A kormánypárt mindent vitt a polgárháború tépázta Etiópia parlamenti választásán

Abij Ahmed etiópiai miniszterelnök Jólét Pártja elsöprő győzelmet aratott a június 21-i parlamenti választásokon – írja az MTI és a BBC a választási bizottság szombati közlése alapján. Abij pártja 410 mandátumot szerzett a 436 fős etiópiai parlamentben.

A kormányfő azt mondta: ez volt az első szabad és tisztességes választás több évtizedes elnyomást követően. A választást eredetileg tavaly kellett volna megtartani, de kétszer elhalasztották.

Az ellenzéki bojkott, a tigréi háború, etnikai zavargások és logisztikai kihívások nehezítették a voksolást több térségben. Etiópia tíz régiójából háromban nem is tartották meg a választást. Harar és Szomali térségében szeptemberre halasztották a szavazást biztonsági aggályok és logisztikai problémák miatt. Tigrében egyelőre nem tűzték ki a választás időpontját, mert a hadsereg és a helyi erők háborúban állnak. Az összecsapások miatt kétmillióan váltak földönfutóvá, és a régiót éhínség fenyegeti.

Berhanu Nega ellenzéki vezető pártja 207 panaszt nyújtott be, miután helyi tisztségviselők és félkatonai szervezetek tagjai akadályozták a megfigyelők munkáját két régióban. Abij nemrég alapított Jólét Pártja több tucat kisebb, többségében etnikai alapon szerveződött párttal mérte össze erejét. Az Ezema és az Amharai Nemzeti Mozgalom nevű ellenzéki pártok fejenként kevesebb mint tíz helyet szereztek meg a parlamentben.

Az állami kötődésű Ethiopian Human Rights Commission (EHRC) előzetes jelentésében azt állította, hogy egyes választókerületekben „szabálytalan letartóztatások”, a szavazók megfélemlítése, valamint a megfigyelők és újságírók „zaklatása” történt. Az EHCR azt is írta, Oromiában több gyilkosság történt a szavazást megelőző napokban. Korábban felmerültek már külső aggályok a demokratikus elvek érvényesülésével kapcsolatban, májusban az EU azzal vádolta Etiópiát, hogy nem garantálja a választások függetlenségét, írja a BBC.

Abij 2018-as kinevezésekor politikai és gazdasági reformokat ígért Etiópiában. Néhány hónappal beiktatása után engedélyezte az ellenzéki pártok működését, politikai foglyok tízezreit engedte szabadon, és elkezdte megnyitni az ország gazdaságát a külföldi beruházások előtt. Emellett békét kötött a szomszédos Eritreával, amellyel Etiópiának az ezredforduló idejére visszanyúló határkonfliktusa volt.

2019-ben elnyerte a Nobel-békedíjat, de alig egy évvel később katonai műveletekbe kezdett a saját országában csapatokat vezényelve az északi Tigré tartományba, hogy kiszorítsa a régiót kormányzó TPLF pártot, miután az katonai támaszpontokat foglalt el, amit Abij a megbuktatására tett kísérletnek tekintett. A kormányfő jelenleg nemzetközi nyomás alatt áll a tigréi háború miatt, amelyben a közelmúltban is került sor sok halálos áldozatot követelő összecsapásokra.