Azóta forog velem a világ, hogy elkaptam a koronavírust

Ahogy azt a koronás telexesek cikkünkben írtuk, október végén én is elkaptam a vírust, amit életem eddigi leghosszabb betegsége követett. Négy-öt napig 38-39 fokos lázam volt, folyamatosan köhögtem. Már ezek elég sok kényelmetlenséget okoztak, de a legrosszabb a gyengeség volt. Ha nagy nehezen kikászálódtam az ágyból, le kellett ülnöm egy kicsit pihenni. Egy mondatot nem tudtam végigmondani egy levegővel. Folyamatosan szédültem, fájt a fejem. Nehéz elhinni, hogy az én esetem enyhének számít, de relatíve szerencsés voltam.

Ahogy teltek a napok, hetek, szinte az összes tünetem elmúlt. Tizennégy nap után már pihenő nélkül is el tudtam botorkálni a vécére, bár a lépcsőn még kapaszkodnom kellett. Most, másfél hónappal az első köhögés után szinte teljesen jól vagyok. A laborleletem, mellkasröntgenem és EKG-m szerint makkegészséges vagyok.

A baj csak az, hogy még mindig megállás nélkül szédülök, nem tudok hosszabb ideig koncentrálni, néha fáj a fejem. Néha egy mondat közepére elfelejtem, mit is kezdtem el mondani, az is előfordul, hogy teljesen egyszerű szavak nem jutnak eszembe. Vannak napok, amikor egy cikkhez – amin a nyáron például maximum három órát dolgoztam volna – egy egész munkanapra van szükségem.

Ez leginkább azért ijesztő, mert 25 éves vagyok, és a legtöbb korombelit nem viseli meg így a vírus, sőt, egyelőre úgy tűnik, hogy az összes fertőzött nagy része pár nap gyengélkedés után teljesen rendbe jön. A háziorvosomtól megtudtam, hogy ezek az elhúzódó tünetek az úgynevezett long Covid, azaz hosszú Covid miatt vannak, amiről még nem sokat tudunk, mert még csak egy éve fertőződtek meg az első betegek.

Azért is nehéz diagnosztizálni, mert nincs két egyforma hosszú covidos beteg. A tünetek nagyon eltérőek, de úgy néz ki, hogy a krónikus fáradtság a legtöbbeknél megjelenik. Majka is erről számolt be a HVG-nek:

„Egyedül a mérhetetlen fáradtság maradt meg rajtam és Hajnin (Majka felesége – a szerk.) is. De ez olyan, amit semmihez sem tudok hasonlítani az elmúlt 41 évemből. Napról napra jobb kicsit, de nagyon lassan. A legkeményebb koncertes időszak utáni kimerültség ennek a húsz százaléka nagyjából.”

Így van ezzel kollégám, Joób Sándor is. „Már a Covid-19 első napjaiban megtanultam, hogy semmit sem szabad előre elkiabálni. A vírus támad, az immunrendszer küzd, az ember állapota bizony hullámzik: hol jobb, hol rosszabb. A betegségem második hetének végére már több nap is jól telt, nem merültem ki a reggelitől, a fogmosástól, a zuhanyzástól vagy egy hosszabb telefonbeszélgetéstől. A negyedik emeletre feljönni ezután is kaland volt. Mint egy öregember, a lépcsőfordulóban meg-meg kellett állnom, és erőt gyűjtenem a csúcstámadáshoz. Ez nagyrészt még most is így van, 30 nappal az első tünetek jelentkezése után.

Elkezdtem dolgozni is, de az első nyolcórás hírügyelet után úgy sújtott le rám újra a végletes kimerültség, hogy egy délután háromszor aludtam el, beszélni is alig bírtam. Azóta is megy a húzd meg, ereszd meg. Tök jól érzem magam, többet dolgozom, ide megyek, oda megyek, aztán bumm, kidőlök. Van úgy, hogy napközben többször is le kell dőlnöm aludni, mert nem tudok mást csinálni. Aztán megint kímélem magam, jobban leszek, többet vállalok, és a kör megint kezdődik elölről a következő KO-ig. Egy covidos sorstársam röhögött rajtam, amikor a harmadik héten türelmetlenkedtem, hogy még mindig fáradt vagyok, nem gyógyultam meg. Ő most hat hét után meri azt mondani, hogy talán kijött a Covid-19-ből. Többek tanácsára kivizsgáltattam magam. EKG, mellkasröntgen, szívultrahang rendben, de a kardiológus is azt mondta: ne terheljem magam, legyek türelmes, az ő szívsebészük sem bírja a többórás műtéteket, hiába keveredett már ki a Covidból hetek óta.”

Másfajta fáradtság

Sokan gyakran legyintenek a koronavírusra, hogy ritkán van belőle nagy baj, különben is csak az időseket és a krónikus betegeket érinti. Azon túl, hogy ez nem kifejezetten empatikus hozzáállás, még téves is. Vegyük például Milák Kristóf világbajnok úszót, aki furcsa fáradtságra panaszkodik.

„Azon túl, hogy tényleg sok izmot veszítettem, például a karjaim még csak nem is hasonlítanak arra, ahogy tavaly néztek ki, ugyanazt érzem, amit sok más sportoló, aki átesett ezen a betegségen, hogy hosszan tartó utóhatások vannak”

– idézte a Magyar Úszó Szövetség Milákot.

„Ez nem ugyanaz, mint amikor kihagysz valami miatt több hetet, és aztán edzetlennek érzed magad, mert azon lehet segíteni. Ez valami más, valami nagyon furcsa fáradtság, aminek a konkrét testi okait eddig nem tudták megállapítani, úgyhogy szerintem megyek újra kivizsgálásokra. Aztán ha tényleg nem más, mint az edzetlenség, akkor talán megnyugszom, mert inkább legyen ez, minthogy próbálok pörögni ezerrel, de van valami rejtélyes betegségem.”

A többi gyakori tünet a hosszú Covidnál a nehéz légzés, a nem múló köhögés, ízületi fájdalom, izomfájdalom, hallási és látási nehézségek, ízlelés és/vagy szaglás elvesztése, fejfájás, valamint a szív, tüdő vagy bélrendszer roncsolódása. Mentális problémák is előfordulhatnak, mint például szorongás, depresszió vagy a fent említett gondolkodási, összpontosítási nehézségek. Ezek a tünetek nem csak azoknál fordulnak elő, akik súlyos Covid-19-ben szenvedtek vagy lélegeztetőre kerültek.

„Kétség sincs afelől, hogy a hosszú Covid létezik”

– mondta a BBC-nek David Strain professzor, az Exeteri Egyetem kutatója, aki krónikus kimerültségben szenvedő betegekkel dolgozik.

Amikor egy mondatot is nehéz összerakni

A brit Covid Symptom Study nevű, tüneteket követő alkalmazást nagyjából négy és fél millióan használják, és a felhasználók 12 százaléka számolt be tünetekről 30 nap után is. Ötvenből ketten jelezték, hogy még 90 nap után is tapasztalnak hasonló tüneteket. Egy júliusi ír kutatás résztvevőinek fele még 10 hét után is kimerültnek érezte magát, egyharmaduk pedig nem tudott visszatérni dolgozni.

Így járt például a 31 éves Erica Taylor atlantai ügyvéd, aki a New York Times cikkében mesélt arról, hogy nem ismerte fel az autóját a lakása előtti parkolóban, az egyetlen Toyota Priust a környéken. Annyira zavarodott volt, hogy kimosta a távirányítóját a szennyesével, és vissza kellett vinnie a kutyáját a menhelyre, ahonnan nem sokkal korábban örökbe fogadta, mert nem tudott gondoskodni róla. Néha azt is elfelejtette, hogy mi a neve, vagy hogy hol van. Megpróbált visszatérni a munkahelyére, de nem tudott, mert gyakran kimerül és összezavarodik. Szeptemberben 13 hét szabadságra küldték, még önkéntesként sem engedik segíteni a nonprofitnál, ahol dolgozik.

Hasonlóan járt az 50 éves Mr. Reagan. Ő inkább memóriazavarban szenved, például egyáltalán nem emlékszik a márciusi, párizsi vakációjára, amire mindössze néhány héttel a lebetegedés előtt utazott el.

„Dühös leszek, mikor valaki beszél hozzám, mert belefájdul az agyam abba, hogy megpróbálom őket megérteni”

– mondta egy másik beteg, Mr. Sullivan, aki a legtöbb nap csak két feladatot tud elvégezni: kitakarítani a macskaalmot és összeszedni a kutyapiszkot. Váratlanul tör rá ez az úgynevezett agyköd, ami gyakorlatilag keresztbe vágja a gondolkodási folyamatokat.

Velem is előfordul néha, hogy nem tudok összerakni egy értelmes mondatot, és olyankor percekig csak a billentyűzetet bámulom.

„Sokan lekezelően azt mondják, hogy ez mind csak a fejükben létezik, de ebben az esetben valóban a fejünkben van, és igenis valós probléma”

– mutatott rá dr. Dona Kim Murphey neurológus, aki maga is átesett a betegségen. Az is lehetséges, hogy az agyköd mögött autoimmun reakciók állnak, amik során az antitestek tévesen az idegsejteket támadják.

Falus András immunológus az InfoRádióban azt mondta: egyértelmű, hogy létezik a hosszú Covid jelensége, és az, hogy miként hat egy betegre, nagyrészt a genetikán múlik.

„Genetikailag nem vagyunk egyformák. Van, akinek súlyosabb betegséget okoz a koronavírus, van, akinek az immunrendszere élénkebben, másé enyhébben válaszol. A fiatalok és az idősek közti különbség nem annyira éles, mint ahogyan eddig gondoltuk”

– mondta.

Tim Spector, a King's College London kutatója szerint hiába sikerült kiűzni a vírust a test nagy részéből, attól még néhány maradhat az ember szervezetében. Ha a betegség után is tart a hasmenés, az például arra utal, hogy a gyomorban maradtak vírusok. Ha nem tér vissza a szaglás, akkor az idegeknél vannak. Előfordulhat, hogy ezek a helyőrségek okozzák a hosszú covidos tüneteket.

Az is előfordulhat, hogy túlságosan aktívvá válik az immunrendszer, és elkezdi a szervezetünket roncsolni. A szervek elváltozása is okozhatja a tüneteket: a SARS és a MERS során megfigyelték, hogy a heges tüdő hosszú távú problémákat okozhat.

Vannak már támogatói csoportok

A hosszú Covid tönkreteheti emberek életét. A korábban említett New York Times-cikkben látható, hogy emberek hónapokig nem tudnak dolgozni, esetleg a munkájukat is elveszítik. Sok munkaadó nem tud vagy nem akar megértő lenni, hiába ismert már, hogy sok gyógyult munkavégzési képessége megváltozik. Ráadásul sok orvos (főleg ott, ahol az egészségügy el van havazva) nem szakít vagy nem tud időt szakítani arra, hogy kivizsgálja a beteget. Sok beszámolóban lehet olvasni, hogy csak legyintenek, mikor egy beteg megpróbálja szavakba önteni, hogy mi is történik a fejében (ami közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik). Épp ezért jöttek létre támogatói csoportok, ahol emberek megosztják a történeteiket, és erőt merítenek a sorstársaik sztorijaiból, hozzászólásaiból.

Ilyen például a Long Covid Support ahol emberek arcukat felvállalva írják le, hogyan forgatta fel a koronavírus az életüket. Mindenkinek más segített, és egyelőre nincs sem gyógymód, sem általános vizsgálat.

Az orvosom szerint áprilisig valószínűleg rendbe jövök. Az biztos, hogy még egy darabig szédülök majd, és teljesen használhatatlanná válok egy húzós munkanap után. És az én esetem még az enyhébbek közé tartozik.