Arról a ruszki oltásról azt hallottam, hogy erősebb, a kínai meg gyengébb

„Oltass, hogy élhess!” elnevezéssel kampány indult, hogy a hátrányos helyzetű településeken élő romák körében is minél többen regisztráljanak az oltásra. A statisztikák szerint Magyarországon több mint 1300, főként romák lakta szegregátum, elmaradott településrész található, ezekben él a magyar lakosság 2,8 százaléka, vagyis több mint 200 ezren – tehát nem kevés emberről van szó. A kampánnyal 80-100 ezer embert akarnak megszólítani a civil szervezetek, első körben 100 települést keresnek fel az önkéntesek, hogy az ott élőket segítsék a regisztrációban, és hiteles információkkal lássák el őket az oltásról. A kezdeményezésben az aHang, a Dikh Tv, a RomNet, a Roma Sajtóközpont, a Rendszerszint, a Civil Kollégium Alapítvány, az 1 Magyarország Kezdeményezés és az Országos Roma Önkormányzat is részt vesz.

A mélyszegénységben, szegregáltan élő romák több szempontból is kiszolgáltatott csoportnak számítanak. A telepeken rosszak a lakhatási körülmények, a víz sincs minden háztartásba bevezetve, ami szintén kedvezhet a vírus terjedésének. Szociális helyzetükből fakadóan a romák általános egészségi állapota is rosszabb, mint a többségi társadalomé, miközben nehezebben jutnak hozzá az egészségügyi ellátáshoz. Nem tudni, hány roma fertőződött meg a szegregátumokban, erről nincsenek adatok. Horváth Aladár, a Roma Parlament Egyesület elnöke egy riportban arról beszélt, hogy a hozzá eljutó hírek alapján a kisvárosokban, a fővárosban és a gettótelepüléseken is végigsöpört a vírus.

„Az embereink úgy hullanak, mint a legyek”

– mondta. Ugyanakkor hallottunk olyan településekről is, ahol jelen volt a vírus, de kevesen kerültek kórházba, és a halálesetek száma sem volt kiugróan magas.

Azért is indult el az „Oltass, hogy élhess!” kampány, mert csomó olyan tényező van, ami hátráltatja, hogy a romák is nagy számban oltassák be magukat. Sokaknak nincs internetük, sem emailcímük, így már a regisztrációt sem tudják megoldani. Már ha egyáltalán hallottak arról, hogy létezik ilyen, mert ez sem magától értetődő a romatelepeken. Az oltásról, annak menetéről, és magáról a járványról is kevesebb ismeretük van, az álhírek és konteók viszont szélsebesen terjednek ezekben a közösségekben. A többségi társadalom tagjai között is vannak, akik a legvadabb összeesküvés-elméletekben képesek hinni, azonban az alacsony iskolázottság, az információhiány és az egészségüggyel szembeni bizalmatlanság miatt ezek a zárt közösségek még jobban ki vannak téve ennek a veszélynek.

Ezt magunk is tapasztaltuk, amikor elkísértük a kampányban dolgozó egyik önkéntest. Barna Zsolt Miskolc szegregátumait és a környező kistelepüléseket járja körbe. Az Együtt a Cigányságért nevű egyesületével tüzelőt, élelmiszer- és ruhacsomagokat szokott osztani a rászoruló családoknak, jól ismeri a környék szociális problémáit. „Borsod megyében a kisebbségi önkormányzat nem tájékoztatja a romákat, hogy mi az oltás menete, milyen oltóanyagok vannak, kinek melyik ajánlott” – magyarázta. Hétfőn kezdték el a munkát, az egyik Miskolc közeli faluban 5-6 családhoz mentek be.

Ott a helyi roma önkormányzat például azt állította, hogy senki nem kéri az oltást, és egyébként is felesleges.

Máshol is sokan panaszkodnak arra, hogy nem tájékoztatják őket az oltásról és a járványhelyzetről.

Látta a Facebookon, hogy kiütéses lesz az oltástól

Csilla a Miskolchoz tartozó Görömbölyön él szüleivel és három gyerekével. A házukhoz egy kanyargós, meredek földút vezet fel, házszámot felesleges lenne keresni az utcában. Csilla a Facebookon látta, hogy regisztrálni kell az oltáshoz, de azt nem tudja, hogy milyen vakcinák léteznek. Arról is sokat olvasott, hogy veszélyes az oltás, főleg Facebook-csoportokban pörögnek az ilyen információk.

„Sokan kiteszik, hogy veszélyes, bőrkiütést okoz, beteg lesz tőle az ember, aztán ezeket megosztják. Nem tudom, hogy igaz-e vagy sem, nem mindig mondanak ott igazat.”

Valahol azért hiányolta, hogy hogy az önkormányzattól sem kapott tájékoztatást oltásügyben. „Nem mondta senki, hogy akkor most kötelező ez az oltás, vagy hogy akarjuk-e egyáltalán. Hogy miért? Őszintén? Úgy vannak velünk, hogy cigányok vagyunk, nekünk mindegy, inkább csak a magyarokat értesítik.”

Annak ellenére, hogy tart kicsit az oltástól, szeretné beadatni magának. „Hogy ne kapjam el a vírust, meg a gyerekek miatt is, a lányom hamarosan megy óvodába. Játszótérre se merünk kimenni, összevissza fogdossák a játékokat, le sincs fertőtlenítve.” Szülei rendszeresen eljárnak dolgozni, ők ezért jobban ki vannak téve a fertőzésveszélynek. Azt hallották, az idősebbekre veszélyesebb a vírus, ezért őket oltják be először, és csak utána a fiatalokat. Ők sem regisztráltak még, de Csilla szerint szeretnének majd. A rokonságában és az ismeretségi körében sincs olyan, aki beteg lett volna. Megfázás, nátha persze előfordult, de szerinte az nem a Covid volt. Egyébként is azt hallotta, hogy már nem annyira veszélyes, kevesebben kapják el, a kórházban sincs annyi beteg. „Már a harmadik hullám van? Én úgy tudtam, hogy csak a második” – lepődött meg, amikor szóba került, hogy a napokban tetőzött a járvány.

Nehogy akkor kapjanak észbe, amikor kérik az oltási igazolványt

A regisztráció néhány perc alatt megvolt, az adatokat az önkéntesek viszik fel a kormányzati oldalra, emailcímet is ők csinálnak ehhez. Az önkénteseknek szerveztek egy online oktatást, amin egy orvos részletesen beszélt a különböző oltóanyagokról, azt is elmondta, kinek melyiket ajánlják, ha esetleg szóba kerül a családoknál. „Akinek szív- vagy érrendszeri megbetegedése van, vagy dialízises, annak az erősebb vakcinát nem ajánljuk. Mindenki tudja, hogy aki alultáplált, gyenge az immunrendszere, arra veszélyes is lehet valamelyik oltóanyag.” Csillának a lelkére kötötte, hogy a Pfizert vagy a Modernát kérje, amikor hívják az oltás miatt. Azt is elmondták neki, hogy ezeknek is lehetnek mellékhatásaik, fejfájás vagy hőemelkedés, de gyorsan elmúlik.

Senkire nem erőszakolják rá a regisztrációt, mindenkinek a saját döntése, hogy akarja-e, mindenkinek elmondják, hogy nem kötelező az oltás, tette hozzá Zsolt. „Azt is elmondjuk, nehogy akkor kapjatok a fejetekhez, amikor majd kérik az oltási kártyát!” Ő és a felesége is regisztrált már, ennek lassan két hónapja. Még nem értesítették őket, mikor kapják meg az oltást.

Müller Cecília kötelező program a Dikh TV után

Miskolc másik felén, az ország egyik legnagyobb szegregátumában, Lyukóvölgyben körülbelül háromezren élnek, nagyrészt romák; sokan a néhány éve felszámolt miskolci cigánytelepről, a számozott utcákról költöztek ide. Ahol néhány évtizede még takaros víkendházak álltak, most elképesztő szegénységben élnek emberek. Egy nagyobb falunak is beillő településrészen nincs se bolt, se iskola, se gyógyszertár, a legtöbb házba a víz sincs bevezetve. A zuhogó eső miatt alig találkoztunk valakivel a sáros utcákon, egyedül a mozgóbolt előtt álltak páran sorba. Maszk nem nagyon volt rajtuk.

Lyukóvölgy egyik magasabban fekvő részén él Gábor, aki egyedül neveli hat gyerekét. Mint sokan mások a környékről, ő is az önkormányzatnál dolgozik, a brigádvezető beszélte rá, hogy regisztráljon oltásra. Szerinte később úgyis kötelezővé teszik majd, ezért is ment bele a regisztrációba, nem akarja, hogy a gyerekeit esetleg hátrány érje emiatt. „Arról a ruszkiról hallottam, annak talán a hatóanyaga is erősebb, a kínainak meg gyengébb.” Ezt a híradóban hallotta, ezért inkább a kínai oltást választaná, kevésbé érzi veszélyesnek. Annak a szóbeszédnek, hogy a kínai vakcina gyengébb, egyébként annyi alapja van, hogy idehaza tudni olyan esetekről, amikor nem alakult ki kellő védelem azoknál, akik a Sinopharm vakcináját kapták. Gábor elég bizalmatlan az oltással szemben, sok rosszat hallott róla, többek között olyat is, hogy egyre több ember hal meg tőle idehaza is. A gyerekeinek ezért sem adatná még be. Neki sincs olyan ismerőse, aki fertőzött lett volna, szerinte a gyerekei sem kapták el a vírust, igaz, egyiküket sem tesztelték.

„Nem voltak tüneteink. Olyan volt, hogy az egyik gyereknek néhány napig láza volt, de aztán elmúlt.”

A munkatársa, Gyuszi szkeptikusabb ebből a szempontból, biztosra veszi, hogy Lyukóvölgyben is voltak koronavírusos esetek. Csodálkozik is, hogy senki nem került karanténba a telepen, sehol nem látta az erre utaló piros matricát. „Nekem is volt, hogy gyengébb voltam meg lázas. Betelefonáltam a háziorvoshoz, azt mondták, várjak néhány napot, hogy mi történik. Gondolom, kiküldték volna azt a piros pecsétet”, mesélte. Szerinte vannak, akik félelemből titkolják el a megbetegedést, mert ha kiderül, akkor nem tudnak dolgozni, bevásárolni, nem tudják elvinni a gyereket az iskolába.

Két rokona is Covid-részlegen dolgozik a helyi kórházban, az egyik takarító, a másik ételszállító. Emiatt pontosan tisztában van azzal, hogy naponta halnak meg emberek a fertőzés következtében. Meggyőződése, hogy sokan azért nem veszik komolyan a járványt, mert nem találkoznak betegekkel vagy nem hallanak halálesetekről. Ezért lenne jó, ha eljönne egy orvos, és elmagyarázná, hogy mi ez az oltás, mit kell tudni róla, mondta. A híreket is szokta figyelni, kötelező program otthon a köztévé híradója.

„Addig csak a mese meg a Dikh TV megy, de ha eljön az idő, kapcsolom át automatikusan, a Müller Cecília csak erről beszél.”

A regisztrációban Zsolték segítettek neki, mivel nincs se internete, se okostelefonja, az iskolai feladatokat is papíron kapja a lánya. „Nekem is a könnyebbik szer kell, a kínai. A gyerekemnek még nem adatnám be, csak 13 éves.”

Ott nyitottak az oltásra, ahol tragédiák is történtek

Hajdú Gergő, az „Oltass, hogy élhess!” kampány egyik szervezője az első napok tapasztalatairól azt mondta, hogy a legtöbb helyen erős ellenállással szembesültek az önkénteseik, az emberek nagyon elutasítók az oltással szemben, rendre előkerülnek a legnépszerűbb konteós elméletek, például hogy mikrocsip van az oltásban, vagy meddőséget okoz.

Azt is látják, hogy azokon a településeken nyitottabbak a regisztrációra, ahol sokan megfertőződtek, és halálesetek történtek, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagykállót említette példaként. Az ismert roma személyiségek közül Kis Grófo apja, Kozák László és Balogh István Lajos „Paci” folklórzenész, emberi jogi aktivista és VIII. kerületi önkormányzati képviselő is koronavírus-fertőzés következtében halt meg. A roma közösségekben is hallottak ezekről az esetekről, de az oltástól való félelem sokszor felülírja ezeket a híreket. Eddig 2000 embert sikerült regisztrálniuk a kampány keretében, volt olyan nap, amikor 8-10 településen 300-an iratkoztak fel az oltásra. Még a kampány elején járnak, sok helyen még csak ezután indul be igazán az emberek felkeresése, tette hozzá az aHang munkatársa.