Egyre több helyen kötelező oltásra térnek át Oroszországban a túl korai nyitás után

Két hét alatt napi nyolcezerről 14 ezer fölé nőtt a regisztrált új koronavírus-fertőzések száma Oroszországban. Utoljára február közepén voltak ilyen adatok, csak akkor ez a 30 ezres decemberi csúcsról visszaesve a járvány enyhülését jelentette, most viszont a harmadik hullám veszélyét vetette fel. Moszkvában tervben van a jelenleg 14 ezer koronavírus-fertőzésre fenntartott kórházi ágy kibővítése további kétezerrel, mert 11 800 már foglalt.

Hol van ilyenkor a Szputnyik V?

Már márciusban írtunk arról, hogy a járvány visszaszorulása nem az oltási programból következett. Három hónapja a lakosság négy százaléka volt beoltva, ez most is csak 13,17 százalékon áll – az Our World in Data szerint ennyien kaptak legalább egy dózist, a teljes védettséghez szükséges kettőt kevesebb mint 10 százalék –, miközben a korlátozások nagy részét március folyamán már feloldották: kinyitottak az éttermek, a konditermek, a mozik, színházak, a maszkviselést egyre lazábban ellenőrizték.

Akkor úgy tűnt, mindez belefér, hiszen a lezárások után a fertőzési számok zuhanóban voltak, és elérhetővé vált a koronavírus elleni vakcina is, amelyet plázákban felállított oltópontokon is meg lehetett kapni.

Feltéve, ha az ember elmegy érte. Csakhogy egyre többen legyintettek a vírusra: októberben 35, februárban már 65 százalék mondta, hogy nem tart a betegségtől. Eközben az oltás iránti bizalmatlanság is stabilan magas, hiába mondja az egészségügyi szakma képviselőitől a politikusokig mindenki, hogy a vakcina a legbiztosabb eszköze a járvány elleni küzdelemnek.

Ennek a bizalomnak az erősítését szolgálhatja az is, hogy az orosz elnök a múlt héten kitüntetést nyújtott át a Magyarországon is használt Szputnyik V-t kidolgozó Gamaleja Intézet vezetőjének, Alekszandr Gincburgnak és két munkatársának. (Azt nem tudni hivatalosan, hogy Vlagyimir Putyin melyik orosz oltóanyagból kapott, a nyilvánosságot erről nem tájékoztatták, hangoztatva, hogy minden oltóanyag biztonságos.)

Jönnek a kötelező oltások

Oroszország volt tavaly az első, amely bejelentette, hogy van vakcinája a vírus ellen – igaz, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) még mindig nem kapott meg minden adatot, hogy jóváhagyja azt, így az EU-ban még mindig csak Magyarország és Szlovákia hagyta jóvá az orosz vakcinát –, és első lett abban is, hogy részlegesen kötelezővé tette az oltást.

Ez csak addig önkéntesség kérdése, amíg az ember nem hagyja el az otthonát – mondta a moszkvai polgármester. „Azok, akik emberek széles körét szolgálják ki munkájuk során, már nem tekinthetik magánügyüknek az oltást a járvány idején, függetlenül attól, hogy milyen egyéni védőeszközöket vetnek be” a fertőzés ellen – idézte Szergej Szobjanyint az Rbk.ru.

Oroszország a lakosság legalább 60 százalékos átoltottságát tűzte ki célul, az önkéntesség azonban ehhez kevésnek tűnik, így a héten a Svájc méretével megegyező, 7,8 millió lakosú Moszkva megyében és a 12 milliós Moszkvában is kötelezővé tették az oltást több munkakörben a tömegközlekedésben, kereskedelemben, vendéglátásban dolgozók körében, a taxisoktól a szépségszalonokon, plázákon át a bankokig. Ugyanez lépett életbe még két további megyében, de várhatóan a gyakorlat terjedni fog.

Nem kell a hazai

A Levada Center februári felmérése szerint az oroszok 62 százaléka válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy „Hajlandó a hazai Szputnyik V vakcinával beoltatni magát?”. Csupán 30 százalék válaszolt igennel. Ez nem általános oltásellenességet, hanem a hazaival szembeni bizalmatlanságot jelent: az őszi felmérésekben csak 1 százalék választotta azt a megadott válaszlehetőségek közül, hogy „ellenez bármiféle oltást”. Később ez az opció már nem szerepelt a kérdőíveken, elvégre Oroszországban csak orosz vakcinákvannak az oltási programban. A májusban megjelent újabb felmérés azt mutatta, hogy 62 százalékon stabilizálódott azok aránya, akik „nem hajlandók hazai oltóanyaggal” beoltatni magukat.

Ettől azonban nem tartott annyira a vezetés, amely azzal kalkulált, hogy a lakosságnak akár több mint a fele valójában már átesett a fertőzésen, így elég védett a társadalom ahhoz, hogy ne robbanjon be a járvány. Ez a magas átfertőződési arány már ősszel is elhangzott, bár nem világos, mire alapozták ezt az országosan hetven-, Moszkvában hatmilliós számot, elvégre a 145 milliós országban eddig hivatalosan 5,2 millió ember fertőződött meg, és 127 ezer vesztette életét (arról is korábban írtunk részletesebben, hogy a vírus miatti halálos áldozatok száma több szakértő szerint ennél jóval magasabb lehet). Oroszország csütörtökön ezzel már megelőzte Nagy-Britanniát, mint a legtöbb Covid-halálesetet regisztráló európai ország.

Aki hajlandó védekezni, nyerhet egy autót

A mostani reakciók alapján megdőlni látszik a becsült nyájimmunitásba vetett hit, miután Moszkvában a hivatalosan regisztrált napi halálozások száma ismét elérte a 69-et, az új fertőzéseké pedig meghaladta a 9000-et – egy nap alatt 1694 ember került kórházba a járvány miatt. Országosan a 14 700 fertőzés mellett 357 halált is regisztráltak június 13-án, a héten is e körül alakultak az adatok, pénteken pedig 17 ezernél is több új esetet jelentettek.

• A 12 milliós Moszkvában – a stratégiailag fontos ágazatok kivételével – egész hétre munkaszünetet rendelt el a polgármester, az Oroszország napja miatt hétfőre kiadott szabadnap meghosszabbításaként;
• korlátozták a plázákban a szolgáltatásokat, különös tekintettel a gyerekeknek kialakított játszószobákra;
• Moszkva megyében is újra előírták az utóbbi időben már beltéren sem kötelező maszkok viselését;
• kissé visszafogottan korlátozták az éttermek és bárok kiszolgálását a fővárosban: beülni este 11 és reggel 6 között nem lehet, csak elvitelre kérni.

Pénteken bezárták a Luzsnyiki stadionnál lévő Európa-bajnoki szurkolói zónát is. „Nem akartam ezeket az intézkedéseket megtenni, de muszáj volt. A mai naptól kezdve a tömegrendezvényeket ezer főben korlátozzuk” – írta a polgármester.

A hét közepétől a pontokba szedett korlátozások érvényesek a 4,5 milliós Szentpéterváron is, ahol a mozik az eddigi 75 százalék helyett a férőhelyeik 50 százalékára adhatnak el jegyeket.

Szentpétervár ráadásul az idénre tolódott futball-Eb egyik házigazdája is. A rendelkezés szerint a maszkviselési szabályok újbóli szélesítése érinti a stadionokat is.

„A legaggasztóbb, hogy az orvosok szerint sok a súlyos beteg, és nem csak a hagyományosan kockázattal terheltek körében. Sok beteg van a középkorúak és a fiatalok körében is” – írta Moszkva polgármestere hétvégi bejegyzésében. Igaz, Szergej Szobjanyin a múlt héten még úgy nyilatkozott, hogy nincsen tervben a járvány elleni intézkedések szigorítása, a város ezek nélkül is kezelni tudja a helyzetet – jegyezte meg az Rbc.ru. Szombaton már arra kérte a cégeket, hogy ahol lehet, küldjék az alkalmazottak legalább harmadát home office-ba, az időseket arra, hogy tartózkodjanak az utazásoktól, és mindenkinek javasolta, hogy oltassa be magát.

Ehhez a polgármester bejelentése szerint újabb ösztönzést kapnak a moszkvaiak: a június 14. és július 11. között első oltásra jelentkezők között öt autót sorsolnak ki. Azt Szobjanyin nem árulta el, hogy milyen típust, annyit tudni, hogy az értéke 1 millió rubel – kb. 3,5 millió forint – lesz.

Moszkvai variáns

Egyelőre az is kérdés, hogy a gyorsuló járványban esetleg a koronavírus egy újabb mutációja játszhat-e szerepet. A Gamaleja Intézet vezetője szerint az már bizonyos, hogy van moszkvai variánsa is a vírusnak, de az még vizsgálat tárgya, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkezik. Eközben május óta már Oroszországban is felfedezték az Indiából indult, hivatalos nevén delta-variánst.

Egyelőre nem tudni, hogy mennyire hatékony vele szemben a Szputnyik V, mert az erről készült jelentést még nem publikálták – emlékeztetett a Kommerszant (a fejlesztői szerint a brit, a dél-afrikai és a brazil variáns ellen hatékonyan véd). Abban a szakértők egyetértenek, hogy mindenképpen növeli a biztonságot a vakcina az új variánssal szemben is, és bizonyosan enyhíti a tüneteket, megvédve a beteget attól, hogy kórházba kerüljön vagy meghaljon.