Később érkezik Európába a Johnson & Johnson vakcinája az Amerikában indult vizsgálatok miatt

Az AstraZeneca után a Johnson & Johnson alá tartozó Janssen vakcinája is össztűz alá került vérrögképződéses, azon belül is az agyi vénás sinustrombózis (CVST) esetek miatt. Pár napja az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) bejelentette, hogy vizsgálja, lehet-e összefüggés a vakcina és az esetek között, kedden pedig az Egyesült Államok szövetségi egészségügyi szervezetei kérték az oltóanyag használatának azonnali leállítását – írja a New York Times.

A gyártó az amerikai aggályokra válaszul bejelentette, hogy bár az európai egészségügyi szervekkel már eddig is együtt dolgozott az ehhez hasonló esetek felderítésén, úgy döntöttek, hogy Európába a tervezettnél később hozzák majd be a vakcinájukat. A vakcinából eredetileg április 19-ére ígérték az első szállítmányokat az Európai Unióba, azonban az operatív törzs pénteken arról számolt be, hogy már a héten érkezhet 28 ezer dózisnyi oltóanyag belőle – ez kedden meg is érkezett, a bejelentés nyomán azonban egy darabig biztosan nem követi majd újabb szállítmány.

Az Egyesült Államokban hat olyan esetről számoltak be, ahol alacsony vérlemezkeszám mellett vérrögök alakultak ki a pácienseknél az oltás beadásától számított két hétben. Az érintettek 18 és 48 év közötti nők voltak, egyikük életét is vesztette, egy másikat pedig kritikus állapotban vittek kórházba. Az országban eddig közel hétmillió embert oltottak be a Johnson & Johnson vakcinájával, és az Amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) adatai alapján ezen felül még kilencmillió dózist küldtek már az Egyesült Államokba.

A CDC és az Élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet (FDA) közös kiállása szerint óvatosságból javasolják a vakcina használatának felfüggesztését, és hangsúlyozták, hogy jelenleg ezek az esetek rendkívül ritkák. A két szervezet kutatói közösen fogják majd megvizsgálni a lehetséges kapcsolatot a vakcina és a vérrögképződés között, és ennek alapján állapítják majd meg, hogy a jövőben is engedélyezik-e az oltóanyag használatát. Ahogy az a nagy vakcinahatározónkból is kiderült, a Johnson & Johnson vakcinájának legnagyobb előnye, hogy csak egy adagot kell beadni belőle, ám a vérrögképződéses probléma alaposan megtépázhatja a renoméját.

A helyzet kísértetiesen hasonlít az AstraZeneca vakcinájának európai vesszőfutására, már csak azért is, mert itt is a CVST-s esetek száma nőtt meg. Az AstraZeneca körüli problémák legfrissebb fejleményeiről ebben a cikkben írtunk részletesen, ez alapján bár az EMA szerint rendkívül ritka mellékhatásként jelentkezhet vérrögképződés, de a vakcinának még így is több az előnye, mint a hátránya. Ennek ellenére több EU-s tagállamban csak a 60 év felettieket oltják az AstraZeneca vakcinájával.

A két vakcinát az is összeköti, hogy mindkettő vektorvakcina, vagyis szaporodásra képtelenné tett, teljesen ártalmatlan adenovírusok segítségével szállítják be azokat az utasításokat, melyekkel a szervezetünk maga képes előállítani a koronavírus tüskefehérjéjét. A vérlemezkékhez köthető problémák ugyanakkor nem kizárólag a vektor alapú vakcinákra jellemzőek, az mRNS-alapúakkal történő oltás után is előfordult már, hogy extrém esetben vérrögképződést is előidéző autoimmun betegség alakult ki a beoltottaknál. Ezt egy februárban megjelent tanulmányban vizsgálták is, és arra jutottak, hogy ezek az oltások nagyon ritkán ugyan, de előidézhetik a betegséget.