Kevesen mennek 3. oltásért, a háziorvosoknak házaló ügynököt kell játszaniuk, és jelentést kell írniuk az oltatlanokról
2021. augusztus 9. – 06:36
frissítve
A Telex által megkérdezett háziorvosok tapasztalatai szerint egyelőre kevesen jelentkeznek a harmadik oltásért. Az érdeklődők többsége kínai oltást kapott, és a háziorvosok is elsősorban a Sinopharmmal beoltott időseknek és veszélyeztetett betegeknek ajánlják a megerősítő oltást valamelyik nyugati vakcinával. Van olyan szputnyikos, aki csak azért kér harmadik adagot, mert azt reméli, hogy egy nyugati oltással egyszerűbben tud külföldre utazni. A kormányhivatal közben azt várja a háziorvosoktól, hogy egyenként győzködjék a még beoltatlan 60 év feletti pácienseiket, és róluk minden héten jelentést is kell tenniük.
Augusztus elsejétől Magyarországon is meg lehet kapni a koronavírus elleni harmadik oltást. Az emlékeztető oltás elsősorban a kockázati csoportba tartozó, veszélyeztetett embereknek ajánlott a második oltás után négy hónappal. Az injekciót a háziorvostól vagy az oltópontokon lehet kérni.
A Telex által megkérdezett háziorvosok tapasztalata szerint egyelőre nem lehet beszélni rohamról, sőt a többségük eddig inkább csak tájékoztatta a betegeit a lehetőségekről, de harmadik oltásokat még nem adott be. Egy budapesti háziorvos így foglalta össze a helyzetet:
„Tavasz óta alig volt időm foglalkozni a betegekkel, mindent az oltások megszervezése és beadása uralt. Egyelőre kevesen érdeklődtek harmadik oltás után, nekik azt javasoltam inkább, hogy regisztráljanak, és menjenek az oltópontra.”
Hasonlóan járt el egy vidéki város háziorvosa is. A városi kórházban működő oltópontra is alig-alig mennek emberek, közben ott ülnek az orvosok és nővérek egész nap. „A múltkor alig jött össze 6 ember egy időpontra az oltóponton, hogy egy ampullát el tudjanak oltani” – mondta az orvos. Egy budapesti háziorvos is jobbnak látja egyelőre az oltópontra irányítani a betegeit, mert a rendelőben nem akarja keverni az oltottakat, a nem oltottakat és a tünetes betegeket.
Megunta a hadakozást a betegeivel
Más taktikát választott egy másik budapesti háziorvos. Ő nem irányítja tovább a betegeit az oltópontokra, mert megunta a hadakozást az emberekkel telefonon, akiknek csak az maradt meg a hírekből, hogy a háziorvostól kapják meg a harmadik oltást. „Hétfőn fogok rendelni vakcinát, mert 20-30 jelentkező összejött, inkább beoltom őket egy rendelés alatt.”
Egy fővárosi háziorvos szerint a Nemzeti Népegészségügyi Központ harmadik oltásról kiadott tájékoztatója alig volt használható, neki is sokat segített viszont azoknak a független szakértőknek az ajánlása, amelyet a Telex ismertetett. „Én ez alapján elsősorban a Sinopharmmal oltott idős betegeimnek javaslom a harmadik oltást, illetve természetesen a tumoros, immunszuprimált, fokozott kockázatú betegeimnek.”
Egy IX. kerületi háziorvos szerint rendkívüli a különbség a tavaszi és a mostani oltási kampány között. Tavasszal sokat számított az időfaktor, most sokkal jobban ráér mindenki. Aki akarta, az mára beoltatta magát, és van elég oltóanyag. Az orvos szerint igazán nem is a harmadik dózis beadása a legfontosabb kérdés most, hanem az, hogy valahogy sikerüljön „becsatornázni” a még oltatlanokat. „Én a Sinopharmmal oltottaknak javaslom elsősorban a harmadik oltást. Akik igazolt hatékonyságú vakcinát kaptak, azoknak azt mondom, ráérnek, várjanak még az újabb dózissal”. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is azt ajánlja, hogy a legfontosabb az első két oltás felvétele. Ezen kívül a legveszélyeztetebbeknek érdemes beadni harmadik, megerősítő oltást, a fiataloknak és a várandósoknak viszont nem.
Csökkennek az ellenanyagszintek
Az orvosok tapasztalatai szerint eleve azok érdeklődnek leginkább a harmadik oltás után, akik Sinopharmot kaptak eddig, de van, aki AstraZeneca vagy Szputnyik V után szeretne magának újabb dózist. Arról sokat lehetett olvasni, hogy a kínai oltás után igencsak alacsony ellenanyagszinteket lehetett mérni sok embernél, de arról máig nem jutott nyugvópontra a szakmai vita, hogy ez egyértelmű jele-e annak, hogy a kínai oltás után nem alakul ki megfelelő védettség.
Mint ismert: a Sinopharm klinikai vizsgálataiban csak nagyon kis százalékban vettek részt 60 év felettiek, ennek ellenére Magyarországon a vakcinát az idősebb korosztályban is engedélyezték. Volt olyan előrelátó háziorvos, aki inkább így sem adta be 60 évnél idősebb betegeinek a kínai vakcinát. Azóta több jel utal arra, hogy ebben a korosztályban a kínai vakcina után nagy eséllyel nem indul be az antitesttermelés, de a Semmelweis Egyetem kutatása szerint a Sinopharm is megfelelő védettséget ad.
Az egyik megkérdezett háziorvos azt mondta: nagyon különböző eredmények születtek az ellenanyagszinteket mérő betegei között, és bizony az is előfordult, hogy valakinek egy Pfizer- vagy Moderna-oltás után volt igencsak alacsony az antitestszintje. Kíváncsiságból a januárban Pfizerrel beoltott orvos és asszisztense is megnézték az ellenanyagszintjüket, és azt tapasztalták, hogy az az elmúlt hat hónapban körülbelül a negyedére-ötödére csökkent.
Mindeközben a gyártók egyelőre maguk sem javasolják a harmadik oltást, kitartanak amellett, hogy megfelelő és tartós védettséget adnak a vakcinák. A Moderna épp csütörtökön jelentette be, hogy a második adag beadása után hat hónappal mintegy 93 százalékban hatásos a vakcinájuk, de a cég ettől függetlenül dolgozik az emlékeztető oltás kifejlesztésén, amelyre a téli időszak előtt lehet szükség, amikor az antitestszintek a várakozások szerint csökkenni fognak.
A Pfizer az aduász
A harmadik oltás engedélyezésével a kormány ügyesen elfedi, hogy a nagy tételben beszerzett kínai Sinopharm kevésbé ad védelmet
– mondta el véleményét az egyik háziorvos, aki szerint annál alig-alig van szükség harmadik oltásra, akit Pfizerrel, Modernával, AstraZenecával vagy Szputnyik V-vel oltottak. Kollégája is azt tapasztalta, hogy továbbra is a Pfizer az abszolút aduász, most is mindenki olyat szeretne.
„Volt olyan betegem, akit még én győzködtem annak idején, hogy a Szputnyik V is teljesen jó oltás, nyugodtan adassa be magának, hiszen akkor már a németek is tárgyaltak az engedélyezéséről. Meggyőződésem, hogy megfelelő védettséget kapott az orosz oltástól, de az illető történetesen Németországban dolgozik, ahol ezt nem fogadják el, így minden alkalommal meg kell piszkáltatnia az orrát, ami már nagyon idegesíti. Ő most csak azért akar Pfizert, hogy így hátha könnyebben átjut majd a határon, bár ennek az adminisztratív része egyelőre nem világos számomra.”
Egy másik háziorvos azt mondta: eddig be nem oltott betegeinek egyike arra akarta rávenni, hogy csak papíron oltsa be, mert ki fogják rúgni a munkahelyéről, ha nem mutat fel papírt. Természetesen megtagadta a kérést.
Jelentést kell tenni az oltatlanokról
A háziorvosoknak közben folyamatosan újabb és újabb feladatokat ad a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Most az lenne a dolguk, hogy egyenként keressék fel a még nem beoltott, 60 év feletti pácienseiket, és győzzék meg őket az oltás fontosságáról. Ehhez listákat is kapnak a praxisukba tartozó, nem beoltott páciensekről.
Itt ismét ellentmondások tömegével szembesülnek az orvosok.
„Kérdezem én, ha rendesen akarom ellátni a betegeimet, hogyan fér bele az időmbe az, hogy közben házaló ügynököt is játsszak?”
– fakadt ki az egyik háziorvos a Telexnek. „Az nem elég, hogy már kormányhivatallá is alakultunk – folytatta –, mert az emberek nálunk akarják kinyomtatni az uniós védettségi igazolásokat is, holott ezt megtehetnék a hivatalokban vagy egy ügyfélkapus jelszóval saját maguk is.” Hol van eközben az orvosnak ideje arra, hogy egyenként elkezdje győzködni a betegeit az oltásról? – tette fel a kérdést az orvos.
Közben a kormányhivatal azt is elvárja, hogy az idős embereket akár az otthonukban oltsák be, de ez már tavasszal sem volt jó ötlet, hiszen bonyolult az oltóanyagok szállítása és mi van, ha valakinél súlyos oltási reakció lép fel. A Pfizerből, a Modernából vagy az AstraZenecából csak úgy lehet oltani embereket, ha lehetőleg egy időpontra hívják be őket, mert ezeknél egy ampulla 6-10 adagot tartalmaz. „Ha házról házra járok, akkor csak Sinopharmot vihetek magammal a hűtőtáskában, mert az külön ampullákban van, csakhogy Sinopharmot nem akar magának senki sem” – érzékeltette a helyzet paradoxonát a háziorvos.
Ehhez a munkához a háziorvosi praxisok elvileg majd kapnak segítséget orvostanhallgatóktól, illetve több helyen az önkormányzat önkéntesei igyekeznek levenni ezt a terhet a vállukról.
Egy a Telex birtokába jutott körlevél szerint a kormányhivatal tételes elszámolást vár a háziorvosoktól. Minden pénteken déli 12 óráig kötelesek jelentést tenni arról, hogy hány 60 év feletti embert kerestek fel, hányat győztek meg és oltottak be.
Aki pedig nem vállalja az oltást, azzal elvileg egy nyilatkozatot kellene aláíratniuk. Ez is számos kérdést fel a háziorvosok körében: miért is kellene aláíratni bárkivel egy nyilatkozatot arról, hogy lemond egy amúgy önkéntes oltásról?
