Újabb szigorításról döntött a kormány: az iskolákat, óvodákat és boltokat is bezárják

„Nemcsak azért kell most zárnunk, hogy megvédjük az emberek életét és egészségét, hanem azért is, hogy mielőbb nyithassunk” – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón. Rendhagyó módon ma a Karmelitából jelentkeztek be Szentkirályi Alexandra kormányszóvivővel, a kormányülés ugyanis a bejelentés közben is zajlott, emiatt további részleteket csak későbbre ígértek. Azokról várhatóan Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos pénteki rádióinterjúban beszél majd.

A legfontosabb döntések eddig:

• az óvodákat és az általános iskolákat március 8-tól április 7-ig bezárják, és digitális oktatásra térnek át;
• a középiskolákban és a felsőoktatási intézményekben marad a digitális oktatás;
• hétfőtől, azaz március 8-tól két hétre bezárják az üzleteket, ez alól kivételt jelentenek az élelmiszerboltok, a gyógyszertárak, a drogériák és a benzinkutak;
• március 8-tól 22-ig minden szolgáltatásnak szünetelnie kell, kivéve a magánegészségügyi szolgáltatásokat;
• a konditermeket is két hétre be kell zárni;
• az igazolt sportolók meccsei, versenyei zárt kapuk mögött tarthatók meg;
• a parkok, arborétumok nyitva maradhatnak;
• a szabadtéri sporttevékenység továbbra is megengedett;
• ahol lehet, otthoni munkavégzésre kell átállni;
• a maszkhasználat szabadtéren mindenhol kötelező,
• szigorítják a határátlépést,
• március 8. és 22. között a bértámogatást kiterjesztik azokra a szektorokra is, amelyeket most be kell zárni.

Gulyás elmondta, hogy a számok világosak: akár az új fertőzöttek számáról, akár a halottak számáról van szó, növekvő tendencia látszik. „A harmadik hullám erős, sokkal erősebb, mint a második” – mondta.

Már a jövő héten Magyarország lehet a legátoltottabb ország az Európai Unióban, de ez sem elég a járvány jelenlegi tendenciájának megállításához. „Csak a kontaktusszámok radikális csökkentése vezethet eredményre” – fogalmazott Gulyás. A szakértők az operatív törzzsel összhangban azt javasolták, hogy

a kormány szigorú korlátozásokat vezessen be.

A korábban érvényben lévő korlátozásokat tavaly november 9-én jelentette be Orbán Viktor, de a rendkívüli jogrendet már korábban visszavezette a kormány, és november 4-én életbe lépett a kijárási korlátozás is, amelynek értelmében az elmúlt hónapokban nyolc és hajnali öt között a lakosság nagy része nem léphetett ki az utcára.

Az első, tavaszi hullám idején – a hivatalos statisztikák szerint – a fertőzöttségi csúcs május 4-én volt, ekkor 2055 aktív koronavírusos beteget regisztráltak. A novemberi korlátozások bejelentésének idején, a második hullámban már meredeken emelkedtek az adatok: 63 940 aktív fertőzöttet és 4767 kórházban ápoltat tartottak nyilván.

A legfrissebb korlátozások bejelentése előtt a szerdai adatok alapján már ott tartottunk, hogy lakosságarányosan többen haltak meg Magyarországon, mint az Egyesült Államokban. Ezen a napon 6367 koronavírusos beteget ápoltak itthon kórházban, az aktív fertőzöttek száma 98 361 fő volt.

A veszélyhelyzet meghosszabbításáról már korábban, február 22-én döntöttek a parlamentben.

Kommunikációs válságüzemmód

A miniszterelnök múlt csütörtökön jelentette be, hogy „az egész eddig tapasztalt járvány legnehezebb két hete előtt állunk”. Ezután több kormányzati vagy hatósági szereplő is felvetette a további korlátozások lehetőségét:

• Orbán pénteken azt mondta, a határoknál mindenképpen szigorítani kell, ez a szigorítás azóta már meg is valósult.
• Galgóczi Ágnes, az NNK járványügyi osztályvezetője a plázák és az iskolák bezárását vetette fel.
• Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a tanszünet előrehozásával vagy meghosszabbításával, illetve a nem létfontosságú boltok nyitvatartásának korlátozásával példálózott, mikor a hét elején arról beszélt, hogy további szigorításokra lehet szükség.
• Müller Cecília először a teljes digitális oktatásra való átállás lehetőségét pendítette meg, aztán az operatív törzs szerda délelőtti tájékoztatóján már konkrétan utalt arra, hogy a kormány délután dönthet esetleges szigorításokról.

Bár két hete már elhangzott, hogy itt a harmadik hullám, Orbán Viktor másnap még csak arról beszélt, hogy verseny zajlik az oltások és a harmadik hullám között, a vészharangot csak napokkal később kezdték el kongatni – akkor viszont nagyon.

Pedig ahogy arról részletesen írtunk, nem a járvány durrant be váratlanul az elmúlt napokban, hanem a kormány kapcsolt hirtelen válságüzemmódba.

A szomszédban korábban szigorítottak

Európában már január közepén javában zajlott a harmadik hullám. A szakértők már ekkor arra figyelmeztettek, hogy ha a brit variáns megjelenik Magyarországon, akkor a fertőzések száma újra emelkedésnek indulhat, de ez a hatás késleltetve fog megjelenni.

Ezt a vírusmutációt Magyarországon január 13-án mutatták ki először, három fertőzött mintájában.

Müller Cecília február 17-én már arról beszélt, hogy a brit variánsra már nem a behurcolás, hanem a közösségi terjedés jellemző, és Magyarországon is dominánssá válhat.

A szomszédos Szlovákia esete nagyjából egy héttel előre megmutatta, hogyan eszkalálódhat a helyzet. Ott már január 5-én igazolták a brit variáns jelenlétét, és február 5-én már az új fertőzések 70 százalékát ez okozta az országban. Február 17-én már olyan súlyos volt a helyzet, hogy Szlovákia nemzetközi segítséget kért (amelyet egyébként Magyarország is felajánlott). Február 22-én rekordszintre nőtt a kórházban ápoltak száma.

A Telexnek korábban nyilatkozó szakértő, Ferenci Tamás szerint Írországban, Portugáliában és Nagy-Britanniában is a Magyarországon november óta érvényben lévő korlátozásoknál drasztikusabb intézkedésekkel sikerült kontrollálni a helyzetet a brit variáns megjelenése után. A szomszédos országok közül pedig Szlovákiában, Csehországban és Ausztriában az FFP2-es maszk használatát is kötelezővé tették a tömegközlekedésen és a boltokban. Csehországban ráadásul a kijárási korlátozásokon is még tovább szigorítottak, megtiltották a járások közti mozgást.