Orbán már a nyitást pedzegeti, de a számok ezt nagyon nem igazolják

2021. március 19. – 16:18

frissítve

Orbán már a nyitást pedzegeti, de a számok ezt nagyon nem igazolják
Orbán Viktor érkezik az operatív törzs ülésére 2021. március 19-én – Fotó: Orbán Viktor / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

A korlátozó intézkedések még egy hétig biztosan fennmaradnak, 2,5 millió ember beoltása után meg lehet kezdeni a fokozatos nyitást – Orbán Viktor pénteken ezekkel a hangzatos mondatokkal próbált valami biztatót mondani, de a járvány adatai egyelőre nem azt mutatják, hogy lazítás jöhetne. A kitűzött oltási ütemtől ugyan el vagyunk maradva, de ha áprilisra sikerül beoltani 2,5 millió embert, akkor a fertőzésen már átesettekkel együtt 5 millió ember élvezhet valamilyen védettséget. Ez még mindig kevés lesz a teljes nyitáshoz, hiszen egy beoltott ember is elkaphatja a vírust, és akár tovább is adhatja másnak.

Ugyan éppen soha nem látott csúcsokat dönt a koronavírus-fertőzöttek, a kórházban ápolt súlyos betegek és az elhunytak száma Magyarországon, Orbán Viktor pénteki rádióinterjújában már a fokozatos nyitás feltételeiről beszélt. A miniszterelnök azt mondta, a nyitás lépéseit a beoltottak számához kell majd igazítani. Egy hétig még biztosan fennmaradnak a mostani korlátozások, a lazításokat akkor kezdhetik meg, ha minden 65 év feletti regisztrált embert beoltottak. Ez pedig Orbán szerint akkor következik be, amikorra 2,5 millió embert beoltottak.

Egy hétre látunk előre

A politikában fontos szabály, hogy az embereknek apránként érdemes adagolni a nehézségeket. Feltehetően ezért fogalmazott Orbán Viktor is úgy, hogy „hétfőtől egy hétig még biztosan érvényben maradnak a korlátozó intézkedések”. Erre az ellenzék is azonnal rárepült, az LMP-s Kanász-Nagy Máté szerint Orbán interjúja „egy lelki siminek is kevés volt”. A kormányfő annyi kitételt tett, hogy egyszerűbb lett volna két hétre előre döntést hozni, de a környező országokból és Izraelből származó tapasztalatai alapján úgy látja, hogy egy hét alatt sok minden változhat.

A jelen helyzet azonban aligha tesz lehetővé bármilyen nyitást egy hét elteltével. A legóvatosabb becslések szerint is 2-3 nehéz hét áll még az ország és a magyar egészségügy előtt. Az önkéntesekre szoruló, 90 százalékos telítettségű kórházakban most azokat az embereket igyekeznek ellátni, akik nagyjából 10 nappal ezelőtt, tehát a március 8-tól érvénybe lépett országos zárlat idején fertőződtek meg. Jávor László, a győri megyei kórház igazgatója egy interjúban Palkovics László miniszter tájékoztatására hivatkozva azt mondta: „a halmaz- és a hálózatelméletekkel foglalkozó matematikusok szerint még legalább két héten át folyamatosan egyre több lesz a várható Covid-beteg az országban”.

A márciusi zárás idején napi 6-8 ezer új fertőzöttet regisztráltak, most éppen napi 10 ezer fölött járunk. Mikor fog ez csökkenni? Hetek telhetnek el, amíg a március 8-i lezárások hatásai láthatók lesznek, mivel a vírus brit mutációja sokkal könnyebben terjed a korábbinál – mondta március 14-én Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi főosztályának vezetője és két nappal ezelőtt Müller Cecília országos tiszti főorvos is.

A grafikon és a valóság

A kormányfő szerint az áttörést 2,5 millió ember beoltása hozhatja el, de azt most nem mondta meg, hogy ez mikorra teljesíthető. A kormányfő egy korábbi nyilatkozatában azonban nagyon határozottan állította, hogy április elejére 2 millió 582 ezer beoltott ember lesz Magyarországon, aztán pedig 4,5 millió, majd 6,8 millió. Ha jobban megnézzük, ezek a számok az itt látható egyenes vonalú grafikon alapján jöttek ki, amelyben azzal számoltak, hogy húsvétig átlagosan napi 50 ezer embert fognak beoltani, utána pedig 70 ezret. Az elmúlt hetekben láthattuk, hogy a valóságban nem ilyen egyszerű tartani ezt az ütemet, már nem is a vakcinahiány, hanem kínos szervezési hibák hátráltatták az oltásokat.

De vajon miért lehetne megkezdeni a nyitást akkor, ha még csak 2,5 millió ember van beoltva? Többször írtunk már arról, hogy a járvány akkor hal el, ha a vírusnak egyre kevesebb lehetősége van a továbbterjedésre. Ehhez az kell, hogy elegendő mennyiségű ember essen át a fertőzésen és szerezzen természetes immunitást, illetve elegendő ember kapjon oltást. A sokat emlegetett nyájimmunitáshoz Magyarországon 6-7,5 millió embernek kellene természetes vagy mesterséges védettséggel rendelkeznie – mondta nemrég Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora. A Telex járványszimulátorán megnézheti, mennyit számít, ha a lakosság 30, 50 vagy 70 százaléka van beoltva.

1,5 millió oltott van és 2,5 millió immunis ember lehet

Hogy állunk most, hány ember tekinthető védettnek? Eddig közel 1,5 millió ember kapott legalább egy oltást (közülük csak 444 ezren kapták meg mindkét dózist, ami az igazi védettséget jelenti), és az elmúlt egy évben hivatalosan, PCR-teszttel igazolva 549 839 ember fertőződött meg. Ez utóbbi szám két okból sem igazán használható most. Aki tavaly tavasszal kapta el a fertőzést, annál már nem nagyon maradhatott meg a természetes védettség – ez mostani tudásunk szerint 6-9 hónapra szól. Az 549 ezer regisztrált fertőzött 99 százaléka a 2. és a 3. hullámban kapta el a vírust (tavaly augusztus 20 óta ez 544 ezer embert jelent). Orbán Viktor most 500 ezer olyan regisztrált fertőzöttet említett, akik védettek lehetnek – ők azok, akik tavaly október óta, tehát az elmúlt 6 hónapban fertőződtek meg.

Szakértők szerint azonban a hivatalos statisztikákban megjelenők sokszorosa lehet a fertőzésen valóban átesettek száma. Sokan tünetmentesek voltak vagy enyhe tüneteik miatt nem fordultak orvoshoz és nem csináltattak tesztet. A számukról nagyon különböző becslések vannak. Tavaly decemberben Merkely Béla 2 millióra taksálta a fertőzésen átesettek számát, legutóbbi nyilatkozataiban pedig már közel 3 millióra. Rusvai Miklós víruskutató december 10-én az Infó rádiónak azt mondta: 2-2,5 millió immunis ember lehet most Magyarországon, de a koronavírus megállításához globális átoltottság kell majd.

Ha így számolunk, akkor jelenleg 3,5-4,5 millió ember, azaz a magyar lakosság kb. 35-45 százaléka élvezhet valamilyen szintű védettséget, áprilisra pedig kb. 4,5-5,5 millióra emelkedhet a számuk.

Az oltás inkább az egyént védi, nem a többieket

Az ő védettségük sem lesz azonban teljes. Főleg azután, hogy március elsejétől más országok példáját követve a magyar kormány is változtatott az oltási terven. Meghozta azt a racionális döntést, hogy inkább minél több ember kapjon legalább egy dózist a kétfázisú vakcinából, mert az legalább védelmet nyújt a súlyos tünetek kialakulása ellen.

Így egyre több olyan ember lesz, aki hetekig-hónapokig csak egy oltással rendelkezik. Az első dózis vakcinától függően az injekció beadása után három héttel 60-90 százalékos védettséget képes adni. Aki az elmúlt hónapokban esett át a fertőzésen, és még van ellenanyag a szervezetében, annál könnyebbséget jelenthet, hogy egy dózis is elegendő a védettséghez. Közben a kínai Sinopharm vakcinánál az merült fel, hogy a teljes védettséghez nem elég a két oltás, szükség lehet egy harmadikra is.

Háziorvos olt a kínai Sinopharm vakcinájával Budapesten 2021. február 26-án – Fotó: Ajpek Orsi / Telex

A következő kérdés az, hogy aki már oltást kapott, az onnantól tényleg szabadon járhat-kelhet a világban akkor is, ha honfitársai nagyobb része még nem számít védettnek? A válasz erre egyértelműen nem. Nagyon fontos tudni, hogy az oltás elsősorban az egyént védi meg a súlyos szövődmények kialakulásától, nem a többieket a megfertőződés kockázatától. Az elejétől tudjuk, hogy bizony a beoltott emberek is elkaphatják a vírust, sőt tovább is adhatják azt védtelen honfitársaiknak. Az AstraZeneca oltása (két dózis beadása esetén!) például 67 százalékban véd a betegség átadása ellen.

Ami a társadalmat, azaz a többieket védi, az továbbra is a maszk és a társadalmi távolságtartás, amíg nem lesz tényleg 6-7 millió beoltott vagy természetes immunitást szerzett ember.

Az úgynevezett adminisztratív védettség

Érdemes összevetni a fenti számokat az eddig kipostázott 1 260 704 védettségi igazolvánnyal. Ezek száma áprilisra 3 millióra emelkedhet, ha tényleg be tudnak oltani addig 2,5 millió embert, és megkapja az okmányt az 500 ezer, korábban már a fertőzésen igazoltan átesett polgár. A védettségi igazolványok száma akkor emelkedhet még meg, ha – ahogy a miniszterelnök is bíztatott rá – ellenanyag-vizsgálatot végeztetnek azok, akik korábban nem szerepeltek a statisztikákban, mert tünetmenetesen vagy enyhe tünetekkel estek át a fertőzésen, és nem készült tesztjük. Más kérdés, mennyire lesz vonzó ez a lehetőség, ha egy ellenanyag-vizsgálat ma 10-11 ezer forintba kerül, és az ember 4 hónapig érvényes védettségi igazolványt kap érte, amely jelenleg semmilyen kedvezményt nem nyújt a tulajdonosának.

Ha a kormány nyitást is tervez, igencsak óvatosan kell majd kezelni ezeket a hivatalos okmányokat. A Telexhez és más szerkesztőségekhez is számtalan olyan jelzés érkezett, hogy az okmányokon szereplő adatok megbízhatatlanok: a központi nyilvántartások hibái miatt akár olyan embereknek is kipostáztak igazolványt, akik sem oltást nem kaptak, sem betegek nem voltak.