Nézze meg, hogy állnak eddig az oltással a világ vezetői!

2021. április 26. – 14:59

frissítve

Nézze meg, hogy állnak eddig az oltással a világ vezetői!
Illusztráció: szarvas / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A görög miniszterelnök látványosan kigombolt ingben, Vlagyimir Putyin orosz elnök kameráktól távol, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az országában elsőként, Angela Merkel német kancellár pedig négy hónappal az oltási program kezdete után, másfél hete kapta meg a koronavírus elleni vakcinát.

Nagyon eltérő mértékben haladnak világszerte a különböző vakcinák beadásával, és az is változik, hogy egy-egy vezető az oltási hajlandóság erősítésére hivatkozva az elsők között vagy éppen a sorát kivárva oltatja be magát. Lentebb látható grafikáinkon összeszedtük, hogy melyik kormányfők és elnökök kapták meg eddig, a bizalom növeléséhez általában fotósok és tévékamerák kíséretében valamelyik vakcina legalább első adagját.

A beoltott vezetők (köztük néhány esetben csak ceremoniális szerepet betöltő államfők) listája folyamatosan bővül, ezért lehetnek, akik hiányoznak, és csak azokat vettük figyelembe, akik megerősítetten kaptak oltást. Kim Dzsongun észak-koreai diktátorról például voltak olyan hírek, hogy még tavaly év végén beadták neki családjával együtt valamelyik kínai vakcinát, ezt azonban azóta sem erősítették meg más források.

A listában nem szereplő vezető politikusok közül vannak, akik nemcsak azért maradtak hátra, mert az életkoruk alapján még nem jogosultak az oltásra, hanem mert mondjuk hónapokkal ezelőtt átestek a fertőzésen, mint Emmanuel Macron francia elnök. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig megkapta ugyan az első dózist múlt héten egy EU-s ragtapasz kíséretében ahhoz időzítve, hogy átléptük a 100 millió oltást az unióban, de a vakcina típusát nem árulta el.

Néhány ritka esetben viszont van olyan is, aki egyáltalán nem akar vakcinát, és ezt nem is nagyon titkolja. A súlyos brazíliai járványhelyzet miatt már Jair Bolsonaro brazil elnök is finomított némileg korábbi vakcinaellenes kirohanásaihoz képest – egyszer még azzal is viccelt, hogy az oltás krokodillá változtathat embereket –, de továbbra is azt mondja, hogy ő nem fogja beoltatni magát. A szintén Covid-szkeptikus John Magufuli tanzániai elnök március közepi halála után az ország új vezetése viszont várhatóan változtat a korábbi, a vírus elleni harcot vakcinák nélkül elképzelő álláspontján.

Az persze legtöbbször nem csak egyes vezetőkön múlik, hogy számos országban még nagyon az elején jár vagy egyáltalán el sem tudott kezdődni az oltási program. Ahogy arról itt részletesen írtunk, a gyártási kapacitásokkal mindenhol gond van, és az ENSZ globális oltási programja, a főként az AstraZeneca-féle oltóanyagra építő COVAX is lassan halad, miközben a vakcinanacionalizmus is rányomja a bélyegét a fejlődő országokat sújtó, egyenlőtlen eloszlásra.

Ez pedig beindította a vakcinaháborút is: miközben az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és nyugati országok elsősorban saját lakosságuk átoltásával voltak elfoglalva (ugyanakkor az EU-ban például nincs általános exporttilalom), addig Kína és Oroszország geopolitikai és üzleti szempontok alapján is világszerte terjeszti saját oltóanyagait. Így tett India is, mielőtt minden korábbinál súlyosabb helyzetet hozott az országban a második hullám, és felfüggesztették a vakcinaexportot.

Most az Our World in Data adatai alapján ott tartunk, hogy míg Izraelben már a lakosság 62, az Egyesült Királyságban 49, az Egyesült Államokban 42, Magyarországon 37, az EU-ban átlagosan pedig több mint 21 százaléka megkapta legalább az első dózist, addig például Észak-Macedóniában vagy Venezuelában a lakosság egy százaléka sincs még beoltva, de az olimpiát rendező és pénteken újra korlátozásokat bevezető Japánban is csak 1,4 százaléknál járnak. Azonban pusztán az átoltottsági adatok sem mondanak el mindent a járványhelyzetről: Tajvan, Vietnám vagy Új-Zéland például nem áll jól ebben az összesítésben, és a vezetőik sem kaptak még oltást, de a korlátozásokkal, teszteléssel és kontaktkutatással is kordában tudták tartani a koronavírust.

Most pedig következzenek a már beoltott vezetők aszerint csoportosítva, hogy melyik vakcinát kapták meg. A Magyarországon is használt oltóanyagokról itt gyűjtöttük össze a legfontosabb információkat, például a hatásosságukat, a különféle vakcinatípusok működését és főbb különbségeit pedig a Telexikonban is bemutattuk.

Egyre többen kapják meg az oltást

A Pfizer–BioNTech által kifejlesztett oltóanyag volt az első, amit engedélyeztek a nyugati országokban, és december elején még arról szóltak hírek, hogy II. Erzsébet királynő is ezt fogja megkapni, habár januárban csak annyit tettek aztán közzé, hogy beoltották, és olyan találgatások is voltak, hogy AstraZenecával. A királynő később külön is mindenkit bátorított, amikor arról beszélt, hogy az oltása gyors volt, veszélytelen, és segít megvédeni másokat is. Joe Biden még beiktatása előtt, megválasztott amerikai elnökként kapta meg a tévéstábok előtt decemberben az első dózist a Pfizer-vakcinából, míg Donald Trumpról csak hónapokkal később derült ki, hogy titokban őt is beoltották ciklusa vége előtt.

Netanjahuhoz hasonlóan Andrej Babiš cseh kormányfőt is elsőként oltották be még december végén. A kizárólag Pfizer-vakcinát használó Japánba egyelőre csekély mennyiség érkezett, Szuga Josihide kormányfő hivatalosan áprilisi amerikai útja miatt került előre. Ausztráliában jól kezelték a járványhelyzetet 2020-ban, azonban az AstraZenecára és a Pfizerre építő oltási program rettentő lassú beindulása miatt számos kritika érte Scott Morrison kormányfőt, miután az elsők között kapta meg a vakcina első dózisát február végén.

Az utóbbi hetekben beoltott legtöbb kormányfő vagy elnök AstraZeneca-vakcinát kapott. Köztük volt Angela Merkel is, aki 66 évesen a berlini vezetés oltási kampányának ütemterve szerint ért el az oltásig április közepén. Németországban csak 60 felettiek kaphatják ezt a vakcinát, és az AstraZeneca használatát több országban fel is függesztették, amikor kiderült, hogy nagyon ritkán összefüggésbe hozható trombózisos jelenségekkel. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) azonban többször is, legutóbb pénteken hangsúlyozta, hogy az oltóanyag előnyei továbbra is felülmúlják az esetleges kockázatokat (arról itt írtunk bővebben, miért nem kell félni a vakcinától). Arról is van kutatás, hogy maga a Covid is jóval többször okoz rögösödést, mint a brit–svéd vakcina.

Egy nappal az EMA első vizsgálatának eredményei után kapta meg a vakcina első dózisát március közepén Boris Johnson brit kormányfő. Mint mondta, nem tudja eléggé hangsúlyozni, hogy ajánlja az oltást, ami biztonságos. Aznap oltották be Jean Castex francia miniszterelnököt is, aki kiemelte, azért kapott AstraZenecát, hogy helyreállítsák az oltóanyag iránti bizalmat. A COVAX keretében is sok helyre, több afrikai országba is ebből vagy az indiai, licenc alapján gyártott változatból jutott el nagyobb mennyiség.

A kínai Sinopharm-vakcinát Magyarországon február végén kapta meg Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnököt pedig néhány nappal később oltották be. Az oltóanyagból hamar beszerzett nagyobb adagot az Egyesült Arab Emírségek, aminek miniszterelnöke és alelnöke, Mohamed bin Rásid al-Maktúm dubaji uralkodó már november elején nyilvánosan beoltatta magát. Európában elsőként a szerb kormány kezdte el használni a vakcinát, amit a kormánytagok közül élő adásban kapott meg az egészségügyi miniszter, a szerb kormányfőt viszont Pfizerrel oltották be. Aleksandar Vučić államfő két hete adatta be a Sinopharm-vakcinát. Imran Hán pakisztáni kormányfőnek két nappal az oltás után pozitív lett a koronavírustesztje, de egyik vakcinánál sem épül ki ilyen rövid idő alatt védettség.

Elsőként az Egyesült Arab Emírségekben, majd Szerbiában is felmerült, hogy egyes esetekben nem indult be a megfelelő szintű antitesttermelés a második adag után sem, ezért bizonyos esetekben esetleg egy harmadik dózissal próbálkoznának. A kínai járványügyi központ vezetője is beszélt ilyen lehetőségről az elölt víruson alapuló kínai vakcinák esetében, és maga a Sinopharm is jelezte korábban, hogy kísérletezik egy harmadik adaggal a hatás fokozása érdekében. Egy szerb vizsgálatban viszont az ott használt többi oltáshoz hasonlóan jó immunválaszt váltott ki a vakcina. Magyarországon Sarkadi Balázs akadémikus orvos-biokémikus hívta fel arra a figyelmet, hogy sürgősen meg kellene vizsgálni a Sinopharm-vakcina hatékonyságát, arról itt írtunk, hogy ezt rövid úton tisztázni lehetne. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön azt mondta, egyes vakcinánál több mint félmillió, másnál egymillió oltás után az mondható el, hogy a Sinopharm jobb, mint a Pfizer, és a Szputnyik a legjobb. A kormány vasárnap közzé is tett egy táblázatot, amely Gulyás állítását hivatott alátámasztani, de ahogy ebben a cikkünkben bemutattuk, a számok erre nem alkalmasak, mert több szakmai probléma is van velük.

Vlagyimir Putyin még februárban kijelentette, hogy nem fogja magát kamerák előtt beoltatni, mert azt majomkodásnak tartja, és noha akkor még azt lebegtette, hogy akár nyár végéig is várhat, a Kreml szerint március második felében megkapta a vakcinát. Azt akkor szándékosan nem árulták el, a három elérhető orosz közül melyiket – azzal indokolva, hogy mindhárom ugyanolyan jó –, de decemberben még a legszélesebb körben használt Szputnyik V-ről beszéltek. Kazahsztánban helyben gyártott Szputnyik V vakcinát használtak idáig, ezt kapta meg Kaszim-Zsomart Tokajev elnök is, de hétfőtől a saját készítésű oltóanyagukat is bevetik.

A járvány nélkül is súlyos gazdasági és politikai válságba süllyedt Venezuelában Nicolás Maduro elnök az elsők között kapta meg a vakcinát március elején, egy hónappal később azonban még a lakosság 1 százaléka sem volt beoltva. Maduro előbb visszamondta a WHO által ajánlott AstraZeneca-vakcinákat, majd mégis fizetett a COVAX-ból elérhető oltóanyagokért, de arról is beszélt, hogy egy kubai vakcinát fognak gyártani. Alberto Fernández argentin elnök még januárban kapta meg az oltást. Április 3-án, éppen a 62. születésnapján jelentették be, hogy pozitív lett a koronavírustesztje, azonban csak enyhék voltak a tünetei, amiben orvosa szerint a vakcina is szerepet játszott.

Az eddigiekkel szemben Magyarországon nem oltanak a kínai Sinovac-vakcinával. Ennek hatásosságát a gyártó magasra, 80-90 százalékosra tette, és a török teszteknél is erről számoltak be, azonban Brazíliában az oltás a tesztelés harmadik fázisában mindössze 50,38 százalékos hatásosságúnak bizonyult.

Chilében ez képezi a Pfizer mellett az oltási program gerincét, már a lakosság 42 százaléka megkapta legalább az első dózist, és a Sinovackal beoltottak között végzett felmérés alapján múlt héten 67 százalékosra tették a hatékonyságát a tünetes és 80 százalékra a halállal végződő betegség megelőzésében. Viszont az első adag beadása után az oltóanyag mindössze 16 százalékos hatékonysággal védett a fertőzéstől. Chilében egyelőre nem látszik még a második hullám vége. A saját oltóanyagon is dolgozó Törökországban is ezzel oltották be Recep Tayyip Erdoğan elnököt még január közepén, aki a kormányzó Igazság és Fejlődés pártja (AKP) szóvivője szerint erősíteni akarta a vakcina hatásosságával szemben a bizalmat. Törökország 30 millió dózist rendelt ebből a vakcinából, és más országnak is felajánlott belőle.

Az idáig felsorolt oltóanyagokat kapták meg nagyobb számban a világ országainak vezetői eddig, de jól mutatja, hogy ez önmagában még semmit nem mond el arról, egy adott vakcinával egyébként mennyi embert oltottak be, hogy a Pfizerhez hasonlóan mRNS-alapú Modernából csak az Egyesült Államokban közel százmillió adagot adtak be. Több forrás szerint állítólag ilyet kapott António Guterres ENSZ-főtitkár is, amikor beoltották január végén.

A Johnson & Johnson alá tartozó Janssen egydózisú vakcináját eddig a hosszú tűktől való félelmével viccelődő Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök kapta meg a klinikai tesztek szakaszában, miután inkább erre váltottak az AstraZenecáról. A vakcina használatát egy időre felfüggesztették az Egyesült Államokban, mert ennél is felmerült a vérrögképződés gyanúja, de a rendelkezésre álló adatok alapján a nagyon ritka esetekkel együtt is jóval több a vakcina előnye, mint a hátránya, ezért péntektől újra olthatnak vele. Az Európai Gyógyszerügynökség már kedden kiadott hasonló észrevételeket, és ezek nyomán egyébként a cég bejelentette, hogy folytatja az amerikai döntés után megszakított európai szállítást, így várhatóan Magyarországra is fog jutni belőle.

Mint írtuk, India világviszonylatban is jelentős generikusgyógyszer- és vakcinagyártó (azaz más cégek által kifejlesztett, szabadalom által nem védett gyógyszereket gyártanak, illetve sok esetben licencelik más gyártók termékeit). A helyi gyártók részben most is külföldi fejlesztéshez nyúltak, az AstraZenecából napi 2,5 millió dózist képesek előállítani Covishield néven. Ilyet kapott a félmeztelenül fotózott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki ezt a vakcinák iránti bizalomépítéssel indokolta, de egyelőre az oltóanyagok beszerzési nehézségei miatt alig 1,2 százalékos az átoltottság Ukrajnában.

Indiának van saját, elölt víruson alapuló és Covaxin névre keresztelt készítménye is, Narendra Modi miniszterelnök is ezzel oltatta be magát nemrég. (A cég március eleji közlése szerint 81 százalékos hatásosságú a vakcina.) Indiában eddig több mint 115 millióan kaptak legalább egy dózist, de szombaton harmadik napja döntött rekordot az újonnan regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma, három nap alatt csaknem egymillió ember kapta el a vírust, a kórházakban pedig hiány van a súlyosabb betegek kezelésére használt nagy áramlású oxigénből. Az indiai helyzetről itt írtunk bővebben>>>