Meggyőzött minket a vírus, hogy igenis létezik, és meg tudja gyepálni az embert
2021. május 10. – 17:15
frissítve
„Szia, te már regisztráltál a koronavírus elleni oltásra? Azért jöttem, hogy segítsek, ha szeretnéd beoltatni magad.”
Kiss Márió egyike annak a több száz önkéntesnek, akik az Oltass, hogy élhess! nevű kampányban az ország legszegényebb településeit, szegregátumait járták az elmúlt hetekben, hogy minél több roma regisztráljon az oltásra. Az ibrányi cigánytelepen mi is elkísértük, harmadik próbálkozásra sikerült is találnia egy jelentkezőt. Enikő már korábban is akart regisztrálni az oltásra, csak nem tudta, hogyan kell. Márió felírta a regisztrációhoz szükséges adatokat, később otthon rögzítette azokat az erre szolgáló kormányzati oldalon. Elsősorban a születendő gyerek miatt oltatná be magát, mondta Enikő, majd azzal a lendülettel a férje adatait is bediktálta, aki nemrég gyógyult fel a fertőzésből, komolyabb tünetei is voltak. Máshol azzal utasították el Máriót, hogy már úgyis átestek a fertőzésen, felesleges az oltás, vagy hogy félnek a vakcinától, mert nem tudják, mi van benne. „Jöjjön, aminek jönnie kell, én így fogom fel, jobb lesz így nekem”, mondta egy fiatal nő, karján a néhány hónapos gyerekével.
A szabolcsi falu cigánytelepét is elérte a járvány: akivel beszéltünk, annak mind volt olyan ismerőse, hozzátartozója, aki hosszabb-rövidebb ideig beteg volt. Ibolyáék családjában haláleset is történt, a keresztapja halt meg Covidban nemrég. Ezért aztán Ibolya számára nem is volt kérdés, hogy beoltassa magát; aznap reggel kapta meg az első dózist, erről posztolt is egy fotót a Facebookra, és kiírta, hogy a regisztrációban is segít annak, aki kéri. Mire hazaért a kórházból, már hívták is, délutánig közel harmincan keresték, mesélte. Azt látja, hogy nagyon nehéz meggyőzni az embereket az oltásról, mindenfélét hallanak, ami elriasztja őket, míg mások azt sem tudják, hogyan kell egyáltalán jelentkezni erre. „Nehéz az embereket motiválni. El kell magyarázni neki, hogy az ő érdekük az oltás, rengeteg fiatal is meghalt, ez a vírus itt fog maradni köztünk, ha nem vesszük fel az oltást.” Szerinte növeli a vakcinák iránti bizalmat, ha az emberek saját környezetükben is találkoznak olyannal, aki már túlesett az oltáson.
Alternatívát adott a kezükbe
A jogásznak tanuló Márió számára magától értetődő volt, hogy részt vegyen a kampányban: korábban tanodában önkénteskedett, dolgozott diszkriminációs ügyekben, képviselő is volt a roma kisebbségi önkormányzatban. Öt nap alatt hatvanan regisztráltak az oltásra, többen közülük már meg is kapták az oltást. Hozzá tartozott Nyíregyháza egyik legszegényebb része, a híres-hírhedt Huszár-telep is. Itt működik az az egyházi fenntartású iskola, amely ellen még a 2010-es évek elején indított eljárást az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány a roma gyerekek szegregált oktatása miatt, a Kúria végül, az alacsonyabb szintű bíróságok ítéletével ellentétben, azt mondta ki, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés. Márió szerint a romák nem oltásellenesek, egyszerűen csak nagyon félnek az oltástól, nem is tudják, milyen vakcinák vannak, hogyan működnek. A vallásosság is közrejátszik az oltás elutasítottságában, úgy vannak vele, hogy Isten úgyis megvédi őket, tette hozzá.
Nagyon sokat kellett beszélgetnie egy-egy családdal, mire sikerült eloszlatnia a bizalmatlanságukat. Mindig elmesélte, hogy maga is átesett a Covidon, hogy a családjában már többen is beoltották magukat, és ők milyen mellékhatásokat tapasztaltak. Azt is látja, hogy amióta bejelentették, milyen jogosultságokat kapnak a beoltottak, egyre több fiatal kéri az oltást; egyik ismerősét is ez győzte meg végül, amikor az oltás fontosságáról beszélt neki.
„Nem akartam senkit rábeszélni az oltásra, szerintem ez egyéni döntés. Alternatívát adtam a kezükbe, hogy ne a Facebookról tájékozódjanak, fontos, hogy hiteles információt kapjanak, elmagyarázzuk neki, milyen vakcinák vannak.”
Az 5-6 ezer fős Huszár-telepen is rengeteg család esett át a fertőzésen, de csak kevesen fordultak orvoshoz, sok esetben nem is tudták, hogy covidosok. Ennek egyrészt az egészségügyi ellátás alacsony színvonala az oka, másrészt az információhiány és a romákkal szembeni előítéletek, ami az egészségügyben is jelen van. Neki is harcolnia kellett a háziorvosával, hogy teszteljék és írjanak fel gyógyszert, amikor tünetei voltak; egy kevésbé iskolázott vagy tájékozottabb roma még rosszabb eséllyel indulna hasonló helyzetben.
Több ezer romát sikerült regisztrálni a kampányban
Azért indult április közepén az Oltass, hogy élhess! elnevezésű kampány, mert sok roma akkor sem tudna regisztrálni, ha egyébként beoltatná magát: például nincs internethozzáférésük vagy állandó telefonszámuk, sem emailcímük, így már eleve hátrányból indulnak. Az alacsony iskolázottság, az információhiány és az egészségüggyel szembeni bizalmatlanság miatt a vakcinákról és magáról a járványról is kevesebbet tudnak, mint a többségi társadalom tagjai, értelemszerűen a kormányzati tájékoztatás is kevésbé jut el hozzájuk. Az oltással kapcsolatos álhírek és konteók viszont szélsebesen terjednek ezekben a zárt közösségekben, ezt magunk is tapasztaltuk, amikor az ország egyik legnagyobb szegregátumában, Lyukóvölgyben jártunk. Nem meglepő, hogy a Pécsi Tudományegyetem januári felmérése szerint csupán a romák 9 százaléka akarja beoltatni magát. A Reutersnek Gulyás Gergely korábban arról beszélt, hogy a roma közösségeknek maguknak is kezdeményezőnek kell lenniük, de az átoltottságot növelni fogja, ha a fiatalabb korosztályokhoz is elér a tömeges oltás.
A mélyszegénységben, szegregáltan élő romákra még inkább veszélyes a vírus, ezért is baj, hogy kevesen akarják beoltatni magukat közülük. A telepeken rosszak a lakhatási körülmények, nincs minden háztartásba bevezetve a víz, a járványügyi előírásokat is nehezebb betartani ezeken a helyeken. A romák általános egészségi állapota is rosszabb, miközben nehezebben jutnak egészségügyi ellátáshoz. Az anyagi kiszolgáltatottság is probléma: inkább eltitkolják, ha meg is betegednek, mert nem tehetik meg, hogy karanténba kerüljenek és ne mehessenek dolgozni. A statisztikák szerint Magyarországon több mint 1300, főként romák lakta szegregátum, elmaradott településrész található, körülbelül 200-300 ezren élhetnek hasonló körülmények között. Az áhított nyájimmunitás is nehezebben jön össze, ha ezeket az emberek nem sikerül megszólítani.
Az aHang, a Dikh Tv, a RomNet, a Roma Sajtóközpont, a Rendszerszint, a Civil Kollégium Alapítvány, az 1 Magyarország Kezdeményezés és az Országos Roma Önkormányzat együttműködésében zajló Oltass, hogy élhess! kampány három hete alatt
14 megyében 168 települést kerestek fel az önkénteseket, és valamivel több mint 11 ezer embert regisztráltak az oltásra, közülük ötezren már meg is kapták az első oltást.
Még bizonytalan, hogy folytatódik-e a kampány, a szervezőkhöz beérkező visszajelzések alapján egyértelműen szükség lenne rá, kérdés, lesz-e elég forrás ehhez. „A vakcinaigazolvány bevezetésével, a jól célzott kommunikáció és a fertőzések terjedésének veszélye miatt is növekszik a hátrányos helyzetű településeken élők körében az oltási hajlandóság, de eszköz és tudás hiányában még tízezrek nem tudják igényelni a védőoltást. Ez állami szintű, komolyabb infrastruktúrát biztosító program keretei között megvalósítható lenne, amennyiben van rá kormányzati szándék”, írták közleményükben.
A harmadik hullám a romákat is elérte
Ópályi egy háromezer fős falu néhány kilométerre Mátészalkától. Körülbelül ezer roma él a településen, Rézműves Norbi, az egyik helyi önkéntes úgy saccolta, hogy közülük legfeljebb 50-60-an regisztráltak. A többség fél az oltástól, főleg a cigánytelepen nagy az ellenállás, pedig ott is sokan megfertőződtek. Személyesen kereste meg a családokat, hogy rábeszélje őket az oltásra, és segítsen, ha nem tudják maguk megcsinálni a regisztrációt. A nyolc hónapos terhes Ibolyát is ő regisztrálta pár hete. A családjában mindenki kérte az oltást, úgy volt vele, hogy ő sem akar kimaradni, de nem tudta, hogyan kell regisztrálni. Hallotta innen-onnan, hogy a vírusba bele is lehet halni, meg is ijedt, amikor egyik szomszédját elvitte a mentő. Azok a szóbeszédek is eljutottak hozzá, hogy az oltástól meg lehet halni, de ő ezeknek nem hisz. Mivel várandós, eléggé tart a mellékhatásoktól, megnyugtatná, hogy kijönne hozzájuk egy orvos, és elmagyarázná, mivel jár az oltás.
„Annyira össze vannak zavarodva, azt sem tudják, mi ez az oltás. Bebeszélik egymásnak, hogy meghalnak tőle meg ilyen hülyeségek” – mondta János. Legalább féltucat családról tud a telepről, akik annyira betegek voltak, hogy mentőt kellett hívni hozzájuk. Az első két hullámban azt látták, hogy a romákat nem érinti a járvány, miközben a nem romák közül sokan megbetegedtek a faluban. Sokan emiatt nem is hitték el, hogy létezik a vírus, a harmadik hullám azonban már őket is elérte, magyarázta. Néhány nappal korábban kapta meg az oltást, mindenkinek azt tanácsolja, hogy tegyen így, a feleségét és a gyerekeit is regisztrálta már.
A telepen olyan vélekedéssel is találkoztunk, hogy valójában népirtás zajlik a bolygó túlnépesedése miatt. Ez életkortól függetlenül népszerű nézet volt, időstől, fiataltól is hallottuk; bár valaki pont emiatt oltatta be magát, hogy kicselezze az globális méretű összeesküvést. Szintén nagyon terjedt a telepen, hogy boltba és az utcára is csak védettségi igazolvánnyal lehet kimenni majd, és akinek nem lesz ilyenje, azt egymillió forintra büntetik a rendőrök.
Meggyőzött minket a vírus, hogy igenis létezik
Jellemzően azok kérik az oltást, akiknek volt közvetlen tapasztalatuk a vírussal, ami egyébként egybevág azzal, amit a szervezők és az önkéntesek más településeken tapasztaltak a kampány során. Norbi és az apja is átesett a betegségen, ugyanabban a kórteremben feküdtek. „Ha elmondjuk nekik, mit éltünk át, akkor kapcsolnak, hogy hát nem mond hülyeséget ez az ember, és azt mondják, hogy felveszik az oltást, hiszen ott van a családunk, nem akarjuk, hogy betegek legyenek.” Az apja a helyi gyülekezet vezetője. Rézműves Mihály március közepén lett beteg, tüdőgyulladással került kórházba, majdnem két hétig volt bent. Ameddig nem betegedett meg, nem is hitt a vírusban, az előírásokat is csak ímmel-ámmal tartották be. „Meggyőzött minket a vírus, hogy igenis létezik és meg tudja gyepálni az embert.” Ha szóba kerül, mindig elmondja, hogy mi történt vele, hátha ezzel másokat is meg tud győzni az oltás fontosságáról. Már regisztrálta magát, és azt is tudja, melyik vakcinát fogadja majd el: amelyik adják.
„Én úgy gondolom, hogy ez nem chip, hanem védettségi injekció. Kötelességünk az embertársainkkal szemben, hogy felvegyük az oltást. Természetesen fontos a hit, az Úr meghallgatja az imáinkat, de el kell fogadni a földi segítséget is, a vakcina is ilyen.”
A gyülekezet egyik tagja, Béla azok közé tartozik, aki beteg is volt, és már az oltást is megkapta. Tavaly esett át a fertőzésen, három hetet töltött a kórházban tüdőgyulladással. Nagyon lassan épült fel, még most is néha fullad, köhög. Családjában szinte mindenki elkapta a vírust, de szerencsére csak nála volt ilyen súlyos a lefolyása. A kínai vakcinát kérte az orvostól, azt hallotta, hogy ez a legjobb, bár szerinte mindegyik az, mindegyik életet ment. Nagy dolognak számít a faluban, hogy be van oltva, gyorsan híre ment a romák között, kérdezgették is, hogy mit érzett, volt-e mellékhatása. Úgy gondolja, hogy mások is szeretnék beoltatni magukat, csak még bizonytalanok, és félnek.
Meghalt a munkatársuk, ezért beoltatták magukat
Ópályitól húszpercnyi autóútra található Fábiánháza, az 1700 fős falut Szőcsi Dániel járta végig, körülbelül 150 embert tudott megszólítani a kampány során, közülük 45-en regisztráltak az oltásra a segítségével. Nem gondolta volna az elején, hogy ennyien lesznek, tette hozzá, amikor a közmunkások bázisául szolgáló régi iskolaépületben beszélgettünk a kampányról. Elsősorban azokat a romákat próbálta elérni, akikről úgy gondolta, hogy segítségre lehet szükségük; vagy mert nincs internetük vagy mobiltelefonjuk, vagy nem is tudják, hogyan működik a rendszer. Dániel a faluban született, ott is nőtt fel, tavaly augusztus óta Budapesten tanul, szociális munkásnak készül az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemen. Igazi első generációs értelmiségi: a családjában ő az első, aki felsőoktatásban tanul, a testvére például kőművesként dolgozik. Úgy fogalmazott: roma fiatalként és leendő segítő szakemberként nem volt kérdés számára, hogy részt vegyen a kampányban. Mindig is szociálisan érzékeny volt, az volt a gyerekkori álma, hogy tanár legyen, ezért sem volt idegen tőle, hogy másokon segítsen.
„Ez egy nemes ügy, fontosnak tartottam, hogy részt vegyek benne, mert az oltás nélkül nem fogjuk tudni eltüntetni a vírust.”
Dániel is gyakran találkozott azzal a vélekedéssel, hogy az oltástól meg lehet halni, megbetegít. „Az aluliskolázottság miatt ezekben a közösségekben különösen igaz, hogy az álhíreknek hamarabb hisznek, nehezebben tudják eldönteni, hogy kinek higgyenek.” Ezért próbálta minél egyszerűbben elmagyarázni az embereknek, hogy miről is szól az oltás, milyen vakcinák vannak, mert tudta, hogy így lesz számukra hiteles az, amit mond. Persze sokat számított az is, hogy Dániel maga is roma és a faluban nőtt fel, tehát szinte mindenki ismeri. Csinált egy tájékoztató plakátot, is amit a falu Facebook-csoportjában osztott meg, hogy ne csak a konteókkal találkozzanak a helyiek.
Fábiánházát sem kerülte el a járvány, főleg a harmadik hullámban voltak koronavírusos esetek, Dánielék utcájában volt olyan nap, amikor négyszer is megfordult a mentő. Szerinte ez is közrejátszott abban, hogy ilyen sokan regisztráltak nála. „Már nincs a faluban olyan ember, akit ne érintett volna valamilyen formában a vírus.” Volt, aki sokáig oltásellenes volt, aztán covidos lett, és ennek hatására regisztrált. Páran azért iratkoztak fel az oltásra, mert közben kijött a a védettségi igazolvánnyal járó előnyökről szóló kormányrendelet.
Ildikót is Dániel regisztrálta, egyszer csak megjelent nála a telepen, hogy akarja-e az oltást. Először meglepődött, de mivel régről ismerte a fiút, megbízott benne, és hitelesnek tartotta, amit a vakcinákról mondott. A híradóban hallotta, hogy több ezren haltak meg a járványban, és arról is tud, hogy a faluban is voltak betegek, ezért is döntött úgy, hogy inkább beoltatja magát. Magától a vírustól nem fél, mert szerinte fiatalként rá annyira nem veszélyes, viszont a családjában sok idős van, és nem akarja, hogy megfertőzze őket. Nem hisz azoknak, akik azzal ijesztgetik, hogy az oltástól meg lehet halni, hiszen már milliók megkapták a vakcinát, és túlélték, magyarázta.
„Azt a Putyint kaptuk”
– mondta nevetve Katalin és Erzsébet, akik az elsők között oltatták be magukat a faluban, hamarosan mennek a második dózisért. Akkor döntötték el, hogy beoltatják magukat, amikor egyik munkatársuk meghalt Covidban, a felesége jelenleg is lélegeztetőgépen van. Igaz, ők is féltek egy kicsit, de aztán csak elszánták magukat. „Majd kivittem a falat, amikor adta be az oltást a nővérke, annyira féltem”, vallotta be Katalin. Ismerőseiket is próbálják rávenni, hogy oltassák be magukat, szerintük ez mindenkinek kötelessége. Volt is, aki az után szánta rá magát, hogy látta, nekik sem lett bajuk tőle, a mellékhatások is gyorsan elmúltak.
„Azt mondtam, ha én túléltem ezt az injekciót, akkor neked sem lesz bajod.”