Moszkva azt követeli, hogy a NATO vonuljon vissza Kelet-Európából, és vétózná Ukrajna tagságát is

A NATO-országoknak Moszkva szerint a Baltikum kivételével fel kell hagyniuk a katonai tevékenységgel a volt Szovjetunió területén. Ez derült ki abból a két, az orosz külügyminisztérium által pénteken nyilvánosságra hozott megállapodás-tervezetből, amelyet Oroszország az Egyesült Államokkal, illetve az észak-atlanti szövetséggel javasol megkötni.

Moszkva most először fogalmazta meg részletesen azokat a követeléseket, amelyeket elengedhetetlennek tart az európai feszültségek csökkentéséhez és az ukrajnai válság enyhítéséhez. Az oroszok szerint a NATO-nak le kellene mondania mindennemű katonai tevékenységről

• Ukrajnában,
• Kelet-Európában,
• a Kaukázuson túli területeken és
• Közép-Ázsiában.

Az Egyesült Államoknak vállalnia kellene, hogy megakadályozza a NATO keleti bővítését, és elutasítja a volt szovjet tagköztársaságoknak a szövetséghez történő csatlakozását. Ukrajna jövőbeli NATO-tagságának tényleges orosz vétójogát a nyugati országok már korábban kizárták. NATO-diplomaták szerint Oroszországnak nem lehet vétójoga a szövetség további bővítésével kapcsolatban, a NATO-nak joga van saját katonai álláspontjáról dönteni.

Oroszország nem tagja a NATO-nak, ezért nem dönthet a NATO-val kapcsolatos ügyekben

– mondta Lukasz Jasina, a lengyel külügyminisztérium szóvivője.

Au oroszok tervezete szerint az amerikai fél nem létesíthetne katonai támaszpontokat a Szovjetunió olyan volt tagköztársaságaiban, amelyek nem tagjai a NATO-nak. Moszkva azt javasolja, hogy Oroszország és a NATO tagjai ne telepítsenek csapatokat és fegyvereket olyan európai országokba, ahol 1997-előtt nem voltak, illetve Oroszország és az Egyesült Államok ne telepítsen nukleáris fegyvereket a határain kívül, és a már ott lévőket vonja vissza.

Ez NATO-zászlóaljak kivonását jelentené Lengyelországból és az egykor a Szovjetunióhoz tartozó Észtországból, Lettországból és Litvániából. A javaslatban szerepel még a két ország közötti forró drót létrehozása, a hadihajók és a katonai repülőgépek közötti maximális megközelítési távolságról bevezetése.

Egy washingtoni magas rangú kormányzati tisztviselő azt mondta, hogy az Egyesült Államok kész megvitatni a javaslatokat, bár van néhány olyan dolog is a dokumentumokban, amelyekről az oroszok tudják, hogy elfogadhatatlanok. Nyugati politikai elemzők szerint Oroszország tudatosan olyan irreális követelésekkel állt most elő, amelyekről tudja, hogy nem teljesíthetők, így fenntarthatja az Ukrajnára gyakorolt katonai nyomást.

Az orosz javaslatokat szerdán hivatalosan átadták az amerikai félnek. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes közölte, hogy kormánya akár azonnal kész lenne megkezdeni a tárgyalásokat. Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője azt mondta, hogy Washington tárgyalni fog szövetségeseivel. „Minden országnak joga van ahhoz, hogy saját maga döntsön a jövőjéről és külpolitikájáról, külső beavatkozástól mentesen” – mondta.

Az ukrán külügyminisztérium szerint csak Kijev dönthet saját külpolitikájáról, csak Ukrajna és a NATO határozhatja meg a köztük lévő kapcsolatokat, beleértve a tagság kérdését is.

Az amerikai hírszerzés értékelése szerint Oroszország már jövőre többfrontos támadást tervezhet Ukrajna ellen, akár 175 ezer katona bevonásával. Oroszországnak súlyos következményekkel és költségekkel kell szembenéznie, ha megtámadja Ukrajnát – figyelmeztetett a G7-csoport egy, a Reuters által vasárnap megismert nyilatkozattervezetben.