisban: négy kínai, illetve egy-egy indiai és kazahsztáni fejlesztés.

A francia központú Valneva is inaktivált vakcinán dolgozik, de az még csak a klinikai vizsgálatok összevont első-második fázisánál tart, és jövő tavasszal kerülhet bevethető állapotba. A cég vezérigazgatója, Thomas Lingelbach is arról beszélt a múlt héten, hogy reményeik szerint a vakcinájuk a teljes vírus felhasználása miatt szélesebb körű védelmet nyújthat majd. (Egyébként a Lingelbach szavait idéző Fortune-cikk is megszólaltat olyan szakértőket, akik szkeptikusak a cégvezér által mondottakkal, nagyjából ugyanazért, amit fentebb mi is írtunk.)

Mindez természetesen azt sem jelenti, hogy az inaktivált vakcinák ne lehetnének jók. Ezt a Sinopharm vakcinájáról sem állította senki (arról, hogy milyen kérdések merülnek fel ezzel a vakcinával kapcsolatban, legutóbb itt írtunk). A Valneva vakcinájából pedig az Egyesült Királyság már előrendelt 100 millió adagot, és az Európai Unió is előzetes tárgyalásokat folytatott 60 millió adag beszerzéséről. (Ebből is fejenként két adaggal kell számolni.)

A kínaiak szerint se jobb

A kínai vakcina variánsok elleni felsőbbrendűségéről szóló nyilatkozatok azért is különösek, mert január végén épp a kínai járványügyi és betegségmegelőzési központjának szakértője, Sao Ji-ming nyilatkozta azt, hogy az inaktivált víruson alapuló vakcinákat, ha szükséges, nagyjából két hónap alatt lehet hozzáigazítani a variánsokhoz. Azt is elmondta, hogy

a kínai gyártók és laborok vizsgálatai alapján a kínai vakcinák hatására termelt antitestek neutralizáló hatása gyengébbnek bizonyult a brit és a dél-afrikai variánssal szemben.

Ezek ellen is hatásosnak tűnnek ezek a vakcinák, csak valamivel kevésbé – mondta. Azaz pontosan ugyanazt állapította meg, mint amit egyelőre a többi, már használt vakcináról is megállapítottak az első vizsgálatok.

Sőt még azt is megjegyezte a kínai szakértő, hogy az inaktivált víruson alapuló vakcinák átszabása egy hónappal hosszabb időbe telhet, mint az mRNS-alapú vakcináké, mert utóbbiakhoz nincs szükség a vírus szaporítására és inaktiválására. (Mindezt egyébként a kínai állampárt által kiadott Global Timesban nyilatkozta, tehát nehéz lenne a cikket Kína-ellenes elfogultsággal vádolni.)

Ha egy mutáció szükségessé teszi, hogy változtassanak a vakcinán, Ugur Sahin, az első engedélyezett mRNS-vakcinát a Pfizerrel közösen kifejlesztő BioNTech vezérigazgatója szerint hat hét alatt előállítható az új oltóanyag. Bár a bevetése a kötelező tesztelések miatt valamivel hosszabb időbe telne. A virálisvektor-alapú AstraZeneca-vakcina új változatához azonban a cég szerint hat-kilenc hónap kellhet.

„Előbb-utóbb biztosan kell igazítani a vakcinákon, de az immunitás nagyon összetett dolog, az antitestes mellett van például sejtes immunitás is, tehát valamilyen szinten biztos, hogy védenek a jelenlegi vakcinák akármilyen variáns ellen is. Az is látszik már kísérletekben, hogy az a vakcina, amelyik hatására nagy mennyiségű antitest termelődik, jobban fog védeni a variáns ellen, még ha az egy részét el is kerüli. A nettó mennyiség is nagyon sokat számít, amit a vakcina produkál” – mondta a Telex által megkérdezett virológus.

A Sinopharm vakcinát előllító laboratóriuma Pekingben 2020 áprilisában – Fotó: Zhang Yuwei / XINHUA / AFP

Ez utóbbi támasztja alá például az is, hogy egy héttel ezelőtti eredmények szerint, míg a Pfizer–BioNTech és a Moderna vakcinája is egyértelműen hatásos a brit variánssal szemben, a dél-afrikai ellen jóval kevesebb antitest termelődik a hatásukra. Azt azonban nem tudják még, hogy ez a hatásosságot is jelentősen rontja-e, mert még nem világos, hogy ehhez mennyi antitestre van szükség. De a Pfizer–BioNTech vakcináját vizsgáló kutatók azt valószínűsítik, hogy még ez a kisebb mennyiségű antitest is elég magas védelmet nyújt a vakcinával.

Tényleg halálosabbak az új variánsok?

A Telexnek nyilatkozó virológus egyébként azt is megjegyezte, hogy Müller Cecília egy másik vitatható kijelentést is tett ugyanazon a hétfői tájékoztatón. Ez arra vonatkozott, hogy a vírus gyorsabban terjedő új variánsai súlyosabb megbetegedést is okozhatnak: „Korábban azt a tényt írták le a szakértők és a megfigyelők, hogy az új variánsok sokkal fertőzőképesebbek – ez tény, ezt ma is így tartjuk –, ugyanakkor nem okoznak súlyosabb megbetegedést az általunk ismert új koronavírusnál. Ez a tézis is megdőlni látszik, hiszen látjuk azt, hogy arányaiban az új fertőzöttekhez képest egyre többen kerülnek kórházba, tehát ez azt jelenti, hogy kórházi kezelésre van szükségük, mert súlyosan zajlik náluk a betegség.”

A szakértő szerint azonban ez is olyan tudományos kérdés, amely továbbra sem dőlt el, ezért korai – és emiatt félrevezető – még arról beszélni, hogy a variánsok súlyosabb lefolyású betegséget okoznának. (Bár valóban vannak erre utaló jelek, egy dániai kutatásról például mi is beszámoltunk.)

Ugyanez történt az Egyesült Királyságban is, amikor Boris Johnson miniszterelnök egy hónappal ezelőtt azt mondta, a brit variáns a korábbi változatnál több halálesetet okozhat, majd a brit szakértők nem győzték ismételgetni, hogy ezt még egyáltalán nem tudjuk, az erre utaló adatok bizonytalanok, még további vizsgálatok szükségesek.

A járvány alatt nem ritka, hogy a tudományos és a politikai kommunikáció különbségeiből keletkezzen feszültség, mert a döntéshozók a bizonytalanságot nem szeretik, a tudósok meg az elhamarkodott és leegyszerűsítő kijelentéseket. További félreértésekre adhat okot, hogy ha egy-egy ilyen elhamarkodott kijelentés igaznak bizonyul, abban könnyű a határozottabb kommunikáció igazolását és a tudományos óvatoskodás fölöslegességét látni.

Pedig valójában a két dolog teljesen független egymástól.

Akár még be is bizonyosodhat, hogy az inaktivált vakcinák mégis jobban a variánsok ellen, ezek a variánsok pedig halálosabbak, mint az eredeti vírustörzs. De ettől még az ilyesmit felelőtlenség akkor kijelenteni, amikor ez tudományosan nem bizonyított.