Alig éltem, és közben azt láttam a neten, hogy nincs is vírus

Március 15-én vírusszkeptikus és lezárásellenes megmozdulásokat tartottak Budapesten. A rendezvényeken csak néhány százan vettek részt (a rendőrség körülbelül 300 ember ellen tett feljelentést a járványügyi korlátozások megsértése miatt), emiatt a Gődény György-féle körökben most egyszerre szidalmazzák azokat, akik csak „fotelforradalmárkodnak”, és terjesztik azt, hogy néhány nap múlva egy nagy, világméretű megmozdulás készülődik.

Az utcákra vonulóknál azonban az online térben sokkal nagyobb a tábora a járványpolitika hangos ellenzőinek és az oltáselleneseknek. A koronavírussal együtt terjedő szkeptikus nézetekről és összeesküvés-elméletekről két kutatás is készült a közelmúltban. Az egyik, a járványmatematikai adattudományi és modellező csapattól országos reprezentatív mintán, telefonos kérdőíves technikával, a másik, Bauer Zsófia, az Ynsight Research kutatási igazgatója részéről online kutatással, a Facebookon és más internetes platformokon, ott, ahol a járványos konteók is leginkább burjánzanak. A kettő együtt azért különösen izgalmas, mert egyszerre tudnak rávilágítani a Covid-összeesküvéselméletek mögötti gondolkodási mintákra, és megmutatni, hogy körülbelül hányan hisznek ezekben.

A koronavírus és a pálinka

Nemcsak az egészség kezdődik a megelőzéssel, de a tudománytalan népi hiedelmek is. Bár a maszk elfogadottsága viszonylag magas, egy februári kutatás alapján nem sokkal haladja meg a kirándulásba vetett hitet. Az adatok szerint Magyarországon a többség úgy gondolja, hogy ha sok zöldséget, gyümölcsöt eszünk és sokat mozgunk, az ugyanolyan jó a koronavírus ellen, mint a maszkviselés. Az immunerősítésbe, rendszeres takarításba vetett hit nagyjából ugyanolyan erős, mint a tudományosan alátámasztott védőintézkedések elfogadottsága, de a kirándulás és a pozitív gondolkodás sem marad el tőlük jelentősen. Az emberek negyede többé-kevésbé abban is hisz, hogy a pálinka is megvéd a koronavírustól.

Ezek a számok a Röst Gergely által vezetett járványmatematikai modellező csapat reprezentatív felméréseiből származnak. A döntéshozók számára is háttérkutatásokat végző csapatban Koltai Júlia, a TK, az ELTE és a CEU munkatársa végzi a társadalomtudományi kutatásokat Karsai Mártonnal (CEU) közösen. Hónapok óta nézik a járvány terjedési sebessége szempontjából kulcsfontosságú kontaktusszámokat, mellette a védőoltásokhoz való viszonyulást, de mérik a koronavírussal kapcsolatos összeesküvés-elméletek elterjedtségét is.

Ősszel még azt mérték, hogy a többség nem akarja beoltatni magát: mint megírtuk, akkor csak 43 százalék lett volna kész ezt akár némi kivárással megtenni. Februárban ehhez képest 52 százalék már azt mondta, hogy valamelyik vakcinával azonnal, 12 százalék pedig valamivel később szintén beoltatná magát. A növekvő oltakozási kedvet más kutatások is megerősítik.

Bár az oltási hajlandóság növekszik Magyarországon, az emberek negyede (ebben a felmérésben 24 százalék) egyik koronavírus elleni oltóanyaggal sem akarja beoltatni magát, és ez egy elég stabil arány, ráadásul jóval magasabb, mint a Covid megjelenése előtti hagyományos oltásellenesség. Az oltás elutasítása különösen a fiatalabbak és a vidéken élők között magas. Az elutasítás és a bizonytalanság mögött a leggyakoribb érvek, hogy

• senki nem tudja, mi van az oltásban;
• a vakcinát túl rövid idő alatt fejlesztették ki;
• és hogy az oltások veszélyeit elhallgatják.

Az emberek negyede úgy gondolja, hogy a vírussal kapcsolatos statisztikák hamisak, további egynegyede pedig bizonytalan a kérdésben. Csak a magyarok fele hisz a hivatalos adatoknak.

Gyíkemberek sztetoszkóppal

Bár a kutatás szerint a többség nem hisz az oltásellenes konteókban, a laposföld-szintű nézetekhez képest azért meglepően sokan igen. A koronavírussal kapcsolatban az emberek ötöde inkább vagy teljesen (4-5-ös mértékben egy ötös skálán) úgy gondolja, hogy az oltás csak „egy adott csoport gazdasági érdekeit szolgálja”, egy másik ötöde pedig bizonytalan ebben. 30 százalék nem utasítja el azt az állítást sem, hogy „az oltással a cél az emberek feletti teljes kontroll megvalósítása”. Nem elhanyagolható azoknak az aránya, akik szerint „az oltással szándékosan fertőzik meg koronavírussal az embereket”. 9 százalék szerint nincs is vírus, ezért nincs miért oltani, 8 szerint az oltással átalakítják az ember DNS-ét. Abban, hogy az oltással csipet ültetnek az emberekbe, már csak a magyar felnőttek 4 százaléka hisz. Mindegyik kérdésnél elég sokan vannak azok is, akik ugyan nem biztosak a covidos világ-összeesküvés létezésében, de az elutasításában sem. Talán azon az alapon, hogy soha nem lehet tudni, mikor csap le ránk fehér köpenyben egy népirtó gyíkemberhadsereg.

A kutatók 16, kevésbé, inkább és még inkább súlyosabb összeesküvés-elméleti jellegű állítással kapcsolatban kérték a válaszolók véleményét, és összességében úgy találták, hogy ha a koronavírusról van szó, az emberek 5 százaléka igazi keményvonalas konteóhívő. Ők azok, akik az állítások nagy többségével egyetértettek, de további 15 százalék is sok hasonló nézetet vall a magáénak. Velük együtt a magyar társadalom ötödét érintheti az alternatív covidos világmagyarázat.

„Elég nagy társadalmi frusztrációra utalnak az adatok, és kiszámíthatatlan, hogy az újabb zárások mit fognak okozni ezekben az attitűdökben. Csak remélni lehet, hogy a többségnek nem fogy el a türelme”

– kommentálta a Telexnek az adatokat a kutatást vezető Koltai Júlia.

Kezeink összeérnek, talpaink egymásra lépnek

Sokaknak persze már elfogyott. A pandémiás helyzet a történelemben már sokszor bizonyult a különféle összeesküvés-elméletek tápanyagban gazdag talajának, és nincs ez másként most sem. Miközben a kérdőíves adatokból látni lehet ezeknek a konteóknak az elterjedtségét, a netes diskurzusokból a felépülésük, jellegzetes narratíváik figyelhetők meg. Bár a rosszabbodó számok közepette azt lehetne gondolni, hogy nehezebb érvelni a védőintézkedések abszurditása mellett, a járványszkeptikus szubkultúrák változatos módon illesztik világképükbe a valóság és a képzelet darabjait.

Bauer Zsófia a Talkwalker nevű tartalomelemző program segítségével vizsgálja az online tér koronavírussal kapcsolatos megszólalásait. Webes megjelenéseket, Facebook-posztokat, kommenteket – a vonatkozó magyar nyelvű kulcsszavak alapján már 34 millió előfordulás áll rendelkezésére. És egyre több: adatai szerint a vírusdiskurzus idén még inkább felpörgött, a tavaly márciusi lezárásoknál is több bejegyzés születik.

Különösen az oltással kapcsolatos kommenteknél jellemző, hogy a negatív megszólalások erősen dominálnak: az összes oltáskomment 53 százaléka negatív, és az érzelmileg semlegesek mellett alig 12 százaléka pozitív irányultságú.

„Az első hullámban inkább a »tartsuk egymásban a lelket«️ hozzáállás volt jellemző, akkor a közös erőfeszítés hangsúlyozása miatt lehetett sok interakció. Most elképesztő a hangulat a weben. Szinte nincs olyan mondat, amire ne érkezne pillanatokon belül 87 kritika, és a harmadik mondatban már a témától független az anyázás”

– erősítette meg a hétköznapi benyomást a Telexnek. Úgy látja, a közösségi médiában folytatott viták még kiélezettebbek lettek, ezt a tapasztalatai szerint leginkább a keleti vakcinák körüli hírek okozták.

„Bár a vírustagadás össztársadalmilag némileg csökken, az online világban ez rendkívül élő, ott hatalmas az elutasítottsága az oltásnak. Az online tér eleve nagy teret enged a panaszkultúrának, és ebben a kiélezett helyzetben ez nagyon látszik” – hangsúlyozta a kutató. Zsófia személyesen is érintett a járványban: már a jelenséget kutatta, amikor ősszel ő is elkapta a vírust, és egy hónapig súlyos tünetekkel feküdt otthon. Amikor az állapota újra engedte, a vírusszkeptikus összeesküvés-elméleteket kutatta, folyamatosan olyan posztokat vizsgálva, amelyek kétségbe vonták a komoly megbetegedéseket, gúnyolták azokat, akik maszkot hordanak, és azt állították, hogy a koronavírus semmivel sem komolyabb egy sima influenzánál.

Ő kutatóként megkülönbözteti az aktív és passzív oltáselleneseket: előbbiek félnek például attól, hogy a vakcina módosítaná a DNS-üket, utóbbiak pedig azok, akik ugyan elvileg nem zárkóznának el a védőoltástól, de a vakcináció módja (kritikák a keleti vagy egyes nyugati típusokkal szemben, félelmek a túl gyors engedélyezéstől, stb.) miatt mégis elutasítóak. Azt, hogy ők nincsenek kevesen, az is mutathatja, hogy a felmérések szerint most is jóval többen szeretnének oltást, mint ahányan ténylegesen regisztráltak idáig.

Birka népnek nincs hazája, vár az élet iskolája

Bár a járványról és az oltásról született összeesküvés-elméletek elég változatosak, a durvább konteókban visszatérő elem, hogy valójában népességszabályozás és népirtás történik. Bár ennek elkövetőiről és technikáiról sok mindent beszélnek a DNS-üket ebbe az irányba csavarók, van egy jellegzetes háttérhatalmi narratíva, ami nagyon sok összeesküvés-elméletben itt is visszatér: eszerint a járvány az új világrend, a totális felügyelet kialakításának fedőtörténete, amellyel, ha életben is hagyják, „rabszolga birkává” akarják tenni az emberiséget.

A „birka nép” az egyik visszatérő alapmetafora ebben a víruskonteós gondolkodásban; ők azok, akik hagyják, hogy maszkot rakjanak rájuk, és mennek a többiekkel a nyájimmunitás reményében az akolba, hogy önként kérjék a vakcinát. Érdekesség, hogy míg a keleti vakcinák ellen született összeesküvés-elméletek tömeggyilkosságokról fantáziálnak, a nyugati oltások radikális ellenzői inkább azt hangsúlyozzák, hogy a vakcinák agymosott nyugati alattvalóvá teszik az embereket.

„Mindig tiltakoznak ellene, hogy ők vírustagadók lennének. Az ezekben hívő embereknek van egy erős öndefiníciójuk arról, hogy ők semmit nem tagadnak, csak racionálisan látják a dolgokat, és kritikusan gondolkodnak, »nem úgy, mint a birka nép és a főáramú média«️. Az egységes keret az állami vezetőkkel és az elittel szembeni alapvető bizalmatlanság. Most emberek tömegei kérdőjeleznek meg vírusstatisztikákat, a WHO-t, a kormányt, lényegében mindenkit” – értelmezte a jelenséget a Telexnek Bauer Zsófia.

A súlyos lefolyású koronavírus az ő esetében azt jelentette, hogy néhány hét szinte kiesett neki: amikor magas lázzal otthon feküdt, nem sok választotta el attól, hogy őt is kórházba kelljen vinni. Talán fura, de a betegsége elfogadóbbá tette az általa vizsgált nézetek iránt.

„Túl nagy tömeg ez ahhoz, hogy azt mondjuk rá, mind őrült. Azt hiszem, inkább edukálni érdemes, és megtalálni, miért szimpatikus ez ennyi embernek, nem pedig lenézni őket”

– válaszolta Bauer Zsófia a kérdésünkre, hogy vajon befolyásolta-e a betegség élménye a kutatási hozzáállásában. „Elég para persze, amikor lépten-nyomon azt látom a Facebookon, hogy nincs is vírus. De amikor 40. napja fekszem itthon, és közben azt hallom, hogy ez csak az idősekre veszélyes, akkor némileg megértem, hogy sokan bizalmatlanok a hivatalos kommunikációval szemben, még ha erre zsigerből és indulatból reagálnak is.” Szerinte a következő időkben az oltáskonteók csak erősödni fognak: ha lesznek oltási igazolványhoz kötött pluszjogok, sokan fogják sérelmezni, hogy hátrányos helyzetbe kerülnek egy választható vakcina miatt.

A Járványmatematikai modellező csoport a reprezentatív kutatás mellett egy online kutatást is folytat az emberek kontaktusairól amelyet teljesen anoniman bárki kitölthet, akár minden nap. A kérdőív itt található.