Egyre több helyen kötelező oltásra térnek át Oroszországban a túl korai nyitás után

2021. június 19. – 23:48

Egyre több helyen kötelező oltásra térnek át Oroszországban a túl korai nyitás után
Koronavírusos betegeket szállító mentősök egy moszkvai kórház udvarán 2021. június 13-án – Fotó: Asefa Karacan / Anadolu Agency / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Hiába volt könnyen elérhető a Szputnyik V vakcina Oroszországban, mindeddig a lakosság alig 13 százaléka oltatta be magát. A korlátozásokat belföldön már áprilisban szinte teljesen feloldották, bízva abban, hogy az alacsony átoltottság ellenére sem jön újabb hullám a járványban, mert sokan már átestek a betegségen. A nyájimmunitáshoz ennél azonban több kellene, Oroszország újra korlátozásokat vezet be, visszatérve a szigorú maszkviseléshez és a kényszerű munkaszünetekhez.

Két hét alatt napi nyolcezerről 14 ezer fölé nőtt a regisztrált új koronavírus-fertőzések száma Oroszországban. Utoljára február közepén voltak ilyen adatok, csak akkor ez a 30 ezres decemberi csúcsról visszaesve a járvány enyhülését jelentette, most viszont a harmadik hullám veszélyét vetette fel. Moszkvában tervben van a jelenleg 14 ezer koronavírus-fertőzésre fenntartott kórházi ágy kibővítése további kétezerrel, mert 11 800 már foglalt.

Hol van ilyenkor a Szputnyik V?

Már márciusban írtunk arról, hogy a járvány visszaszorulása nem az oltási programból következett. Három hónapja a lakosság négy százaléka volt beoltva, ez most is csak 13,17 százalékon áll – az Our World in Data szerint ennyien kaptak legalább egy dózist, a teljes védettséghez szükséges kettőt kevesebb mint 10 százalék -, miközben a korlátozások nagy részét március folyamán már feloldották: kinyitottak az éttermek, a konditermek, a mozik, színházak, a maszkviselést egyre lazábban ellenőrizték.

Akkor úgy tűnt, mindez belefér, hiszen a lezárások után a fertőzési számok zuhanóban voltak, és elérhetővé vált a koronavírus elleni vakcina is, amelyet plázákban felállított oltópontokon is meg lehetett kapni.

Feltéve, ha az ember elmegy érte. Csakhogy egyre többen legyintettek a vírusra: októberben 35, februárban már 65 százalék mondta, hogy nem tart a betegségtől. Eközben az oltás iránti bizalmatlanság is stabilan magas, hiába mondja az egészségügyi szakma képviselőitől a politikusokig mindenki, hogy a vakcina a legbiztosabb eszköze a járvány elleni küzdelemnek.

Ennek a bizalomnak az erősítését szolgálhatja az is, hogy az orosz elnök a múlt héten kitüntetést nyújtott át a Magyarországon is használt Szputnyik V-t kidolgozó Gamaleja Intézet vezetőjének, Alekszandr Gincburgnak és két munkatársának. (Azt nem tudni hivatalosan, hogy Vlagyimir Putyin melyik orosz oltóanyagból kapott, a nyilvánosságot erről nem tájékoztatták, hangoztatva, hogy minden oltóanyag biztonságos.)

Egy nőt kérdeznek ki az oltás előtt egy moszkvai oltóponton 2021 áprilisában – Fotó: Natalia Kolesnikova / AFP

Jönnek a kötelező oltások

Oroszország volt tavaly az első, amely bejelentette, hogy van vakcinája a vírus ellen – igaz, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még mindig nem kapott meg minden adatot, hogy jóváhagyja azt, így az EU-ban még mindig csak Magyarország és Szlovákia hagyta jóvá az orosz vakcinát -, és első lett abban is, hogy részlegesen kötelezővé tette az oltást.

Ez csak addig önkéntesség kérdése, amíg az ember nem hagyja el az otthonát – mondta a moszkvai polgármester. „Azok, akik emberek széles körét szolgálják ki munkájuk során, már nem tekinthetik magánügyüknek az oltást a járvány idején, függetlenül attól, hogy milyen egyéni védőeszközöket vetnek be” a fertőzés ellen – idézte Szergej Szobjanyint az Rbk.ru.

Oroszország a lakosság legalább 60 százalékos átoltottságát tűzte ki célul, az önkéntesség azonban ehhez kevésnek tűnik, így a héten a Svájc méretével megegyező, 7,8 millió lakosú Moszkva megyében és a 12 milliós Moszkvában is kötelezővé tették az oltást több munkakörben a tömegközlekedésben, kereskedelemben, vendéglátásban dolgozók körében, a taxisoktól a szépségszalonokon, plázákon át a bankokig. Ugyanez lépett életbe még két további megyében, de várhatóan a gyakorlat terjedni fog.

Nem kell a hazai

A Levada Center februári felmérése szerint az oroszok 62 százaléka válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy „Hajlandó a hazai Szputnyik V vakcinával beoltatni magát?”. Csupán 30 százalék válaszolt igennel. Ez nem általános oltásellenességet, hanem a hazaival szembeni bizalmatlanságot jelent: az őszi felmérésekben csak 1 százalék választotta azt a megadott válaszlehetőségek közül, hogy „ellenez bármiféle oltást”. Később ez az opció már nem szerepelt a kérdőíveken, elvégre Oroszországban csak orosz vakcinákvannak az oltási programban. A májusban megjelent újabb felmérés azt mutatta, hogy 62 százalékon stabilizálódott azok aránya, akik „nem hajlandók hazai oltóanyaggal” beoltatni magukat.

Ettől azonban nem tartott annyira a vezetés, amely azzal kalkulált, hogy a lakosságnak akár több mint a fele valójában már átesett a fertőzésen, így elég védett a társadalom ahhoz, hogy ne robbanjon be a járvány. Ez a magas átfertőződési arány már ősszel is elhangzott, bár nem világos, mire alapozták ezt az országosan hetven-, Moszkvában hatmilliós számot, elvégre a 145 milliós országban eddig hivatalosan 5,2 millió ember fertőződött meg, és 127 ezer vesztette életét (arról is korábban írtunk részletesebben, hogy a vírus miatti halálos áldozatok száma több szakértő szerint ennél jóval magasabb lehet). Oroszország csütörtökön ezzel már megelőzte Nagy-Britanniát, mint a legtöbb Covid-halálesetet regisztráló európai ország.

Aki hajlandó védekezni, nyerhet egy autót

A mostani reakciók alapján megdőlni látszik a becsült nyájimmunitásba vetett hit, miután Moszkvában a hivatalosan regisztrált napi halálozások száma ismét elérte a 69-et, az új fertőzéseké pedig meghaladta a 9000-et – egy nap alatt 1694 ember került kórházba a járvány miatt. Országosan a 14 700 fertőzés mellett 357 halált is regisztráltak június 13-án, a héten is e körül alakultak az adatok, pénteken pedig 17 ezernél is több új esetet jelentettek.

  • A 12 milliós Moszkvában – a stratégiailag fontos ágazatok kivételével – egész hétre munkaszünetet rendelt el a polgármester, az Oroszország napja miatt hétfőre kiadott szabadnap meghosszabbításaként;
  • korlátozták a plázákban a szolgáltatásokat, különös tekintettel a gyerekeknek kialakított játszószobákra;
  • Moszkva megyében is újra előírták az utóbbi időben már beltéren sem kötelező maszkok viselését;
  • kissé visszafogottan korlátozták az éttermek és bárok kiszolgálását a fővárosban: beülni este 11 és reggel 6 között nem lehet, csak elvitelre kérni.

Pénteken bezárták a Luzsnyiki stadionnál lévő Európa-bajnoki szurkolói zónát is. „Nem akartam ezeket az intézkedéseket megtenni, de muszáj volt. A mai naptól kezdve a tömegrendezvényeket ezer főben korlátozzuk” – írta a polgármester.

A hét közepétől a pontokba szedett korlátozások érvényesek a 4,5 milliós Szentpéterváron is, ahol a mozik az eddigi 75 százalék helyett a férőhelyeik 50 százalékára adhatnak el jegyeket.

Szentpétervár ráadásul az idénre tolódott futball-Eb egyik házigazdája is. A rendelkezés szerint a maszkviselési szabályok újbóli szélesítése érinti a stadionokat is.

„A legaggasztóbb, hogy az orvosok szerint sok a súlyos beteg, és nem csak a hagyományosan kockázattal terheltek körében. Sok beteg van a középkorúak és a fiatalok körében is” – írta Moszkva polgármestere hétvégi bejegyzésében. Igaz, Szergej Szobjanyin a múlt héten még úgy nyilatkozott, hogy nincsen tervben a járvány elleni intézkedések szigorítása, a város ezek nélkül is kezelni tudja a helyzetet – jegyezte meg az Rbc.ru. Szombaton már arra kérte a cégeket, hogy ahol lehet, küldjék az alkalmazottak legalább harmadát home office-ba, az időseket arra, hogy tartózkodjanak az utazásoktól, és mindenkinek javasolta, hogy oltassa be magát.

Utasok a moszkvai metró mozgólépcsőjén 2021. június 11-én – Fotó: Vladimir Gerdo / TASS / Getty Images

Ehhez a polgármester bejelentése szerint újabb ösztönzést kapnak a moszkvaiak: a június 14. és július 11. között első oltásra jelentkezők között öt autót sorsolnak ki. Azt Szobjanyin nem árulta el, hogy milyen típust, annyit tudni, hogy az értéke 1 millió rubel – kb. 3,5 millió forint – lesz.

Moszkvai variáns

Egyelőre az is kérdés, hogy a gyorsuló járványban esetleg a koronavírus egy újabb mutációja játszhat-e szerepet. A Gamaleja Intézet vezetője szerint az már bizonyos, hogy van moszkvai variánsa is a vírusnak, de az még vizsgálat tárgya, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik. Eközben május óta már Oroszországban is felfedezték az Indiából indult, hivatalos nevén delta-variánst.

Egyelőre nem tudni, hogy mennyire hatékony vele szemben a Szputnyik V, mert az erről készült jelentést még nem publikálták – emlékeztetett a Kommerszant (a fejlesztői szerint a brit, a dél-afrikai és a brazil variáns ellen hatékonyan véd). Abban a szakértők egyetértenek, hogy mindenképpen növeli a biztonságot a vakcina az új variánssal szemben is, és bizonyosan enyhíti a tüneteket, megvédve a beteget attól, hogy kórházba kerüljön vagy meghaljon.