Ha betennék a vakcinát a sörbe, jövőre az egész ország be lenne oltva

A címben kölcsönvettük a Dunaszigeten működő kocsma javaslatát a Facebookról, amely pontosan így hangzik:

„Ha betennék a vakcinát a sörbe és kinyitnák a kocsmákat, jövőre az egész ország be lenne oltva.”

A terasznyitást kísérő ováció igazi terepe legtöbb helyen nem az elegáns étterem és kávézó, hanem a kocsma. Az említett cikolaszigeti hely ingyen adta az első ital mellé a friss hagymás lángost, de akciókból máshol sem volt hiány. A győri Vásárcsarnok közelében működő borozó törzsvendégei is ingyen jutottak az első italhoz, ezt rendeléskor még nem tudták. Ki felessel, ki hosszúlépéssel, ki sörrel indított, mert már a reggel hatórai nyitásra megjöttek az első vendégek – számol be a Telexnek Magyar Tamás tulajdonos.

A sor a kapuig ért

„Reggel szállingóztak a régi törzsvendégeink, de a nagyobb forgalom a megszokottnál később indult, kilenc és tíz között. Biztos a reggeli hideg miatt. A sor a kapuig ért” – mutatja a három-négy méteres szélességet.

A külső helyiség 11 körül valóban tele volt; amikor ott jártunk, jó tizenöt szál nyugdíjas férfi ácsorgott, és egy fiatal nő javította ezt a statisztikát. Egy úr a derekát fájlalta, sajnálkozva, hogy nem lehet leülni. A borozó belső helyisége tágasabb, sőt a teraszt eddig nem is használták. Az most kapott csak főszerepet, akár a pénztárrá előléptetett régi pinceablak, ahol a felszolgáló kiadja az italt.

„Három-négy hete készültünk már a nyitásra, ide délelőtt főleg nyugdíjasok jönnek, munka után pedig a fiatalabbak. A vendégeink – nyugodtan mondhatom – nem azt várták, hogy ihassanak, mert arra eddig is lehetőségük volt. Beszélgetni akartak” – mondja.

A hátsó asztalnál két idősödő férfi koccint, komótosan kortyolja a fröccsöt, és még komótosabban bánik a szavakkal; de beszélget. Állukon a maszk, és amíg a kocsmaablakhoz lépnek, felteszik. Örömmel mondanánk, hogy így jár el minden vendég, de ez nem volna igaz.

Fröccs az nincs a boltban

„Hiányzott a társaság, de eddig is megtaláltuk egymást a barátommal” – mutat Malancsin István felé az asztal fölött Lázár István. „Mi nem hívogattuk egymást telefonon: összefutottunk hetente egyszer-kétszer a csarnok körül, a boltban vettünk sört vagy egy bort, leültünk kint a téren. De nem volt jó, én fröccskedvelő vagyok és azt ott nem kapunk. Meg az ember mindig úgy érezte, hogy valamiért tilosban jár. Én így szeretek itt lenni, hogy meg is van engedve” – vallja a deres szakállú férfi, aki május elején kapja meg a védettségi igazolványt.

Viszonylag kevesen fognak rendelkezni igazolvánnyal a jövő héten, ezért ez is kérdőjeles egyelőre az általunk megkérdezett vendéglátók számára, akiknél a belső helyiség megnyitása ennek függvénye. Már a teraszoké is sok kérdést vetett fel; és a Győr és Hegyeshalom közt működő vendéglátóhelyeknek mintegy fele nyitott ki szombaton – tudjuk meg Martinkovics Oszkártól. A férfi azért látja át a Szigetközt, mert ő végzi el körülbelül 150 sörcsap szervízelését.

Sokan várnak még pár hetet

„Azt látom, hogy a kis helyek bizonytalanok – akárcsak tavaly tavasszal. Nem tudják: nem kell-e majd két héttel később újra bezárni. Felvegyék-e most az alkalmazottakat, bekapcsolják-e a berendezést, feltöltsék-e a készletet? Ha megint bezárnának, minden rájuk romlana, sokan tehát inkább várnak még pár hetet. A nagy létszámú éttermek egy része pedig még fizikailag nem áll készen, ehhez túl nagy a berendezési és személyzeti igényük.

Ők tavaly is egy jó hónapot csúsztak” – mondja Martinkovics Oszkár, aki szerint a helyek 10 százalékánál történt tulajdonosváltás – jellemzően ott, ahol már korábban sem ment a jól a bolt. És mindössze 10 százalék alatti a végleg bezárt helyek aránya, hiszen a vezetőknek sok év munkája, és talán 15 -20 millió forintja is benne van a kis kocsmában. Nem hagyják veszni.

Nyári hétvégén vannak ennyien

Győr belvárosában szombat kora délután hömpölygött a tömeg, most olyan helyen is nyíltak ki teraszok, ahol eddig nem. Mind közül a legnagyobb terasza a Széchenyi téren lévő, elegáns étteremnek van; vezetője, Vojta Béla maga kéri, hogy üljünk le arra a néhány percre, amíg elmondja, mit hozott számukra a nyitás. Öt perc pihenőt így ajándékoz magának.

„Nagyjából erre számítottunk, eleve emelt számú személyzettel nyitottuk a helyet. Mivel eddig is volt nálunk ételkiszállítás, a kollégák döntő többsége maradhatott. Mi nem küldünk el senkit, és aki mégis elment – mondjuk netes ételkiszállítónak –, az jó eséllyel vissza fog jönni hozzánk.

De a bizonytalanság még érezhető; én magam is tartok attól, hogy ha nyitunk, akkor mindenki túltolja a szabadságot.

(Ha lett volna ideje a sétálóutcára is kinézni, látná, mennyire igaza van: a járókelőknek nagyjából a fele maszk nélkül jött-ment a belvárosban – a szerk.). Ezzel együtt természetesen örülünk a nyitásnak, a forgalom sem kicsi: egy jó nyári hétvégén ülnek le ennyien. A csapolt sört volt a legnehezebb beszerezni, és mivel bélszínből és libamájból sem tároltunk a zárás idején nagyobb mennyiséget, ezért ezekből is rendelni kellett. Megoldottuk. Az árak… igen, kicsit emelnünk kellett, tíz százalékot. Tudom, hogy nagyjából a többiek is így tettek. A «️muszáj» vitt rá, mert most mi sem annyiért vesszük a csirkemellet a nagykerből, mint mondjuk decemberben. Akkor valóban lementek az árak, most kezdenek visszaszökni. De remélem, hogy ez az emelés a szezon végéig már kitart, és többet nem kell az árakhoz nyúlnunk. Az emberek egyébként nagyvonalúbban fogyasztanak, nemcsak italt, de ételt is rendelnek.”

Szlovákiában jövő héten ünneplünk

A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy a belvárosi kisebb utcák szűkebb teraszain azért voltak üres helyek, nem mindenki bonyolított akkora forgalmat, mint a téren lévő étterem. Batya Brigitta és barátnője, Barbi mindenesetre egyike azoknak, akikről Vojta Béla beszélt: étel- és itallapot is kérnek, ünnepelni jöttek.

„Mi a szlovákiai Révkomáromból érkeztünk, de mivel Győrben dolgozunk, a Magyarországra jutás nem jelent gondot. Naponta ingázunk az otthonunk és Győr között; tudtuk, hogy itt már ezen a hétvégén megünnepelhetjük a terasznyitást. Szlovákiában majd csak a jövő héten kezdik az oldást. Végre! Nagyon vártuk ezt az alkalmat! Kint hetente tesztelik az embereket – ingyen –, így szinte biztosan tudjuk, hogy nem vagyunk betegek, Brigit pedig már be is oltották.”

Nyáron Balaton, terasznyitáskor Győr

Utcazené(sz)ből is több van most a belvárosban, mint eddig. Katona László és Katona Ármin egy Mór melletti kistelepülésről jött Győrbe.

„A terasznyitás miatt, persze. Mehettünk volna nyilván Székesfehérvárra is, de az igazság az, hogy oda járunk suliba, és a forgalom is nagyobb itt Győrben, mint nálunk. Szóval a nyitás «️szele» fújt ide minket, most kezdtünk nemrég, meglátjuk, mennyit keresünk a nap végére.”

Győr, ahogy az ország többi települése is, megnyitotta tehát a teraszszezont. Itt sem kell bérleti díjat fizetniük a szerződéssel rendelkező vendéglátóhelyeknek, de a rizikó még nagy. Akinek pedig nincs terasza, annak nagyon nehéz lesz a tavasza-nyara. Vojta Béla tudja azt is, hogy nem az ültető pincéré lesz a legnépszerűbb feladat, amit a jövő héttől valamelyik kollégájára testál. Az ő dolga lesz az oltási kártyák ellenőrzése… „De ez van, bízunk a vendégeink belátásában is. Ugyanakkor biztos vagyok abban, hogy aki csak teheti, az a teraszt fogja választani, s nem nagyon akarnak majd zárt térbe beülni az emberek.”

Van még egy kérdés, amelyben száz százalékig nem lehet biztos egyetlen vendéglős sem, de az optimizmus azt mondatja a nyitás napján az étteremvezetővel, hogy „szerintem jövő hét ilyenkor is nyitva leszünk, és nagyjából annyian ülnek kint, mint most.”