Elmaradt a terasznyitás utáni Armageddon, de az indiai variáns miatt még nem árt az óvatosság

2021. május 21. – 15:16

Elmaradt a terasznyitás utáni Armageddon, de az indiai variáns miatt még nem árt az óvatosság
Terasznyitás 2021 április végén Budapesten – Fotó: Bődey János / Jelex

Másolás

Vágólapra másolva

Az egy hónappal ezelőtti terasznyitás akkor élénk vitát váltott ki, sokan attól tartottak, hogy a lépés túl korai, és baj lehet belőle. Ezek a félelmek végül nem igazolódtak be. Megnéztük, hogyan alakult azóta a járványhelyzet, miért voltak jogosak az aggodalmak, és miért tudott mégis töretlenül folytatódni a harmadik hullám lecsengése. A tanulságokról beszéltünk a nyitáskor kritikus, illetve a már akkor is optimista szakértőkkel is. Az örömteli javulás ellenére azonban még nem lélegezhetünk fel: az indiai variánsban benne van a negyedik hullám lehetősége. A briteket kell most nagyon figyelni, és még egy kicsit fegyelmezettnek maradni a nyitás során is.

Április 24-én, tavaly ősz óta először, kinyithattak Magyarországon a vendéglátóhelyek teraszai. A kormány ezt ahhoz a feltételhez kötötte, hogy 3,5 millió ember kapja meg addigra legalább az első oltását, ami egy nappal a nyitás előtt meg is történt. A lépés azonban nagy vitát váltott ki, mert a járványadatok ugyan addigra már elindultak lefelé, még mindig elég magasan jártak – még a nyitás napján is 212 covidos halálesetet regisztráltak –, ezért sokan attól tartottak, hogy a lazítás túl korai, és újra belobbanthatja a koronavírus-járvány harmadik hullámát.

Ezeket a félelmeket táplálta az is, hogy bár a járványügyi óvintézkedések továbbra is érvényben voltak, a teraszokat ellepő, több hónapnyi bezártság után végre fellélegző emberek láthatóan kevéssé törődtek az elővigyázatossággal. A tömeges teraszfoglalások napját akkor helyszíni riportban, a teraszolókat megszólaltató videóban és esti fotóriportban is dokumentáltuk a fővárosban és Győrben is.

Az Armageddon érdeklődés hiányában elmaradt

A vírus természete – a hosszú lappangási idő – miatt bármiféle járványügyi intézkedés hatása csak néhány héttel eltolva jelentkezik, akár szigorításról, akár lazításról beszélünk, a halálesetekben pedig értelemszerűen még néhány héttel később. Ezért a terasznyitás sem akkor, hanem hetekkel később éreztethette volna a negatív hatását. Ehhez képest Müller Cecília országos tisztifőorvos május 12-én bejelentette, hogy

a javuló járványadatok alapján kijelenthető: úgy tűnik, a terasznyitás nem okozott többletfertőzést.

És valóban, most, egy hónappal a nyitás után, az új fertőzöttek száma továbbra is folyamatosan és meredeken csökkenő tendenciát jelez. Nem a nagyobb ingadozást mutató napi esetszámokat érdemes nézni, hanem azt ezeket az ingadozásokat kisimító hétnapos csúszóátlagot.

A kórházban és lélegeztetőgépen lévők számában is hasonló a helyzet, és a halálozások száma is folyamatosan esik.

A számokból az is látszik, hogy nemcsak nem lobbant be újra a járvány, de a hullám lecsengését sem nyújtotta el érdemben a nyitás.

Korsó sör és megtelő kórházak

Érdemes egy hónap távlatából visszatekinteni, hogy pontosan mi is történt, mitől és miért tartottak sokan, és ez miért nem következett be, illetve milyen tanulságok látszanak most. Már csak azért is, mert a kérdés a politikai kommunikációs csörtéknek is sok muníciót adott.

Jó példa erre Szabó Tímea parlamenti felszólalása. A Párbeszéd társelnöke a terasznyitás utáni első ülésnapon arról beszélt, hogy bár Orbán Viktor miniszterelnök a nyitás előtt azt mondta, alig várja, hogy megigyon egy sört, valójában nem jár emberek közé. „Hiszen ha járna, akkor meghallotta volna az orvosok és az ápolók kétségbeesett kiáltását, amikor a hétvégén meglátták a maszk nélküli tömegeket a teraszon. Az orvosok ugyanis felnyögtek, hogy úristen, három hét múlva kezdődik minden előről az intenzív osztályokon” – mondta.

Egyébként az ellenzéki politikusok sem egyformán reagáltak, Karácsony Gergely főpolgármester például a nyitás másnapján írt bejegyzésében egyáltalán nem ítélte el a lépést, csak elővigyázatosságra intett: „A nyitás lépései sajnos nem jelentik azt, hogy a járványt magunk mögött tudhatjuk. A nyitás jelentése sokkal inkább az, hogy a kormány a szabadság nagy része mellé a felelősség nagy részét is átadta az állampolgároknak. Lehet ezzel józanul élni. Egyszerre élvezni a napsütést, egy jó kávét egy hangulatos kerthelyiségben, de közben megóvni magunk és mások egészségét. Továbbra is tartva a távolságot, betartva a higiéniai szabályokat és viselve a maszkot, amikor éppen nem fogyasztunk.” A Momentum is azt írta, „kell a nyitás – de ésszel”.

Érdemes azonban a kérdést leterelni a politikai síkról, mert függetlenül attól, hogy egyes ellenzéki képviselők mire használták fel a szakértők és az orvosok megszólalásait, ezek a megszólalások sokszor tényleg arról szóltak, hogy nagy kockázatot jelent ott, akkor és úgy megkezdeni a nyitást. Célszerűbb tehát azt megnézni, hogy ezek a szakmai félelmek mennyire voltak jogosak, hiszen attól, hogy nem igazolódtak be, még lehettek megalapozottak.

Kockázatos, jó ötlet

Idézzünk fel néhány ilyen jellemző megszólalást.

„A terasznyitás utáni rajzásra annyit tudok mondani: mi, egészségügyi dolgozók ott leszünk a betegágy mellett, beadjuk a megfelelő gyógyszereket, mindent megteszünk majd az emberek életéért. Nagyon nagy fokú felelőtlenségre, hihetetlen fegyelmezetlenségre vall, amit szombaton és vasárnap láthattunk. És ennek nem holnap, holnapután lesz meg a böjtje, hanem egy-két hét múlva érzi meg az egészségügy. Remélem, tévedek”

mondta például Zacher Gábor toxikológus.

Ócsai Lajos járványügyi szakember, az ÁNTSZ járványügyi főosztályának korábbi vezetője szerint a nyitás átgondolatlan intézkedés volt, mert a kormány nem számolt azzal, hogy az emberek hogy fognak viselkedni. Pusztai Erzsébet infektológus azt mondta, „csodának kellene történnie ahhoz”, hogy a terasznyitás után ne emelkedjen a fertőzöttek száma. Falus Ferenc volt országos tisztifőorvos szerint „rossz pillanatban történt Magyarországon a nyitás”, és felelőtlenség a kormány részéről, hogy mindenféle kontroll nélkül engedte a teraszokon kialakult népünnepélyt. Kemenesi Gábor virológus egy képpel fejezte ki, hogy az egészségügyi ellátórendszer leterhelésétől tart, és a közös felelősségre emlékeztetett.

Nyitásra készülő teraszok a budapesti Mikszáth téren – Fotó: Bődey János / Telex

Ezek a vélemények azonban már akkor sem számítottak kizárólagosnak.

Voltak, akik úgy ítélték meg, hogy a terasznyitást elbírja a járványhelyzet. Oroszi Beatrix epidemiológus például egy online beszélgetésen azt mondta, a járvány országos felfutására nem számítanak. „Ahol sok az oltatlan, és ahol nagyon elengedték magukat, és nem vigyáztak, ott helyi járványok kialakulhatnak, és abban még nagyon sokan fognak megbetegedni. [...] Én azt gondolom, hogy a harmadik járványhullám lecsengésébe ez már nem tud beleszólni, de a lecsengésnek a gyorsaságát, azt befolyásolni tudja, tehát lassabban fogunk kijönni ebből a harmadik járványhullámból akkor, ha ezekkel a szuperterjesztő eseményekkel nem vigyázunk, és nem előzzük meg itt a terjesztést” – mondta.

Rusvai Miklós virológus pedig következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy a harmadik hullám május végére lecseng, és ezt a terasznyitás sem fogja meghiúsítani. Először február, aztán március végén beszélt erről, majd áprilisban azt mondta, kockázatos a nyitási terv, de a magas átoltottság miatt növekedésre nem, csak esetleg a csökkenés rövid megtorpanására lehet számítani.

„A terasznyitást nagyon jó ötletnek tartom, különösebb kockázatot nem látok benne”

mondta április 20-án, majd a nyitás másnapján arról beszélt, hogy szerinte csak minimális lehet a romlás a járványügyi adatokban.

Az oltások találkozása a szerencsével

Megkérdeztük Rusvai Miklóst, hogy megítélése szerint miért nem lett komolyabb következménye a terasznyitáskor látott tömegjeleneteknek.

„Ennek több oka is van. Az egyik az, hogy akik valóban könnyelműen vettek részt a terasznyitásban, ők főleg fiatalok voltak, tehát nem az érzékeny korosztály. Ha esetleg meg is fertőződtek, jellemzően tünetmentesen vagy nagyon enyhe tünetekkel. Ha mégis megbetegedtek, az nem jelenik meg a kórházban ápoltak, lélegeztetőgépen lévők, pláne nem az elhunytak számában. Ha néhány száz fertőzött megjelenik az országos adatokban, annak nincs statisztikai jelentősége” – mondta a virológus a Telexnek.

„A másik ok, hogy azok az idősebbek, akik ezekkel a fiatalokkal érintkeztek, már nagyrészt oltva vannak, tehát ha esetleg a fiatalok megfertőződtek, és termelték is a vírust, nem tudták továbbadni” – tette hozzá. Bár azt elismerte, hogy a harmadik hullámban a fiatalok is a korábbinál nagyobb arányban betegedtek meg komolyabban, az arányuk az idősebbekhez képest szerinte még mindig elhanyagolható.

Olyan szakembereket is megkerestünk, akik a terasznyitáskor az aggodalmukat fejezték ki, és a járvány berobbanásától tartottak, hogy megkérdezzük, hogyan értékelik a fejleményeket. Falus Ferenc azt mondta, hogy szerinte a szerencsén múlt, hogy sikerült elkerülni az esetszámok megugrását.

„Most is azt gondolom, hogy volt kockázata annak a viselkedésnek, ami ott történt, szerencsénk van. Amit nem tudunk, hogy rengeteg fiatal fertőződhetett meg, akiknek enyhe tüneteik voltak, és nem fordultak orvoshoz, és miután keveset teszteltek az utóbbi időben, előfordulhat, hogy ezért nem tudunk róluk” – mondta, utalva arra, hogy a napi mintavételek száma április 14-e óta csökkenő tendenciát mutat. „Az idősebb generáció pedig be volt oltva, tehát nem vitték haza a fertőzést, mint tavaly ősszel. De ahhoz még nincsenek eléggé beoltva, hogy a hatóság ne vállalt volna kockázatot ezzel, ezért gondolom, hogy itt szerencse is van, aminek örülni kell” – tette hozzá.

Ócsai Lajos is egyetért azzal, hogy a terasznyitásból nem lett nagyobb probléma, de szerinte a nyitás nélkül gyorsabban le lehetett volna zárni a harmadik hullámot. „Tudni kellene azt is, hogy hol vannak járványgócok, mert akkor a lakosságot tájékoztatni lehetne, és akkor ott másképp viselkednének az emberek. Lehet, hogy például Budapesten nem jelentett problémát a terasznyitás, de valahol olyan gócok alakultak ki, amelyek az országos statisztikában eltűnnek, viszont helyben komoly problémát tudnak okozni. A járványügyi megelőzés lényege, hogy a fertőző forrást kell izolálni, de ehhez tudni kell, hol van a fertőző forrás, és nemcsak a szakembereknek kell tudni, hanem a lakosságnak is. A kommunikáció lényege ilyen pandémia idején, hogy szakmai, őszinte és következetes legyen” – mondta.

Nem légből kapott döntés volt

A nyitás megítélését bonyolítja, hogy az ilyen döntések során nemcsak a járványügyi vonatkozásokat kell mérlegelni, hanem a korlátozások társadalmi-gazdasági költségeit is, és az egymással gyakran szembekerülő szempontok közötti egyensúlyozás egyáltalán nem könnyű mutatvány – erről itt írtunk korábban.

Annak, hogy a kormány átoltottsági mérföldkövekhez, azaz 2,5, 3,5, 4 és 5 millió beoltotthoz köti a nyitás lépcsőit, épp ez az egyensúlyozás a célja: mindig akkor csökkenteni egy kicsit a korlátozások terhén, amikor az átoltottság növekedése miatt már elég ember védett valamennyire ahhoz, hogy ez ellensúlyozni tudja a lazítás után óhatatlanul megnövekedő kontaktusszámot, és a több emberi érintkezés ne vezessen több megbetegedéshez, vagy legalábbis kórházi kezelésre szoruló beteghez és halálesethez.

A kormány döntéseit a Röst Gergely matematikus által vezetett, elismert szakértőkből álló munkacsoport segíti, akiknek a modelljei már korábban is rendre pontosnak bizonyultak. Ezek a modellek minden bizonnyal figyelembe veszik a vírus fertőzőképességét, az aktuális járványhelyzetet, az átoltottságot és az átvészeltséget – azaz a betegségen átesettek immunitását –, az oltási ütemet és a hátralévő oltási tervet is, hogy felvázolják az egyes nyitási lépcsők várható hatásait.

Koronavírus elleni oltást kap egy nő egy gyöngyösi oltóponton – Fotó: Komka Péter / MTI

Erről beszélt április elején a Válasz Online-nak Iván Kristóf, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja is, aki a kutatócsoportjával együtt dolgozik Röst Gergelyékkel a járványmodellek kidolgozásában:

„A modellszámítások azt jelzik, hogy az idősebb emberek nagy része már oltva van, vagyis azoknál, akiknél a fertőzés súlyos következményekkel járhat, sokkal kisebb a veszélye, hogy komoly szövődményekkel kórházba kerüljenek. A forgatókönyv szerint óvatosan tovább nyitunk, miközben még tovább növeljük az oltási számot.”

Kockázatot vállaltak a nyitással

Mindez nem jelenti azt, hogy nem volt kockázata a döntésnek, és egy fokozatosabb nyitással ne lett volna esély még több fertőzést elkerülni.

Röst Gergely április 19-én írt egy véleménycikket a Portfolióra. Ebben azt írta, hogy a vírus terjedési ütemét mutató reprodukciós szám – azaz hogy egy fertőzött átlagosan hány további embert fertőz meg – a becsléseik szerint március elejére 1,3-ig emelkedett, majd onnan, az akkor bevezetett korlátozásoknak köszönhetően, folyamatos csökkenésnek indult. Április elején már 1 alá süllyedt, azaz a járvány lecsengő szakaszba ért, az említett cikk megjelenésekor, tehát egy szűk héttel a a terasznyitás előtt pedig 0,8-0,9 volt.

Röst akkor azt írta, az akkori helyzet olyan időszak volt, amikor még magas volt az új fertőzések száma és a megfertőződés kockázata, viszont az oltási programnak köszönhetően már gyors ütemben nőtt a védettek száma, ezért, bár egy negyedik hullámot nem kockáztattak,

járványügyi szempontból mégis érdemes lett volna várni még egy kicsit a lazítással, mert „egy kis türelem nagy járványügyi nyereséget hozhat”.

A türelemre itt persze nemcsak a döntéshozóktól, hanem az emberektől is szükséges lett volna. A kormány végül nem várt, azaz a korai nyitás más előnyeit mérlegelve vállalta a terasznyitással járó járványügyi kockázatot. (Az iskolanyitásnál viszont végül mégis kivártak, erre még visszatérünk.)

Hogy mekkora kockázatot, annak a megítélésében adódik az összehasonlítás az Egyesült Királysággal, hiszen a britek alig két héttel előttünk, április 12-én nyitották meg a teraszokat. Az Our World in Data adatai szerint

  • a brit nyitáskor az ottani esetszám egymillió főre vetítve 24,55 volt, míg a hazai nyitáskor az itteni 301,50;
  • a halálesetek lakosságarányos száma 0,51 volt ott, 21,31 itt.
  • az elvégzett tesztek száma ezer főre 13,46 ott, 2,38 itt;
  • a pozitivitási arány, azaz hogy a teszteltek mekkora hányada bizonyul fertőzöttnek, ott 0,2, itt 12,7 százalék – az Egészségügyi Világszervezet szerint 5 százalék alatt tartható kordában a járvány, és 12 százalék az abszolút felső határ;
  • az első adagos átoltottság ott 47,51, itt 37 százalékos volt.
  • a reprodukciós szám nálunk volt alacsonyabb, bár mindkét országban 1 alatt járt, azaz leszállóágban volt a járvány (még ha az Our World in Data által használt becslés némileg alacsonyabbra is mérte, mint a hazai kutatók).

Mint látható, a reprodukciós számon kívül minden mutatóban jelentősen jobban állt az Egyesült Királyság, amikor meglépték a terasznyitást.

A napi új fertőzöttszámok alakulása és állása az április 12-i brit, illetve az április 24-i magyar terasznyitás napján – Kép: Our World in Data

A magyar modellek valószínűleg azt mutatták, hogy a tervezett oltási ütemet is figyelembe véve, ha nem jelenik meg egy új, még veszélyesebb variáns, akkor a terasznyitást már elbírhatja a járványhelyzet, de csak a járványügyi szempontokat tekintve, biztonságosabb lenne várni ezzel a lépéssel. Ilyen értelemben az április végi terasznyitás kockázatos döntés volt, de szerencsére minden összejött ahhoz, hogy sikeres legyen.

Egy elhalasztott nyitás története

Érdemes összevetni az iskolanyitás esetét a terasznyitáséval. Orbán Viktor március 26-án jelentette be, hogy ha elérjük a 2,5 millió beoltottat – azaz ennyien kapnak legalább egy oltást –, április 19-étől újranyithatnak az iskolák. Akkor itt írtunk arról, hogy ez miért volt kockázatos terv. Röviden azért, mert bár a bejelentés után előrevették a tanárokat az oltási rendben, még így sem maradt elég idő az első oltás utáni részleges védelem kialakulásához sem. Az ezzel kapcsolatos aggályaikat szakértők is kifejezték.

Április 9-én végül Orbán bejelentette, hogy csak az alsó tagozatos jelenléti oktatás indul újra 19-én, a felsősök és a középiskolások május 10-ig otthon maradnak. Így a védelem kialakulására is maradt elég idő, és a járványhelyzet is jelentősen csillapodott. Május 10-től pedig már az addig tiltakozó pedagógusok szerint is rendben volt a nyitás. A Pedagógusok Szakszervezete például még márciusban közölte, hogy 1400 napi új fertőzöttnél látja azt a határt, ahonnan már vissza lehet térni az iskolákba. Ezt május 8. körül el is értük.

„Az iskolanyitásnál elhalasztották az időpontot, egy csomó szűrés történt, és beoltották a pedagógusok nagy részét, tehát ott szerintem nagyjából mérlegelték a kockázatot, és annak megfelelően jártak el”

– mondta Falus Ferenc a Telexnek.

Az indiai variáns miatt nem nyugodhatunk még meg

Oroszi Beatrix a Népszavának adott interjújában már április közepén arról beszélt, hogy ha fokozatosan és lassan nyitunk, abból nagy valószínűséggel nem lesz negyedik hullám, de nem veszíthetjük el az éberségünket, mert ha megjelenik egy veszélyes új variáns, az még teljesen átírhatja a helyzetet.

Most úgy áll a helyzet, hogy ez az elméleti veszély nagyon is valós kockázattá vált az indiai variáns miatt.

Az elmúlt hetekben ugyanis ez a variáns – becsületes nevén B.1.617 – világszerte számos országban megjelent, és már Európában is jelen van, az Egészségügyi Világszervezet pedig nemrég felvette az aggodalomra okot adó variánsok kategóriájába a brit, a dél-afrikai és a brazil variáns mellé. Bár Müller Cecília csütörtökön azt mondta, még mindig nem azonosították Magyarországon, ez minden bizonnyal csak idő kérdése.

Koronavírus tesztet végeznek egy utason Új-Delhiben a vasútállomáson 2021. május 20-án – Fotó: Money SHARMA / AFP

Eddig a brit variáns bizonyult a leggyorsabban terjedő vírusváltozatnak az eredetinél akár 70 százalékkal nagyobb fertőzőképességével. Az indiai variáns azonban nála is gyorsabb. A nagy kérdés az, hogy pontosan mennyivel. Ezt egyelőre nem lehet biztosan tudni, mert nincs még elég adat róla. Az első brit eredmények azonban arról szóltak, hogy akár 50 százalékkal fertőzőképesebb lehet, mint a brit variáns. Ha ez beigazolódna, az alapjaiban változtathatná meg a járványhelyzetet. Ha viszont csak 10-20 százalékkal terjedne gyorsabban, akkor jó eséllyel időben megfogható lenne.

Ami jó hír, hogy az első vizsgálatok szerint azonban a már használatban lévő vakcinák valószínűleg jó hatásfokkal működnek ellene. A kérdés tehát az, hogy az átoltottság – illetve a még érvényben lévő korlátozások – elegendően lesznek-e ahhoz, hogy időben útját állják, ha hozzánk is megérkezik.

Vigyázó szemünk a britekre vessük

Bár Orbán Viktor Ausztriát szokta Magyarország tesztlaborjaként emlegetni, most inkább az Egyesült Királyságra érdemes figyelni.

A britek ugyanis a folyamatosan javuló járványhelyzet és a magas átoltottság miatt egy jó előre megtervezett, világos feltételekhez kötött, óvatos és transzparens menetrend szerint haladnak a nyitással, amelynek május 17-én értek az utolsó előtti szakaszába. Június 21-én pedig következne a teljes nyitás. Csakhogy ez a terv veszélybe került az indiai variáns megjelenése miatt.

Azokon a területeken, ahol már tejed náluk a variáns, célzottan fel is pörgették a tesztelést és az oltások beadását. Sőt az oltási rendet is felülbírálták miatta. Néhány hónapja a britek tolták ki először a második adagok beadását, hogy minél több embert tudjanak az elsővel beoltani, most azonban az ötven évnél idősebbeknél és a veszélyeztetetteknél 12-ről 8 hétre előrehozták a második kört, hogy minél többen minél erősebb védettséggel legyenek felvértezve, és ezzel elvegyék a teret az indiai variáns terjedése elől. Pedig a britek még nálunk is jobban állnak az oltások terén, az első adagos átoltottságuk már most 55 százalékos.

A brit és a magyar lakosságarányos átoltottság a legalább egy adagot kapottak alapján, a május 19-ig állás szerint – Kép: Our World in Data

A terasznyitás óta eltelt idő egyik fő tanulsága, hogy a brit variáns láthatóan visszaszorult. A korábban óvatosságra intő kutatók azonban épp azért intettek a túl korai nyitástól, mert benne volt a pakliban, hogy egy új variáns felülírja az elképzeléseket. Márpedig ha ez a variáns magas esetszámoknál érkezik meg, akkor nehezebb észrevenni, és mire sikerül, már átfordíthatja a járványhelyzetet. Alacsony esetszámoknál viszont könnyebb azonosítani és kontroll alatt tartani.

Most épp abban az időpillanatban vagyunk, hogy nem tudni, mekkora bajt okozhat az indiai variáns – ha szerencsénk van, és az oltási helyzet is jól alakul, semekkorát.

Ebben a bizonytalan helyzetben azonban különösen fontos az elővigyázatosság, hogy az eddigi nyitási lépések sikere ne tápláljon hamis biztonságérzetet. – különösen úgy, hogy Orbán Viktor épp pénteken jelentette be, hogy napokon belül, az 5 milliós átoltottsági határ átlépésekor, újabb korlátozásokat oldanak fel.

Bár a magyarországi harmadik hullám épp lecsengőben van, tanulságos lehet felidézni a második hullám végét. Akkor is épp azt történt, hogy a járvány leszállóágában érkezett meg egy új variáns – akkor a brit –, amely szünetmentesen robbantotta be a harmadik hullámot. Most még a viszonylag magas átoltottság ellenére sincs elég oltott ahhoz, hogy biztosan kizárható legyen egy következő hullám.