Hatékonyság
RSS
Az amerikai gyártó hat hónappal a második adag beadása után javasolja a megerősítő oltást.
A hírhedt vakcinás táblázatok alapjául szolgáló vizsgálatról van szó. Az továbbra sem derül ki, a tesztalanyok között hogyan oszlottak meg a korcsoportok.
Akkor is, ha hatvan év felettiekről van szó.
A dél-amerikai ország a lakosság 42,4 százalékos átoltottságával a 4. a világon. Az emberek 90 százaléka a kínai CoronaVac vakcinát kapta, aminek az első dózisa az adataik szerint csak 16 százalékban ad védettséget. Hiába a magas átoltottság, az ország szigorításokra kényszerült.
A rövid úton hírhedtté vált táblázatról eddig azt tudtuk, hogy önmagában értelmezhetetlen és félrevezető, arra pedig alkalmatlan, amire használják, azaz hogy igazolja, a kínai oltás jobb, mint a Pfizer–BioNTech-vakcina. Két kutató összevetette a számokat az oltási program adataival, amiből az látszik, hogy épp ellenkező a helyzet: az oltások óta eltelt időt figyelembe véve a kínai vakcina messze várakozáson alul teljesít az összes többihez képest.
Az oroszok már napokkal a magyar kormány előtt hasonló táblázattal fényezték magukat.
Egy skóciai vizsgálat szerint az első oltás után négy-öt héttel 88-91 százalékkal csökkent ennek a kockázata.
Egy táblázattal bizonyítanák, hogy a kínai oltás jobb, mint a Pfizeré, de a közzétett adatok erre alkalmatlanok. A számok elsőre látványosnak tűnnek, de valójában semmilyen megalapozott következtetés nem vonható le belőlük, mert azt nem árulták el, hogyan jöttek ki, és a szakértő szerint több komoly probléma is van velük. Ráadásul furcsán magasak is. Bemutatjuk, hogy ugyanezek a számok akár tökéletesen ellentétes jelentésű adatokból is kijöhettek.
A megérkezett vakcinák 72,4 százalékát adtuk be, ezzel a 20. helyre kapaszkodtunk fel a 29-es mezőnyben. Érdekesség, hogy a kormány máshogy számol itthon, mint Európában.
Már az első adag után is 62 százalékos valószínűséggel védi meg az embert a súlyos megbetegedéstől, a második után pedig 94 százalékos valószínűséggel.
A dél-afrikai variáns ellen viszont kevesebb antitestet váltanak ki.
Akkor sincs minden veszve. De hogy lehet kiszámolni egy vakcina hatásosságát? És ez mitől más, mint az eredményessége? Baj-e, hogy nem mindegyik vakcina 95 százalékban véd? Egyáltalán ezen múlik-e, hogy sikerült-e a vakcinákkal felszámolni a járványt? Összeszedtük, amit az oltások hatásosságáról tudni érdemes.
Az mRNS-alapú vakcinákat könnyebben lehet az új variánsokhoz alakítani.
Hétfőn Európába is elkezdték kiszállítani a vakcinát.