Chile kínai vakcinával tört volna rekordra, de az első dózis nem véd eléggé, emelkedtek is a számok

2021. május 04. – 20:52

frissítve

Chile kínai vakcinával tört volna rekordra, de az első dózis nem véd eléggé, emelkedtek is a számok
Emberek várnak a vakcinára egy sportcsarnokban kialakított oltóközpontban Copiapóban 2021. április 23-án – Fotó: Israel Chavez/NurPhoto via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Chile is élen jár a vakcinálásban: már a lakosság 42 százaléka kapott legalább egy oltást, 34 százalékuk mindkét dózison túl van, az ország április elején mégis újabb szigorításokra kényszerült, miután a fertőzésszámok nem csökkentek. Sok chileiben már az első oltás után hamis biztonságérzet alakult ki, és sokan nem tartották be a korlátozó intézkedéseket. A dél-amerikai országban az emberek 90 százaléka ráadásul kínai CoronaVac vakcinát kapott, amelyből az első dózis kimutatottan jóval gyengébb védelmet nyújt, mint a Pfizer, a Moderna vagy az AstraZeneca.

Sok ország csak álmodozhat arról, ahol jelenleg Chile tart a lakosság átoltottságában. A chileiek 42,4 százaléka (8 millió ember) már legalább egy oltást megkapott, 34 százalékuknak (6,4 millió embernek) pedig mindkét dózist beadták. A dél-amerikai ország így a világon jelenleg az Egyesült Államokkal fej fej mellett a 3-4. helyen áll az első dózisok alapján nyilvántartott tömeges vakcinációban Izrael (62 százalék) és az Egyesült Királyság (50 százalék) után, míg Magyarország 42,16 százalékkal következik.

Chilében február elején indult be igazán az oltási program, március elejétől azonban meredeken emelkedni kezdett az új fertőzöttek száma, és a korábbinál is nagyobb napi esetszámokat hozó járványhullám alakult ki. A fertőzésszámok április közepén kezdtek csak el trendszerűen csökkenni, de még most is napi 7 ezer körül van az új fertőzöttek száma, ami lakosságarányosan nézve kb. a másfélszerese a magyarországi adatnak. Az aktív esetek száma is stagnál, és a halálozások is napi 100-120 körül maradtak.

A naponta regisztrált új fertőzöttek száma és hétnapos mozgóátlaga Chilében – Forrás: Worldometers

Hiába tehát a sikeres oltási program, Chilében egyelőre nem lehet felmutatni olyan látványos eredményeket, mint Izraelben vagy az Egyesült Királyságban. Izraelben december közepétől január közepéig zajlott le a súlyos harmadik hullám, majd a gyors oltási programnak, a lezárásoknak és az óvatos nyitásnak köszönhetően mostanra 96 százalékkal csökkent a fertőzöttek száma, 90 százalékkal a súlyos állapotban lévő betegeké, és 85 százalékkal a haláleseteké.

A naponta regisztrált új fertőzöttek száma és hétnapos mozgóátlaga Izraelben – Forrás: Worldometers

Tegyünk egy gyors összehasonlítást, mert Chilében valamiért tényleg máshogy alakult a helyzet, mint a tömeges vakcinációban élen járó országokban. Egy hónappal az oltási program megkezdése után (február elején) Izraelben már csökkenőben volt az új fertőzöttek száma, még inkább igaz volt ez az Egyesült Királyságra.

Nézzük meg azt is, mit mutattak a fertőzési grafikonok 42 százalékos átoltottságnál ebben a két országban. Izrael február 11-én érte el ezt a szintet, akkor már a járvány egyértelmű lefelé ívelő szakaszában jártak, és nem alakult ki újabb járványhullám. Az Egyesült Királyság március 20-ra oltotta be a lakosság 42 százalékát legalább egy dózissal, és ekkorra már rég túl voltak a súlyos harmadik hullámon. Ezen a ponton azonban még mindkét országban érvényben voltak a korábban bevezetett lezárások, amiken azóta a járványadatok további javulásával enyhítettek (Izraelben február 21-től, az Egyesült Királyságban pedig április 12-től).

Új fertőzések száma egymillió lakosra számítva. Ha azt akarjuk látni, hol tartott a járvány kb. 42 százalékos átoltottságnál az egyes országokban, akkor Izraelnél a február 11-i, az Egyesült Királyságnál a március 20-i állapotot érdemes nézni

Ki kellene várni a védettséget

Chile, Izrael vagy az Egyesült Királyság eredményei sok szempontból nem hasonlíthatók össze, figyelmeztetnek szakértők. Például eltérő a lakosság demográfiai összetétele, más vírusváltozatok terjedtek el, különböző szigorító intézkedéseket hoztak a kormányok, és ezeket eltérő időpontban tették. Ezen tényezők mellett azonban van még egy fontos különbség az országok között: Izraelben kizárólag csak a Pfizer–BioNTech vakcináját használják, az Egyesült Királyságban AstraZenecával, Pfizerrel és Modernával oltottak,

Chilében viszont a lakosság 90 százaléka kínai oltóanyagot, CoronaVacot kap, emellett csak jóval kisebb mértékben használnak Pfizert.

A 19 milliós Chilében már 8 millióan kaptak a Sinovac által gyártott kínai oltásból. Az Európai Gyógyszerüngyökség (EMA) kedden kezdte meg a Sinovac-vakcina vizsgálatát, ez az első oltóanyag, melynek megkezdték a felülvizsgálatát, a Magyarországon alkalmazott Sinopharmmal még nem végeztek ilyet.

A fertőzési számok emelkedésének egyik okát kutatók abban látják, hogy a chileiek nagy része túlbecsülte az oltás hatását, és azt gondolta: az első dózis már megfelelő védettséget ad. Emiatt egyre kevesebben tartották be a különböző távolságtartási és kijárási korlátozásokat.

„Jól tudjuk, hogy az első dózis csak nagyon gyenge védelmet ad” – mondta Claudia Cortés, a santiagói Santa Maria Klinika fertőző betegségekkel foglalkozó kutatója a Wall Street Journalnak. A kutató szerint nem magyarázták el elég világosan az embereknek, hogy a védettséghez két dózisra van szükség, és ki kell várni azt az időt, amíg kialakul az immunitás.

Egy chilei vizsgálat azt mutatta ki, hogy a hagyományos technológiával készült, elölt vírust tartalmazó CoronaVac hatásossága a tünetes megbetegedést nézve a második dózis beadása után 67 százalékos. Ez jócskán elmarad a negyedik generációs, mRNS-alapú vakcinák, a Pfizer–BioNTech és a Moderna 90 százalék feletti eredményétől, vagy a vírusvektor-alapú AstraZenecáétól, ami 82 százalékos védettséget nyújt.

Az első dózis nagyon gyenge védelmet ad

Sokkal nagyobb azonban a különbség, ha csak az első dózisok hatását figyeljük meg. Egy Chilében végzett vizsgálat szerint a kínai oltóanyag első adagja csak 16 százalékban véd a Covid-19 megbetegedés tünetei ellen, míg egy izraeli vizsgálat a Pfizer–BioNTechnél az oltás beadása után eltelt 15-28. nap között már 85 százalékos védelmet mutatott ki. Az oltóanyag ráadásul az esetek 75 százalékában a fertőzés továbbadását is megakadályozza. Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) adatai szerint is 80 százalékos védettséget ad a Pfizer és a Moderna első dózisa.

A hajléktalanok oltási kampányának keretében oltási igazolást tart a kezében egy férfi, aki megkapta a CoronaVac koronavírus elleni vakcinát Santiagóban 2021. március 26-án – Fotó: Ivan Alvarado / File Photo / Reuters

Enrique Paris chilei egészségügyi miniszter azt mondta: az adatok elemzése alapján mindenkit megnyugtathat a CoronaVac hatásosságát illetően. Két dózis beadása után ugyanis az oltóanyag 80 százalékos védelmet nyújt a Covid-19 halálos szövődményei ellen. Ezek az értékek egy olyan adatelemzésen alapulnak, amelyeket Chilében végeztek el február és március között 10,5 millió első és második dózisú oltás adatai alapján.

Az eredmények szerint a vakcina 85-89 százalékban véd a kórházi kezelést vagy intenzív osztályos ellátást igénylő, súlyos tünetek ellen. Alátámasztja ezt a kínai oltóanyagról Brazíliában végzett nagymintás adatelemzés is, amely szerint ugyan a vakcina 50 százalékos hatékonyságú, de 80 százalékban véd a súlyos tünetek, és 100 százalékban a halálos kimenetelű szövődmények ellen. Ezt a vakcinát Kínán kívül többek között Törökországban, Indonéziában és Ukrajnában használják.

A chilei példa

Az elölt vírust használó kínai oltóanyagok alacsonyabb hatékonyságáról már korábban jelentek meg hírek, és maguk a kínai gyógyszergyártók is ígérték, hogy felülvizsgálják ezeket a problémákat. Előfordult például, hogy egy nyilatkozatában Gao Fu, a kínai Betegségellenőrzési és -megelőzési Központ vezetője elismerte ezeket a problémákat, később azonban visszavonta ezt, mondván, félreértésről volt szó. Szerinte csak arról beszélt, hogy hogyan lehetne javítani az oltások hatásosságát. Többször felmerült, hogy a megfelelő védettség kialakításához a kínai vakcinából esetleg egy harmadik dózisra is szükség lehet. Mindez időben eltolhatná a nyájimmunitás kialakulását Chilében június-júliusra.

Érdemes összevetni ezt a brit helyzettel: az Egyesült Királyság stratégiája az volt, hogy minél több ember, minél gyorsabban kapjon legalább egy oltást az AstraZenecából, ami legalább részleges védelmet nyújt a súlyos szövődményekkel szemben (a vakcina második adagjának beadását 12 hétre tolták el). A britek az elmúlt hetekig ezt a stratégiát folytatták, most azonban már itt az ideje a második dózisok beadásának, jelenleg a napi beadott oltások 75 százaléka második dózis. Emiatt nem is emelkednek most jelentősen a brit átoltottsági arányok.

A chilei kormány célja, hogy a nyájimmunitás kialakulásához a lakosság 80 százalékát, 15 millió embert oltsanak be. A Reuters szerint azonban a chilei oltási program az utóbbi napokban lelassult: a kórházak most csak átlagosan napi 153 ezer adag vakcinát adnak be, ami messze elmarad a márciusi napi 430 ezres szinttől. Mostanában többször előfordult, hogy az oltásra érkező embereknek nem tudtak vakcinát adni, mert kifogytak a készletekből. A kormány azt ígéri, hogy hamarosan újabb Pfizer-szállítmány érkezik, kapnak 800 ezer AstraZeneca-oltást, és más gyártókkal is tárgyalnak.

Chile példája arra int, hogy egy sikeres oltási program után óvatosan érdemes csak belekezdeni a nyitásba. A vakcinák nem adnak teljes védelmet, és az elhamarkodott lépések újabb szigorításokat tehetnek szükségessé, ha az emberek nem tartják be továbbra is az óvintézkedéseket.

(A Guardian, a Wall Street Journal, és n-tv.de cikkei nyomán)