Több tízezer fővel nőhetett a határaik közelében állomásozó orosz csapatok létszáma az ukránok szerint

Jelenleg 122 ezer katonát állomásoztat Oroszország Ukrajna határainak közvetlen közelében – jelentette ki Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a szerdai sajtótájékoztatóján. Novemberben, az orosz-ukrán helyzet kiéleződésének idején még 90-100 ezer fő körüli csapatlétszámról szóltak a hírek, így amennyiben hihetünk az ukrán félnek, az orosz jelenlét tovább erősödött a térségben.

„Ami a csapatok számát illeti... Ma azt látjuk, hogy Oroszországban határunktól 200 kilométeres távolságon belül 122 ezer, és 400 kilométeres sugarú körben 143 ezer 500 katona tartózkodik” – válaszolta az RNBO vezetője arra a kérdésre, hogy növekszik-e az orosz katonák létszáma Ukrajna határainál.

Danyilov megismételte, hogy 2014 óta soha nem volt nyugodt a helyzet Ukrajna határai közelében, de az elnök és az ország legfelsőbb katonai vezetése „kézben tartja a helyzetet”, és felkészülnek a helyzet esetleges súlyosbodására. Emlékeztetett arra is, hogy 2022. január 1-jével életbe lép „a nemzeti ellenállás alapjairól” szóló törvény, amely – szavai szerint – tovább erősíti az ország védelmi képességét. „A területi védelem, ha kell, mindenképpen visszaveri az agresszort. A puskaport szárazon kell tartani, célszerű nem használni, de ha kell, minden állampolgár tudja, mit kell tennie” – mondta Olekszij Danyilov.

A nemzeti ellenállásról szóló, Volodimir Zelenszkij elnök által beterjesztett törvényt júliusban fogadta el a parlament. A jogszabály lényegében arról szól, miként kell felkészíteni a polgári lakosságot Ukrajnában az állampolgári feladatai teljesítésére háború esetén. Ennek része a területi védelem, vagyis az állampolgárok bevonása a harcok sújtotta területeken a védekezésbe.

November elején még maga az ukrán védelmi minisztérium is azt közölte saját hírszerzési adatokra hivatkozva, hogy akkor 90 ezer orosz katona állomásozott az ukrán határ közelében, továbbá a krími és a Donyec-medencei ideiglenesen megszállt területeken. A tárca novemberi közleményében kitért arra, hogy az ideiglenesen megszállt donyecki és luhanszki területeken az orosz megszálló erők két hadtestet telepítettek. Hozzáfűzte: Oroszország időnként katonai egységeket dob át ukrán területre, csapatokat von az ukrán államhatár közelébe annak érdekében, hogy fenntartsa a feszültséget a régióban és politikai nyomást gyakoroljon a szomszédos államokra.

Az Oroszország és Ukrajna között fennálló, egyre forrósodó hidegháborús helyzetben az ukránok attól tartanak, január–február környékén támadást indíthatnak ellenük az oroszok, Moszkva ezt viszont rendre tagadja. Az eszkalálódó feszültségek miatt az elmúlt hetekben létrejött már egy online találkozó Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök között, Oroszországot szankciókkal fenyegető közleményt adott ki a G7-csoport valamint Lengyelország és Litvánia is. A nyugati hatalmak kiállnak Ukrajna területi egysége, nyugati integrációs törekvései mellett, a Putyin-rezsim azonban nem tolerálja a szomszédos Ukrajna esetleges NATO-csatlakozását, általában véve azt követeli, hogy az egykori szovjet tagköztársaságokból vonuljon ki a szövetségi rendszer – ellenkező esetben „haditechnikai lépéseket” helyezett kilátásba.