Grafikonokon mutatjuk, mennyivel gyorsabb és halálosabb volt a járvány harmadik hulláma

2021. május 10. – 14:39

frissítve

Grafikonokon mutatjuk, mennyivel gyorsabb és halálosabb volt a járvány harmadik hulláma
Orvos a koronavírussal fertőzött betegek fogadására kialakított központi intenzív osztályon a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórházban 2021. április 28-án – Fotó: Vasvári Tamás / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A koronavírus-járvány harmadik hullámának csúcsához képest mostanra 87 százalékkal csökkent az új fertőzöttek száma, a kórházban kezeltek és a naponta regisztrált elhunytak száma a harmadára esett vissza. A mostani számok részben a februári eleji állapotra emlékeztetnek, amikor még azt hittük, sikeresen átvészeltük a második hullámot, sőt a legújabb adatok szerint a kórházban kezeltek száma mostanra az októberi szintre esett vissza. Korai lenne azonban még azt mondani, hogy a járvány véget ért: most is naponta 1000–1500 új fertőzöttet regisztrálnak, és mindennap 100 körüli a halottak száma. A járványgörbéket nézve mindenesetre azt láthatjuk, hogy a harmadik hullám utolsó szakaszában tartunk. Végezzünk gyors számvetést az eddigi fájdalmas veszteségekről!

Tavaly március óta több mint 28 ezren haltak meg Covid–19-cel összefüggésben. Ebben a cikkben részletesen leírtuk, hogy az eltérő módszertanok és nyilvántartások miatt a rangsorokkal és a többi országgal való összehasonlítással egyelőre óvatosan kell bánni.

A járvány összességében a 70 év feletti korosztályt sújtotta leginkább. Az eddig elhunytak kétharmada (67 százaléka) volt 70 évnél idősebb.

Ezen a grafikonon részletesebb bontásban látható az elhunytak megoszlása életkoronként és nemenként. Az idősebb korosztályban azért hal meg több nő, mert ebben a generációban már szám szerint is többen vannak a nők, a férfiak jelentős része eddigre az alacsonyabb átlagéletkor miatt meghal. Jól látható viszont, hogy a középkorosztályban több férfi halt meg a Covid–19-cel összefüggésben.

Korábban is foglalkoztunk már azzal, hogy míg az első- és második hullám valóban az idős korosztályt sújtotta leginkább, a harmadik hullámra ez némiképp megváltozott. Idén márciusra az idősek jelentős része már megkapta az oltást, és a vírus gyorsan fertőző brit variánsa inkább a középgeneráció körében pusztított. Esetükben, sőt a 30–40 éves korosztály esetében is drámai tapasztatai voltak a Covid-osztályokon dolgozó orvosoknak: komolyabb alapbetegségekkel nem küszködő vagy teljesen egészséges, aktív korban lévő betegeket sem tudtak megmenteni. Itt látható az is, mennyivel súlyosabb következményei voltak az elsőhöz képest a második- és harmadik hullámnak.

A most következő oszlopdiagramon elsősorban azt érdemes megfigyelni, hogy míg – feltehetően az oltásnak köszönhetően – a 80–90 éves korosztály képviselői egyre kisebb arányban szerepelnek az elhunytak között, addig az 1–49, az 50–59 és a 60–69-es korosztály tagjai a harmadik hullámra egyre nagyobb részt képviselnek a halálozási statisztikában. Az 50–59 éves korosztály aránya az elhunytak között például a második hullámról a harmadik hullámra másfélszeresére emelkedett.

Nem szorul különösebb magyarázatra a következő diagram: átlagosan hányan haltak meg naponta a különböző járványhullámokban.

Még fenyegetőbbnek néz ki a harmadik hullám, ha a naponta elhunytak számát az előző kettővel hasonlítjuk össze időben egymásra helyezve az adatokat (az egyes járványhullámok 1., 2., 3. stb napjai). A grafikon azt is megmutatja, hogy a brit vírus által okozott idei járvány a másik két hullámhoz képest mennyivel gyorsabban növelte az elhunytak számát és mennyivel gyorsabban véget is ért. Ha valamit el akart kerülni minden ország a járványügyi védekezésnél, az épp az volt, hogy ilyen gyorsan ilyen sok ember kerüljön kórházba és ilyen sokan haljanak meg, mint ahogy az nálunk és sok más országban történt vagy történik éppen.

Mint korábbi cikkünkben írtuk: ha azt akarjuk megtudni, mennyivel növelte a halálozást a koronavírus-járvány, érdemesebb azt megnézni, hányan haltak meg átlagosan a korábbi években Magyarországon, és ehhez képest mennyivel emelkedett az összhalálozás a Covid idején. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján meglepő módon az látszik, hogy a harmadik hullámban a hazai összhalálozás nem volt magasabb, mint a második hullám csúcsán. Teljesen egyértelmű viszont, hogy a járvány a 2015–2019-es időszak átlagához képest jelentősen emelte a hazai halálozást (még egy kiugrás látszik 2019-ben, ami egy év eleji influenzajárvány hatása volt). Mind a második, mind a harmadik hullám az egy évvel korábbi helyzethez képest így is 35-40 százalékkal növelte a halálozást.