Eltúlzott immunreakciót válthat ki az AstraZeneca, ez okozhatja a vérrögöket egy német kutatás szerint

Európában eddig nagyjából kétszáz olyan esetet jelentettek, amikor az AstraZeneca-vakcinázás után vérrögök jelentek meg, és alacsony vérlemezkeszám alakult ki a beoltottakban. Az AstraZeneca használatát több országban fel is függesztették, amikor kiderült, hogy a vakcina összefüggésbe hozható trombózisos jelenségekkel és tüdőembóliával, az Egyesült Államokban pedig még mindig nem is kapott engedélyt az oltóanyag. A felfüggesztésekkel együtt természetesen elkezdődtek azok a kutatások is, amelyek a vérrögök megjelenésére keresték a választ.

Nagyjából öt héttel ezelőtt kezdte vizsgálni az AstraZenecát a németországi Greifswaldi Egyetemi Kórház Immunológiai és Transzfúziós Orvostudományi Intézete is, és a vezető kutató, Andreas Greinacher szerint meg is találták a vérrögösödés okát, és feltárták a folyamatát. Vérrögök többféle módon képződhetnek, az AstraZeneca az úgynevezett immuntrombotikus trombocitopéniát váltja ki, amely csökkent vérlemezkeszámmal társult rögképződést jelent. Ez elsőre kicsit ellentmondásosnak tűnhet, mert jellemzően a vérlemezkeszámok túltermelődésekor alakulnak ki vérrögök.

Ebben a cikkünkben arról írtunk bővebben, hogy miért nem kell félni az AstraZenecától >>>

Greinacher szerint ezt az alacsony vérlemezkeszámot az oltóanyagban található adenovírus okozza. (Érdekesség, hogy időnként pont a vérhígítóként adott heparin is ezt váltja ki.) A német kutató feltételezi, hogy ez nemcsak az AstraZeneca speciális képessége, hanem minden olyan oltóanyagnál előfordulhat, amelyik adenovírust tartalmaz. Ezek most a koronavírus esetén az AstraZeneca, a Szputnyik V és a Johnson & Johnson. Greinacher már meg is egyezett az utóbbival, hogy ezt a vakcinát is vizsgálják majd.

Greinacherék azt állítják, hogy vérrögösödést egy több fázisból álló autoimmunroham okozza. „Képzeljék el, ez olyasmi, mint amikor egy sárkány hosszú ideig alszik a barlangjában, de azzal ébresztik fel, hogy fejbe vágják egy kővel” – érzékeltette a jelenséget Greinacher egy sajtótájékoztatón.

A rögöket okozó jelenségnek Greinacherék szerint két fontos lépése van. Az első lépésben a szervezetbe bejuttatott adenovírus burka érintkezésbe lép a vérlemezkékkel. A vérlemezkékről azt általában mindenki tudja, hogy egy vérző sebet ezek zárnak le, de ez az alkotóelem az immunválaszokban is fontos szerepet játszik. Amikor aktiválódnak, körbeveszik az olyan idegen behatolókat, mint például a baktériumok, közben megváltoztatják az alakjukat, és kémiai jelekkel leadják a riasztást. Időnként azonban ez a riasztás túl jól is sikerülhet, és ebből lesz a probléma. A vérben felszabaduló kémiai jelek azokat a B sejteket kezdik el stimulálni, amelyek hatalmas mennyiségű antitestet termelnek a véralvadást segítő 4-es trombocita faktor fehérje ellen. Az antitestek magas szintje a véralvadást elősegítő neutrofil extracelluláris csapdák képződését is elősegítik, ezek pedig fokozzák a vérrögképződés kialakulásának esélyét.

A szervezetet megtéveszti a riasztás, azt hiszi, hogy nagy mennyiségű kórokozóra reagál, és az immunrendszer emiatt túlpörög. Az antitestek megkötik a vérlemezkéket, a vérlemezkék pedig továbbra is fehérvérsejteket hívnak magukhoz, ami végül egy robbanáshoz hasonló jelenséghez vezet.

A vénákban kialakuló vérrögök első egyértelműen beazonosítható tünetei, mint például a légszomj, mellkasi fájdalom, lábduzzanat, általában négy-öt nappal az oltás után jelentkeznek, de az immunrendszer hamis reakciója már jóval korábban elkezdődik. Általában az oltás utáni napon lezajlik, láz, akut fájdalom vagy hidegrázás is járhat vele, de valószínűleg ezt a betegek egy része simán elkönyveli az oltással együtt járó mellékhatásként, megszokott immunreakcióként.

A roham utolsó fázisát nehéz kontrollálni, de ha a beteg időben kezelést kap, akkor elkerülhető a súlyosabb kimenetel. Hogy baj van, azt a tünetek megjelenése utáni első napokban egy vérvizsgálattal ki lehet mutatni, immunglobulinkoktélokkal pedig kezelni is sikeresen lehet a problémát. Az autoimmunroham, amely a rögök nagy számát okozza, néhány hét alatt kiégeti magát, ez idő alatt kell nagyobb figyelmet fordítani a betegekre.

A rögösödésben az AstraZeneca egy másik alkotóeleme is szerepet játszik a kutatás szerint. Ez az úgynevezett EDTA, ami egy kalciummegkötő ágens és stabilizátor. Az EDTA képes utat nyitni az erek falát alkotó sejtek között, és így fehérjék és vérlemezkék által alkotott óriási komplexek kerülhetnek be a vérkeringésbe, amelyek szintén riadóztathatják az egész szervezetet. Ennek az előfordulása a kutatók szerint azonban nagyon ritka. Bár a folyamatot nagyjából feltárták, arra még nincs válasz, hogy miért inkább a fiatalok esetén alakul ki trombózis, és hogy miért inaktiválódik bennük egyszerre az immunrendszer több beépített fékje.

Greinacher szerint az AstraZeneca oltását biztonságosabbá lehetne tenni, ha az oltóanyagból kivennék az EDTA-t, de megjegyezte, mivel nem ez a szakterülete, nem tudja, hogy mennyire fontos alkotóelem ez az anyag.

Az AstraZeneca elvétve valóban okoz trombotikus megbetegedéseket, de arra a kutatók is gyakran felhívják a figyelmet, hogy nagyságrendekkel több az esélye annak, hogy a koronavírusba halunk bele, mint indirekt módon az oltásba, és maga a Covid is jóval többször okoz rögösödést, mint a brit–svéd vakcina.

Források: FAZ | Webmd | Research Square