Tényleg olyan jól állunk, hogy ne kérjünk az EU-s vakcinabeszerzésekből?

2021. május 26. – 07:10

frissítve

Tényleg olyan jól állunk, hogy ne kérjünk az EU-s vakcinabeszerzésekből?
A fővárosi kormányhivatal vakcinák fogadására kialakított logisztikai bázisának hűtőraktára a XIII. kerületi Teve utcában 2021. április 19-én – Fotó: Mohai Balázs / MTI

Másolás

Vágólapra másolva
  • 2021. március 6.: Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter egy Facebook-bejegyzésben magyarázta meg, miért nem kötötte le a kormány a Moderna-vakcinából elérhető teljes mennyiséget. (Mert túl későn, csak 2021 harmadik-negyedévében érkezett volna az opcióban szereplő 80 millió adag.)
  • 2021. május 1.: Megérkezett az utolsó szállítmány az orosz Szputnyik V oltásból.
  • 2021. május 20.: Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón jelentette be, hogy – mint azóta kiderült, egyedüli EU-s országként – Magyarország nem vesz részt a következő uniós vakcinabeszerzésben, vagyis nem kéri a részét (19 millió adagot) a Pfizer-BioNTech által szállítandó 1,8 milliárd adagból.
  • 2021. május 21.: Megérkezett az utolsó szállítmány a kínai Sinopharm vakcinájából.
  • 2021. május 21.: A Magyarország Kormánya Facebook-oldalon megjelent bejegyzés szerint Magyarország azért nem vesz részt a további brüsszeli vakcinabeszerzésben, „mert csak egyféle oltóanyagot lehet választani, ami az eladónak kedvez.”

A kormány tehát nem a vakcinabeszerzésről mondott le, pusztán az uniós Pfizer-beszerzésről.

Van sapka, nincs sapka

Az, hogy a kormánynak gondja van az uniós vakcinabeszerzéssel, nem újdonság, a mostani indoklás viszont némiképp igen. Eddig az volt a fő gond, hogy az EU nem lépett elég gyorsan, hogy későn és lassan érkeztek a vakcinák. Most viszont, amikor az EU jó előre gondolkodva biztosítja az utánpótlást a világszerte leginkább elfogadott – itthon is ezt vetették be, amikor pörgetni kellett a megtorpanó oltási tempót –, ráadásul megbízhatóan szállító gyártótól, akkor inkább nem él az opcióval a kormány.

Szintén furcsa, hogy bár az EU friss megállapodása a Pfizerrel történt, nem jelent kizárólagosságot, később más gyártóval is lehet szerződni.

És akkor még ott van az is, hogy az többi EU-s országgal együtt, nagy tételben szerződni nyilvánvalóan kedvezőbb, mint adott esetben egyedüli félként újra bejelentkezni és tárgyalni, ha úgy hozza a szükség. Ha így alakulna, árban, szállítási határidőben is várhatóan rosszabb feltételekkel lehetne csak szerződni. És még csak azt sem mondhatja az ember, hogy minek az a rengeteg vakcina, ha úgyis a nyakunkon marad, a COVAX-programon belül ugyanis simán el lehet passzolni a felesleget olyan országoknak, amik még nem jutottak megfelelő mennyiséghez.

Tényleg ennyire jól állunk?

A már idézett május 21-i kormányzati Facebook-bejegyzésben szerepel az is, hogy már raktárban, vagy legalább megrendelés alatt van

  • a Pfizer vakcinájából 7,3 millió,
  • az AstraZenecáéból 4,7 millió,
  • a Janssenéből 4 millió,
  • a Modernáéből pedig 1,2 millió.

Egyszerűsítsük le a dolgunkat, és tekintsünk mindegyikre úgy, hogy tiszta lappal indul az oltás, és az egyadagos Janssen-vakcina kivételével minden fennmaradó, már elraktározott, illetve később beérkező adag egy első és egy második oltást takar (tehát nem matekozunk azon, hogy ezekből mennyi az, ami már csak második adag, és mennyi a fennmaradó rész).

Így a Janssen-vakcina kivételével a többit megfelezve azt kapjuk, hogy van valamivel több mint 10 millió ember beoltására elegendő vakcinánk. Ehhez hozzájön, hogy az első oltást már több mint 5 millióan, a másodikat pedig ebből bő 3 millióan megkapták. A 10 millió főre elég plusz vakcina így bőven elegendő ahhoz, hogy minden olyan oltatlan magyart – adott esetben akár csecsemőkortól kezdve – beoltsanak, aki még nem regisztrált, vagy életkorából adódóan nem regisztrálhatott. És ha ez mind megtörténik, még akkor is marad annyi, amiből mindenkinek jut egy harmadik, emlékeztető oltás, amennyiben erre később szükség lenne.

Az oltóanyag-gyárra tesznek fel mindent

Az újabb vakcinaszerződésekre mondott nem fő indoka a kormány (illetve a szinkronhangja, Gulyás Gergely) szerint az, hogy mire foglalkozni kellene az újraoltással, vagy egy esetleges harmadik, emlékeztető oltással, már üzembe állhat a magyar vakcinagyár, ami feleslegessé teszi a további vakcinák beszerzését.

Müller Cecília országos tisztifőorvos korábbi közlése szerint 2022 végén kezdhet el dolgozni a magyar vakcinagyár, ha minden a terv szerint halad. Igaz, a Debrecenbe tervezett nemzeti oltógyár még annyira sehogy nem áll, hogy az alapkövét is majd csak augusztus végén teszik le.

A gyárban feltehetőleg a Debreceni Egyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ által közösen fejlesztett koronavírus-vakcinát készítik majd. Ez a Sinopharm-vakcinához hasonlóan elölt víruson alapszik, vagyis a koronavírus-oltások közül a legrégebbi technológián. Müller korábban azt mondta, hogy azt a törzset használják fel hozzá, ami jelenleg Magyarországon a lakosság körében kering. Így olyan oltóanyagot tudnak kifejleszteni, ami „a magyar emberek számára a leginkább hatékony”.

Orbán Viktor egy a Liszt Ferenc repülőtérre érkezett koronavírus elleni oltóanyagot szállító repülőgép rakterében 2021 márciusában – Fotó: Orbán Viktor / Facebook

Itt jegyezzük meg, hogy a kormány és az operatív törzs rendszerint „a magyar vakcináról” beszél, ami alatt a debreceni fejlesztést értik, tudomást sem véve az osztrák Cebina és a Pécsi Tudományegyetem közös fejlesztéséről, ami egyébként modernebb technológián alapszik, a pécsi-osztrák kutatócsoport ugyanis fehérjealegység-vakcinán dolgozik. Ilyen például a már hosszú ideje az engedélyeztetés küszöbén álló, de még nem használt Novavax-vakcina is.

Imádkozzunk, hogy ne legyen baj a variánsokkal

Az Egészségügyi Világszervezet május elején felvette az aggodalomra okot adó variánsok kategóriájába az indiai vírusvariánst is. A B.1.617 néven is ismert mutáció ezzel a brit, a dél-afrikai és a brazil variáns mellé került, és ezzel is komolyabban számolni kell a terjedés, netán az esetleges negyedik hullám ügyében. Ezt a mutációt jelenleg még nem azonosították Magyarországon, és az első vizsgálatok alapján a már használatban lévő vakcinák valószínűleg jó hatásfokkal működnek ellene.

Azt viszont most még nem tudni, hogy később mikor és milyen vírusmutációk jelenhetnek meg. Az viszont már biztos, hogy a legkorszerűbb, a részben Karikó Katalin több évtizedes kutatómunkájával kifejlesztett mRNS típusú vakcinákat (ilyen a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcinája) lehet a leggyorsabban átalakítani az újabb és újabb mutációk elleni védekezéshez – pont azokat, amikből a magyar kormány nem kér.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!