Plázákban is oltanak Moszkvában, ahol már csak emlék a lezárás

Az orosz elnök ugyan nem kamerák előtt oltatta be magát kedden – mondván, ő nem akar majomkodni azzal, hogy a nyilvánosság előtt pózol a vakcinával –, pedig akár azt is megtehette volna, hogy „spontán” besétál a főváros tucatnyi bevásárlóközpontjának egyikébe, előkapja az útlevelét, lecsekkolják, hogy ő tényleg Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin, mire minden komolyabb előjegyzés nélkül megkapja a Szputnyik V-t, és ott helyben felviszik a rendszerbe, a pláza mosdója és a cipőboltja közé beszuszakolt oltóponton lévő számítógépen.

A rendszer ugyanis valóban ennyire egyszerű. „A rendelőben már két hétre előre beteltek az időpontok, hát, gondoltam, nem várok, inkább elmegyek a bevásárlóközpontba” – mesélte egy nyugdíjas moszkvai férfi, aki a közelmúltban már a Szputnyik V vakcinájának második dózisát is megkapta. Szerdán két újabb plázában nyílt oltópont az eddigi 12 hasonló, és a több mint száz, egészségügyi intézményben kialakított mellett.

Kenyér, felvágott, vakcina

„Első alkalommal csúcsidőben mentem, egy órát várakoznom kellett, másodikra már pár perc alatt megvoltam” – mondta a férfi, aki azóta letesztelte magán a védelmet: felesége enyhébb tünetekkel, oltás nélkül átesett a betegségen, őt viszont nem érte el a vírus.

A 12 milliós orosz fővárosban a bevásárlóközpontokban január 20. óta működő oltópontokhoz előjegyzés sem kell – január 18-án kezdődött a mindenki számára elérhető, széles körű oltóprogram, miután év végén még csak a legidősebbektől indulva kaphatott vakcinát a lakosság –, sőt, nemcsak a városban állandó lakhellyel rendelkezők, de az ország más részeiből érkezők vagy külföldiek is megkaphatják ugyanígy az oltást. (Országosan 6000 oltópont van a 145 milliós országban.)

„Épp vásároltam, láttam, hogy nincs senki az oltópontnál, gondoltam, akkor megcsináltatom. Öt perc alatt megvoltam. Kellett hozzá az útlevelem és az egészségbiztosítási kártyám”

– mesélte Túróczi Gábor. A Moszkvában élő kereskedő az első oltásán van túl. A szabály csak annyit követel meg, hogy a másodikért ugyanerre az oltópontra kell visszajönnie.

„Nem volt mellékhatása sem, csak aztán a második napon elmentem edzeni a konditerembe, estére belázasodtam, fél napig fájt a fejem és a végtagjaim. De aztán ezt az érzést mintha elfújták volna” – mondta a 43 éves Túróczi, aki azóta abban a ritmusban él, mint korábban, rendszeresen edz is.

Merthogy a konditermek is nyitva vannak Moszkvában, ahol lényegében semmi sem maradt a tavaly tavasszal még nagyon szigorú korlátozásokból. Akkor a kínai határt szinte azonnal lezárták – Kínából csak egyetlen moszkvai repülőtér fogadhatott gépeket egész Oroszországban –, a vírus végül nem is onnan, hanem Nyugat-Európa felől jelent meg.

„Akkoriban boltba is úgy mentem ki, hogy szinte rögtön odajött a rendőr. A határok nagyon nehezen voltak átjárhatók, ha visszajöttem külföldről – ami egyébként sem volt egyszerű –, nagyon komolyan kikérdeztek, be kellett jelentkeznem az egészségügyi minisztériumnál, és ha valakiről kiderült, hogy fertőzött volt, akkor a repülőjárat minden utasát elérték és karanténba helyezték” – emlékezett vissza. Most a határon 72 órán belüli negatív teszt kell, országon belül viszont nincs korlátozás.

Formálisan még kell a maszk, de a tapasztalat szerint az emberek fele nem hordja, legfeljebb az állára tolva, és senki sem szól rájuk. Az éttermek nyitva vannak, különösebben a távolságtartásra sem ügyelnek. A mozikban, színházakban egy széket kihagyva adják el a jegyeket, de azt már senki sem ellenőrzi, hogy a nézőkön maszk legyen.

A statisztika szerint a járvány jobban visszahúzódott, mint amennyi oltott van

Oroszországban a tavaszi lezárás ellenére 2020 májusára nem álltak jól a mutatók. A napi 11 ezer megbetegedés utáni nyári enyhülést pedig még komolyabb őszi-téli hullám követte: decemberben a csúcson napi 29 ezer új fertőzést regisztráltak – igaz, ezt legalább intenzív tesztelés mellett, így erről nagyjából reális képet kaphattak a járványügyi hatóságok. Azóta a gyógyultként regisztráltak száma meghaladja a 10 ezret naponta, miközben az új fertőzések száma kis ingásokkal napi 8500 alá is szelídült.

A 15-ször népesebb Oroszországban tehát voltak napok, amikor az új fertőződések napi száma lakosságarányosan kilencede volt a magyarországi adatnak.

A járvány egy éve alatt hivatalosan 4,5 millió ember fertőződött meg, 96 ezren vesztették életüket – ez utóbbi a fertőzések arányában meglepően alacsony szám –, jelenleg 290 ezer aktív esetet tartanak számon. Ebből 64 ezret Moszkvában, ahol 1,1 millió fertőzést regisztráltak a járvány kezdete óta. A fővárosban a lakosságnak tehát majdnem a tizede biztosan átesett a fertőzésen.

Moszkva adja az ország lakosságának 8 százalékát, a fertőzéseknél és a koronavírussal fertőzöttekként regisztrált haláleseteknél viszont 20 és 16 százalékkal szerepelt.
A decemberi csúcs ellenére azonban újabb komoly lockdownt már nem vezettek be a fővárosban – az ország más részein sem, bár a vírus a 17 millió négyzetkilométeres ország minden megyéjében megjelent –, most pedig már fel sem merül ez. Naponta azonban így is 400 felett a halálos áldozatok száma, az elmúlt 24 órában 427 esetet jegyeztek fel. (Ez lakosságarányosan a keddi magyarországi adat nyolcada.).

Valójában azonban nem világos, mitől szorult vissza a járvány: az ország lakosságának ugyanis eddig alig 4 százalékát oltották be. Igaz, Moszkvában 8 százalékon állnak, egymillió ember be van oltva.

Az oltás ugyanis könnyen elérhető, de nagy vele szemben a bizalmatlanság: a Levada Center felmérése szerint az oroszok 62 százaléka válaszolt nemmel arra a kérdésre, hogy „Hajlandó a hazai Szputnyik V vakcinával beoltatni magát?”. Csupán 30 százalék válaszolt igennel, további 4 százalék pedig ekkor már azzal, hogy túl van az oltáson. Ez nem általános oltásellenességet, hanem a hazaival szembeni bizalmatlanságot jelentett: az őszi felmérésekben 1 százalék választotta azt a megadott válaszlehetőségek közül, hogy „ellenez bármiféle oltást”. A februári felmérésben ez az opció már nem szerepelt a megadottak között.

Egyre kevesebben félnek a betegségtől

Tanulságos, hogy a vakcinával szemben a legtöbb fenntartásuk a fiataloknak van: a 18–24 éves korosztályból 75 százalék elutasítja az oltást – legalábbis a hazait. 55 év felett már csak 49 százalék válaszolt ugyanígy – igaz, ez is több mint korosztályukban az oltást vállalni kész 40 százalék, még ha hozzájuk is adjuk a már beoltott további hat százalékot.

Tavaly ősz óta megnőtt azok aránya is, akik már nem tartanak a vírustól, függetlenül attól, hogy egyre több tanulmány szerint komolyabban kellene venni a fertőzés hosszabb távon jelentkező szövődményeit. Októberben még 35, februárban már a megkérdezett oroszok 65 százaléka mondta, hogy nem fél a betegségtől.

Az azonban valószínűtlen, hogy a kórházakban sokkal rosszabb lenne a helyzet, mint amit a hivatalos adatok tükröznek: ebben az esetben bizonyos, hogy életbe léptették volna a lockdownt, még ha estleg az állami sajtó a valóságnál kedvezőbb képet festene is. Ez a gyanú azonban a korábbiak alapján egyébként sem tűnik megalapozottnak, bár

a halálesetek számával összefüggésben felmerülhet a kétség, mivel a korábbi évekkel összevetett halálozási többletet nem fedik le a koronavírussal fertőzöttek halálozási számai.

Sokkal több a haláleset, mint a covidos halott

Moszkvában 2019-ben 121, 2020-ban 149 ezer halálesetet jegyeztek fel hivatalosan. (Ehhez képest januárig 12 ezer körül volt a Covid számlájára írt fővárosi halálos áldozatok száma.) A különbséget már tavaly nyáron felvetette Alekszej Raksa, akit nem sokkal ezután elbocsátottak az orosz statisztikai hivatal főmunkatársi állásából.

De a halálesetek 24 százalékos növekedésével Moszkva nincs egyedül. Az Urálon túli Permben 34,4 ezerről 40,1 ezerre nőtt 2019-hez képest a halottak száma 2020-ban. A 16,5 százalékos növekedést jelentő 5700 fős többlethalálozás ellenére hivatalosan csak 1680 áldozata van a koronavírusnak.

A statisztikai módszer bizonyosan befolyásolja a halálozási adatot: a 96 ezer haláleset azokat jelenti, akiknél halálokként jelölték meg a koronavírust. Márciusig azonban összesen 200 ezer olyan halálesetet jegyeztek fel hivatalosan is, ahol az elhunytban jelen volt a vírus.

A BBC-nek nyilatkozva Raksa ennél sokkal sötétebb képet festett fel: szerinte a vírussal érintett halálos áldozatok száma valójában a 450 ezret is elérte, és szerencsések lesznek, ha nem haladja meg a félmilliót. Ez már jóval messzebb van az állami sajtó által felfestett képtől. (Hogy a kormányhoz közeli sajtó és a nem hivatalos beszámolók eltérnek, arra Magyarországon is van példa.)

Visszaesett, de nem tudni, mitől

A járvány intenzitásának mértékén azonban ez nem változtat: bizonyos, hogy a csúcshoz képest visszaszorulóban van a legutóbbi és legnagyobb hullám.

A novoszibirszki székhelyű Vektor Virológiai és Biotechnológiai Kutatóintézet korábbi laboratóriumi vezetője már novemberben azt feltételezte, hogy a lakosság 20-45 százaléka találkozhatott a vírussal, míg Raksa az általa vizsgálat halálozási adatokból kiindulva nem zárta ki, hogy a népesség harmada átesett már a fertőzésen. Ilyen számadatokat hivatalosan azóta sem erősítettek meg, ám nem lehetetlen, hogy a vírus terjedésének lassulásában az oltás mellett ez is szerepet játszik – bár kérdés, hogy ezen ronthat-e egy újabb vírusvariáns megjelenése. A dél-afrikai és a brit variáns egyelőre nagyon kevés oroszországi mintában van jelen, és a határon át érkezők kontaktkövetése révén ezt egyelőre sikerült kontroll alatt tartani.

A decemberi csúcshoz képest már februárban látványosan visszaesett a napi új fertőzések száma, amire nincsen meggyőző magyarázat – miután az átoltottság még csupán 4 százalék. A feltételezés továbbra is az, hogy a betegségen sokan átestek. Január végén erre tippelt Moszkva polgármestere is. Szergej Szobjanyin akkor 50 százalékra tette a betegség révén védettséget élvezők számát – bár fontos hangsúlyozni, hogy erre nyilvános, hivatalos adat nincsen. A kormányfőhelyettes nyilatkozata is jelezte, hogy erre nem is mernek építeni a hatóságok: Tatyjana Golikova szerint a határokat érintő korlátozások feloldása akkor várható, ha a lakosság csaknem fele, 68 millió ember már megkapta a vakcinát.

Igaz Golikovának az óvatos kijelentése mellett a héten volt egy meredekebb elmélete is: szerinte nyugaton most azért terjed gyorsan a vírus, mert ott hosszúak voltak a szigorú lezárások, így most védtelenebbek az emberek, mert nem alakulhatott ki a kollektív immunitás a betegséggel szemben.

Ez valójában Moszkvában sem feltétlenül van így: Szergej Szobjanyin csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy ismét növekedett az idősebbek közötti fertőzés, közülük többen kerültek kórházba is – olyan azonban nincsen közöttük, aki már kapott volna oltást.