A magyarok többsége nem akarja beoltatni magát Covid ellen

2020. október 05. – 10:26

A magyarok többsége nem akarja beoltatni magát Covid ellen

Másolás

Vágólapra másolva

Bár a járványtagadók mindig hangosabbak a csendes többségnél, az emberek nagy része betartja a maszkviselési és távolságtartási szabályokat, és hisznek is ezek értelmében. A járvány terjedése szempontjából legfontosabb dologban, a kontaktusszámot illetően azonban sokkal rosszabbul állunk, mint tavasszal, és az oltással kapcsolatban is nagyon megosztott Magyarország. A legfrissebb járványügyi kutatás adatai először nálunk, a Telexen.

A magyarok közel öt százalékát tesztelték idáig koronavírusra, egy friss országos reprezentatív kutatás szerint kevesen ismernek azonban fertőzötteket közvetlenül: csak az emberek 0,7 százalékának az otthonában volt szeptember végéig covidos családtag. A járványtagadó (saját címkéjük szerint: vírusrealista) celebek népszerűsége vagy a koronavírusról szóló hírek alatti, sokszor elemi felháborodás láttán azonban úgy tűnhet, hogy a második hullámra Magyarország lényegében felmondta azt a társadalmi szerződést, ami tavasszal segített kordában tartani a pandémiát. Egyértelmű, hogy a nyári lazulás után kora ősszel már más a közhangulat a szükséges intézkedésekkel kapcsolatban, erre és a gazdaság életben tartására hivatkozva pedig a kormány is elengedte a gyeplőt.

A friss országos reprezentatív kutatás adatai alapján azonban úgy tűnik, hogy a hozzáállást tekintve mégsem olyan rossz a helyzet. Eszerint zárt térben az emberek 86 százaléka hord maszkot vagy figyel a távolságtartás szabályaira. Az így védekezők 92 százaléka úgy gondolja, hogy valamilyen mértékben ezzel meg is tudja magát óvni a vírustól, abban pedig még többen reménykednek, hogy ezzel a védekezéssel meg tudják óvni a környezetüket a fertőződéstől. A nagy többség tehát hisz az önkorlátozás puhább szabályaiban, a maszkban és a fizikai távolságtartásban.

A járvány meteorológusai

Az adatok a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetében Röst Gergely vezetésével működő járványmodellező csoport MASZK kutatásának országos reprezentatív felméréseiből származnak, és először itt a Telexen jelennek meg. Rösték az elmúlt hónapokban sokat szerepeltek a médiában, ők elemzik a kormány számára a járvány lehetséges lefutását. Bár ősszel a hírek szerint Orbánék már kevésbé hallgatnak a kutatókra, és erősebben dominálnak számukra a gazdasági és politikai szempontok, továbbra is ez az első számú hazai forrása a koronavírus-helyzet várható alakulásáról szóló tudásunknak.

A modell célja, hogy minél pontosabban meg tudják jósolni a vírus terjedését, amit pedig alapvetően a kontaktusszám határoz meg. Ez a kiindulópontja Alessandro Vespignaninak is, aki az egyik legnagyobb vírusterjedési guru manapság a világon. Az olasz tudós 15 éve kezdett egy olyan rendszert építeni, ami a tervek szerint úgy lesz képes a vírusok terjedését előrejelezni, ahogy az időjárást a meteorológia.

Többek között az ő szcenárióelemzését használják most az USA-ban is, és nála folytatta korábban posztdoktori kutatásait Bostonban a magyar Karsai Márton (a CEU docense), aki a MASZK csoportban Koltai Júliával (MTA Társadalomtudományi Intézet, ELTE, CEU) együtt felel a koronavírussal kapcsolatos társadalomkutatásokért. Folyamatosan vizsgálják országos reprezentatív mintákon és mellette online kérdőíves módszerekkel (a MASZK online kérdőívét itt lehet kitölteni, ez segítség a magyar járványügy számára is) az emberek viselkedését a pandémia alatt. Nem utolsósorban a kontaktusszám alakulását, ami a szakirodalmi alapvetés szerint a kulcskérdés. Ez az, ami márciusban, amikor nálunk is megjelent a koronavírus, és gyorsan életbe léptek a szigorú korlátozások, Magyarországon is radikálisan lecsökkent.

Tartsd meg a távot, a kellő távolságot!

Az alábbi grafikonból nem annyira a konkrét számok érdekesek (ezek önbevallásos kérdőíves adatok, szükségszerű hibalehetőségekkel), hanem a kirajzolódó trend. A normál időszakhoz képest a társas kapcsolatok száma március-áprilisban 90 százalékkal esett vissza. A nyári lazításnál ez ismét elkezdett emelkedni, de így is messze a korábbi szint alatt maradt, hogy aztán szeptemberben, az iskolakezdéssel a gyerekeknél nagyon meglóduljon.

Ennyi emberrel találkozik átlagosan valaki naponta úgy, hogy legalább 15 percen keresztül két méternél közelebb vannak egymáshoz. Az adatok önbevalláson alapulnak. A márciusi karantén után a találkozások száma 90 százalékkal csökken, nyáron fokozatosan emelkedik, majd a szeptemberi iskolakezdéssel a gyerekeké hirtelen megugrik.
Forrás: MASZK kutatás

A járvány előtt az embereknek átlagosan hat másik, velük nem együtt élő emberrel volt minimum 15 perces, kritikus távolságon belüli kapcsolatuk naponta. Ebből lett márciusban alig fél – vagyis az első hullámban pillanatok alatt bezárkóztak az emberek. „Május közepe volt a fordulópont, addig nagyon fegyelmezettek voltak az emberek. Nyáron aztán kicsit elkényelmesedtek, júniustól augusztusig volt egy jó 30 százalékos emelkedés, szeptember elején pedig további 60 százalékkal ugrott meg az átlagos kontaktusszám” – mondta a Telexnek Karsai Márton.

„Az adatokból az a kép rajzolódik ki, hogy az emberek elmentek nyaralni, hazamentek, és széthordták az országban a fertőzést”

– teszi hozzá Koltai Júlia. A kutatók szerint „nem az iskolakezdés volt az oka a második hullámnak, de borzasztóan ráerősített. Sokkal nehezebb kontrollálni a helyzetet, mert most nagyrészt közösségi, nem intézményi fertőzés van. És erre nagyon ráerősít a magasabb kapcsolati szám.”

A második hullám sokat emlegetett sajátossága, hogy a fiatal korosztályban kezdett terjedni, onnan kúszik felfelé a fertőzöttek átlagéletkora. A MASZK kérdőívekből is látszik, hogy főleg a fiatalabbak utaztak nyáron: a megkérdezettek hét százaléka járt külföldön július-augusztusban, legtöbben a negyvenes korosztályból (12 százalékuk) és a fiatal felnőttek (10 százalékuk) közül. Az idősebbek kontaktusszáma most is jóval alacsonyabb a járvány előttihez képest, de nem jó jel, hogy náluk is elkezdett emelkedni. Ebből a szempontból különösen az idősek és a fiatalok közötti találkozások kritikusak, és szeptemberre ez a szám is megnőtt.

Tavasszal hirtelen sokkal kevesebb találkozásuk volt az időseknek, a szám méjus után lassú növekedésnek indul. Az idősek kontaktusszáma most is jóval a járvány előtti szint alatt marad, de emelkedik, és egyre több a kontaktusuk a fiatalabbakkal is. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a fertőzöttek átlagéletkora tovább fog emelkedni, és járvány előbb-utóbb újra eléri az időseket is.
Forrás: MASZK kutatás

„Kapcsolattartási szempontból sokkal kevésbé vagyunk jók, mint márciusban. Szürreális, hogy mennyivel jobban védekeztünk, amikor a mostanihoz képest nagyon alacsony volt a fertőzésszám. Ez egyszerre edukációs objektív kényszerek kérdése: akkor iskolaszünet volt és tömegével home office, a határzár és a 11 órás kocsmazárás ennél sokkal kevésbé fogja vissza a kontaktusokat”

– mondja Koltai Júlia.

Egész példás maszkfegyelem

A járványügyi kérdőíves kutatás legújabb körét szeptember végén végezték. Ekkor tízből hat megkérdezett mondta azt, hogy tartózkodott együtt zárt helyen vele együtt nem élőkkel a megelőző időszakban. Több mint a felük maszkot is viselt és távolságot is tartott elmondásuk szerint. Közel a negyedük csak maszkozott, tizedük csak távolságot tartott; összesen tehát 86 százalék védekezett valahogy. Minden hetedik úgy gondolja, hogy ezzel teljesen meg is tudja óvni magát a fertőzéstől, a felük szerint nagymértékben, további 28 százalék szerint pedig kisebb mértékben jelent ez biztonságot a vírussal szemben. Ehhez az összesen 92 százalékhoz képest még többen, 95 százalék szerint az általa használt védekezéssel valamilyen mértékben meg tudja óvni a környezetét attól, hogy megfertőződjenek.

Honnan tudják?

A Magyar Adatszolgáltató Kérdőív (MASZK) kérdéseit két formában is vizsgálják: egy online kérdőívvel (ezt itt ön is kitöltheti), ami gyakorlatilag valós időben mutatja a viselkedésváltozásokat, valamint havi lekérdezéssel egy országos reprezentatív mintán. A kutatók a tartalmilag hasonló kérdőívek adataiból kombinálva vonnak le következtetéseket, egyesítve a különböző módszerek előnyeit. A kutatást Karsai Márton, a CEU Hálózat és Adattudományi Tanszékének docense és Koltai Júlia, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója, az ELTE TáTK adjunktusa, a CEU vendégoktatója vezeti, a csoport tagja még Vásárhelyi Orsolya (CEU, University of Warwick).

A legtöbb ember tehát bízik a maszkban, az a kisebbség azonban, amely saját bevallása szerint egyáltalán nem védekezett, ezt leginkább azzal indokolja, hogy nem hisz benne, illetve kényelmetlen. A maszkviselés szempontjából összességében mégis sokkal jobb a helyzet, mint tavasszal. (Igaz, akkor még az operatív törzs sem állt ki a maszk mellett.) Érdekes, hogy iskolai végzettség szerint nincs igazán különbség a maszkhoz való hozzáállásban. A többség minden rétegben elég fegyelmezettnek tűnik, a nők valamivel jobban, mint a férfiak.

Nagyon sokan tartanak az oltástól

Egy majdani Covid-19 elleni védőoltással kapcsolatban ez fordítva van, a férfiak közül többen oltatnák be magukat mai tudásuk szerint, mint a nők. Összességében azonban nagy a bizonytalanság vakcinakérdésben, és ez szeptemberre csak nőtt a magyar társadalomban. A koronavírus-oltással kapcsolatban sokkal több az ismeretlen tényező, mint egy hagyományos, már bejáratott oltóanyag esetében, leginkább egyszerűen azért, mert ez az oltás ma még nem létezik. A szokásos fejlesztéshez képest radikálisan felgyorsított ütem miatt többen tarthatnak attól, hogy mennyire érvényesül majd a szakmai biztonsági protokoll, nem világos még a védettség várható időtartama sem, így a szokásos oltásellenességhez képest a kérdés sokkal megosztóbb minden országban.

A Világgazdasági Fórum megbízásából az Ipsos augusztusban már végzett a témában egy globális közvélemény-kutatást, az ő eredményük szerint a világ népességének (valójában csak 27 országban kérdeztek) 74 százaléka beoltatná magát. Nagy különbségek látszódtak ugyanakkor az egyes országok között. Míg a skála egyik végén Kína állt (97% oltatna), a másikon a mi tágabb térségünk: a vizsgált országok közül Oroszország és Lengyelország után Magyarországon mondták a legtöbben, hogy nem szeretnének koronavírus elleni védőoltást maguknak (44%, szemben az 56% oltáspártival).

A magyar járványmodellezéshez készülő kérdőíves kutatások eredményei ezzel összecsengenek. A legfrissebb, szeptemberi adatok szerint itthon az emberek negyede adatná be azonnal az oltást; tízből ketten pedig egy idő után (az utóbbiak többsége legfeljebb három hónapot várna). Ők együtt csak 43 százalékot tesznek ki. A kérdezettek több mint harmada (37%) nem oltatná be magát, nagyjából 20 százalék pedig még bizonytalan a kérdésben. A gyerekeket a szülők még kisebb része oltatná be: 18 százaléka azonnal, ugyanennyien pedig egy idő után; míg a szülők majdnem fele (46%) egyáltalán nem oltatna.

Annak ellenére, hogy közben ideért a második hullám, augusztushoz képest tovább csökkent az oltáspártiak aránya, és rendkívül megnőtt a bizonytalanoké (ők egy hónappal korábban még csak 8 százaléknyian voltak, azaz két és félszeres a növekedés). A krónikus betegségekkel küzdők, a budapestiek és a diplomások között nagyobb az oltási hajlandóság, míg a kisvárosokban élők között alacsonyabb.

Az influenza elleni védőoltás népszerűsége ugyanakkor nagyot nőtt. A két járvány egyidejű jelentkezésének veszélyére és az október második felére ígért, ingyenessé tett influenzavakcinára külön kampány hívja fel a figyelmet, ennek megfelelően már 27 százalék nyilatkozik úgy, hogy be akarja magának adatni – tavaly csak az emberek 16 százaléka kapott saját emlékei szerint influenza elleni oltást.

Ez fontos, de a Covid-19 hazai lefutása és a korlátozó intézkedések jövője szempontjából a döntő kérdés, hogy mikor lesz vakcina koronavírus ellen, hogyan változik iránta mostantól a társadalmi bizalom, és addig is hogy alakul a viselkedésünk. A mérsékelten hatékony központi intézkedések miatt most még inkább igaz, hogy saját és környezetünk egészsége nagyrészt rajtunk múlik.

(Borítókép: Védőfelszerelést viselő orvos ellát egy beteget a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított osztályon a fővárosi Szent László Kórházban 2020. május 8-án. Fotó: Árvai Károly/kormany.hu / MTI)