Az utolsó amerikai katonai gépek is felszálltak, befejeződött az evakuálás és az afganisztáni kivonulás

Az utolsó amerikai katonai repülő is elhagyta Afganisztánt katonákkal és diplomatákkal a fedélzetén, jelentette be magyar idő szerint hétfő éjjel Kenneth McKenzie tábornok, az amerikai hadsereg Középső Parancsnokságának (Centcom) vezetője a Pentagonban tartott sajtótájékoztatón.

„Azért vagyok itt, hogy bejelentsem az afganisztáni kivonulásunk befejezését és az amerikai állampolgárok, harmadik országbeli állampolgárok és a kiszolgáltatott helyzetben lévő afgánok evakuálására indított művelet végét” – mondta a CNN szerint. Az utolsó C–17-es magyar idő szerint hétfő este fél tízkor szállt fel a kabuli Hamid Karzai repülőtérről. Utolsóként a helyi parancsnok, a Pentagon Twitterén kiadott képen is látható Chris Donahue vezérőrnagy és Ross Wilson, a kabuli nagykövetség ügyvivője hagyta el Afganisztánt.

McKenzie azt mondta, hogy az amerikai hadsereg augusztus 14. óta története legnagyobb, civileket kijuttató evakuálását hajtotta végre. Összesen 79 ezer embert mentettek ki, közülük 6 ezren voltak amerikaiak, 73 ezren pedig afgánok vagy egy másik ország állampolgárai.

Az Egyesült Államok és az evakuálásban részt vevő többi ország összesen végül több mint 123 ezer embert mentett ki.

A tábornok azt mondta, hogy nem maradtak kimenekítendő emberek a repülőtéren, amikor az utolsó gépek is felszálltak. Elismerte azonban, hogy nem sikerült a katonáknak mindenkit kihozniuk azok közül, akiket ki akartak juttatni. Viszont szerinte akkor is ez lehetett volna a helyzet, ha még tíz napig maradnak.

Az is kiderült, hogy az utolsó öt géppel nem mentettek ki amerikai állampolgárokat, noha az utolsó pillanatig próbálták felvenni a kapcsolatot további amerikaiakkal, és készek lettek volna kihozni őket. Ez azt jelenti, hogy maradtak olyan amerikaiak, akik nem jutottak el a reptérre. McKenzie hozzátette, hogy noha a katonai evakuálás befejeződött, a diplomáciai része folytatódik, és biztosítani akarják, hogy kijuthassanak azok az amerikai állampolgárok és az Egyesült Államokkal korábban együttműködő afgánok, akik el akarják hagyni az országot.

Antony Blinken külügyminiszter később azt mondta, 200-nál kevesebb olyan amerikai ragadhatott Afganisztánban, aki el akar jönni. Blinken méltatta az egyik legnagyobb kihívást jelentő körülmények között végrehajtott logisztikai megoldásokat. „A katonai küldetésnek vége, egy új, diplomáciai kezdődött el” – mondta.

Egyelőre Katarból fogják ellátni az afganisztáni diplomáciai ügyek képviseletét. Blinken azt mondta, szövetségeseikkel együtt azon vannak, hogy minél előbb újra üzemeljen a kabuli nemzetközi repülőtér, ennek elősegítésében pedig külön kiemelte Katart és Törökországot (Törökország még a tálib hatalomátvétel előtt lebegtette, hogy átvenné a reptér üzemeltetését, ez a kérdés pedig továbbra is napirenden van: Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint a tálibok azt javasolták, hogy a repülőtér védelmét ők látnák el, de az üzemeltetést átengednék a törököknek). Ha a reptér megnyitna, akkor Blinken szerint lehetne naponta néhány charterjárat.

A tálibokról azt mondta, hogy nem az alapján fognak lépni, hogy „a tálib vezetés mit mond, hanem hogy mit tesz.” Továbbra is fognak segélyt küldeni Afganisztánba, de „nem a kormányon keresztül”, hanem független szervezetek segítségével.

Joe Biden amerikai elnök kedden tart majd beszédet, amiben újból érinteni fogja, hogy miért nem hosszabbította meg az augusztus 31-i határidőt. Egyelőre közleményben köszönte meg mindenkinek, aki részt vett az evakuálásban, és megemlékezett a kabuli reptérnél elkövetett terrortámadásban meghalt 13 katonáról. A közleményben azt is írta, számon fogják kérni a tálibokon, hogy engedjék biztonságosan távozni azokat, akik el akarják hagyni az országot.

Az amerikai katonai gépek távozásával párhuzamosan több helyi újságíró is arról számolt be, hogy

a tálib harcosok a levegőbe lőve ünnepeltek Kabulban.

Az egyik tálib vezető azt mondta, „történelmet írtak”.

A BBC szerint a közösségi médiában terjedtek olyan videók, amin állítólag az látható, ahogy tálib harcosok körbejárnak a reptéren, és például helikopterek is látszanak egy hangárban. McKenzie azt mondta, hogy az Egyesült Államok által Afganisztánban bevetett hadieszközök egy részét elhozták, egy másik részét ott hagyták, de ezeket is használhatatlanná tették. A tábornok szerint számos járművet, vagy például a reptér rakétaelhárító rendszerét is üzemben kellett tartaniuk a legvégéig. Az is kiderült, hogy 27 Humvee-t és 73 légi járművet is Afganisztánban hagytak. „Ezek soha nem fognak újra repülni, nem fogják őket újra használni” – ígérte azonban.

Az utolsó amerikai gépek felszállásával húsz év után hivatalosan véget ért az Egyesült Államok leghosszabb háborúja, amiben közel kétezer amerikai katona halt meg, és amire összesen 2000 milliárd dollárt költöttek el.

Óriási tömeg próbált kijutni a reptérre

Korábbi cikkeinkben részletesen írtunk a háborúról.

Itt szedtük össze, hogyan ívelt át a 2001-ben indított afganisztáni háború és annak lezárása négy amerikai elnökön, Joe Biden utolsó határideje augusztus 31. volt az amerikai csapatkivonásra, ami a nyugati szövetségeseket is kötötte. Miközben az amerikai és NATO-csapatok augusztusban elkezdték elhagyni az országot, a helyi biztonsági erők és a kormány összeomlott, az előrenyomuló, iszlamista tálibok pedig újabb és újabb tartományokat, majd pedig augusztus 15-én harc nélkül a fővárost, Kabult is elfoglalták. Asráf Gáni elnök ezek után az Egyesült Arab Emírségekbe menekült. Az ország 34 tartománya közül egyedül Pandzsír áll még ellen a táliboknak.

Az afganisztáni válság alaphelyzetéről itt, a váratlanul gyors tálib hatalomátvétel hátteréről itt írtunk bővebben.

Az egyszerre tervezett, mégis hirtelen és a jelek szerint előkészítetlen kivonulást kísérő tálib hatalomátvétel után a menekülni próbáló emberek tízezrei rohamozták meg a kabuli repteret, az egyetlen olyan részét a fővárosnak, ami még amerikai kézen maradt. A korábban a NATO-hadműveleteket segítő sok afgán állampolgár közvetlen életveszélybe került a tálibok hatalomátvétele után, a nyugati országok pedig azt ígérték, hogy saját állampolgáraik és külföldiek mellett a lehető legtöbbjüket megpróbálják kimenekíteni.

A kabuli reptéren kialakult káoszról készült drámai képsorok járták be a világsajtót, az első napokban többen a felszálló repülők oldalára kapaszkodva zuhantak a mélybe, közben pedig volt olyan német katonai gép, ami az elején mindössze hét embert tudott kimenekíteni. Utána valamelyest javult a helyzet a reptéren belül, végül átlagosan napi hétezernél is több embert tudtak kijuttatni az evakuálásban részt vevő országok. Azonban a reptéren kívül végig rettentően kiélezett és drámai volt a helyzet.

Az Egyesült Államok közel hatezer főre növelte a katonái létszámát, hogy biztosítani tudják a repteret, az evakuáláshoz azonban a külső ellenőrző pontokat felállító tálibokkal is koordinálniuk kellett az elmúlt két hétben. Folyamatosan érkeztek olyanokról hírek, akik annak ellenére sem jutottak be a reptérre, hogy minden szükséges iratuk vagy vízumuk megvolt, voltak, akik napokig éjszakáztak rettenetes körülmények között, az egyik kapunál tűzharc is kialakult, többeket megvertek a tálibok, akik múlt kedden azt is bejelentették, hogy az afgánok elől lezárják a repülőteret.

Miután egyértelműen látszott, hogy a határidőig nem fogják tudni kijuttatni az ország elhagyására készülő összes külföldi állampolgárt és a NATO-nak segítő afgánt – noha például még egy önkéntesen szerveződött, amerikai veteránokból álló elitalakulat is részt vállalt a mentésből –, többek között Boris Johnson brit miniszterelnök is azok között volt, akik megpróbálták meggyőzni arról Bident, hogy augusztus 31. után is folytatódhasson az evakuálás. Az amerikai elnök végül, többek között biztonsági okokra, a reptér elleni terrortámadások veszélyére hivatkozva tartotta magát az eredeti menetrendhez.

Az Iszlám Állam több támadást is elkövetett

Múlt csütörtökön órákkal azután, hogy az amerikai, az ausztrál és a brit kormány is arra figyelmeztetett, hogy küszöbön áll egy terrortámadás a kabuli reptérnél, öngyilkos merénylő robbantott a tömegben. Az Iszlám Állam helyi szervezete, a Horaszán Tartomány vállalta magára a több mint 170 afgán, két brit állampolgár, egy brit állampolgár gyermeke és 13 amerikai katonai életét követelő merényletet.

Az ISIS-nak a tálibokkal is szemben álló afganisztáni szervezetéről itt írtunk részletesen. McKenzie tábornok azt mondta a hétfői sajtótájékoztatón, hogy az ISIS-nak nagyjából kétezer harcosa lehet Afganisztánban. Szerinte sokakat az előretörő tálibok engedtek ki a börtönökből, most viszont nekik is kihívást jelentenek majd.

Miközben a nyugati erők figyelmeztettek, hogy az evakuálás utolsó napjaiban is fennáll újabb terrortámadások veszélye, az amerikai hadsereg szombaton bejelentette, hogy visszavágott az Iszlám Államnak, és dróntámadásban megölte Afganisztánban a terrorszervezet két tagját, köztük egy olyan férfit, aki jövőbeni terrorakciók kiterveléséért felelős.

Az amerikai bejelentés szerint egy másik dróntámadásban hétfőn öngyilkos merényletre készülő terroristákat találtak el, megakadályozva ezzel egy újabb támadást az evakuálás végén. De ebben az akcióban helyiek beszámolói szerint egy család tíz tagja, köztük hat gyerek is meghalt. A Pentagon jelezte, hogy vizsgálják az esetet. Egy tisztviselő szerint egy olyan járművet vettek célba, aminek a csomagtartójába éppen robbanószert raktak be, és ez felrobbanva megrongálhatta az egyik épületet, amiben a család volt.

Hétfőn emellett rakétákat lőttek ki a reptérre, amit szintén az Iszlám Állam vállalt magára, de a a repülőtér elhárító rendszere a hatból ötöt sikerrel megsemmisített.

Nagy kérdés, hogyan juthatnak ki innentől az országból

Az utolsó napon már csak az amerikai evakuálás folytatódott, a legtöbb NATO-ország kimenekítési művelete – köztük a magyar is, aminek keretében összesen 540 embert, magyar, amerikai, osztrák és afgán állampolgárokat juttattak ki – már lezárult. A németek csütörtökön, a franciák pénteken végeztek, szombaton pedig a britek is befejezték a civilek evakuálását Afganisztánból.

Összeszedtük, hogy mi vár azokra az afgánokra, akiknek sikerült kijutniuk a kabuli reptéren zajló mentőakció keretében, sokaknak kell további adminisztrációs nehézségekkel szembenézniük. Azonban szinte mindegyik ország hangsúlyozta, hogy nem sikerült kimenteniük az összes olyan afgánt, aki veszélynek van kitéve, sok esetben pedig saját állampolgáraik közül sem jutott fel mindenki a gépekre.

Az amerikai külügyminiszter már a múlt héten is jelezte, hogy a határidő lejárta után is próbálnak majd segíteni elhagyni az országot, akkor azt mondta, a tálibok beleegyeztek, hogy később is elengedjék az amerikaiakat és „a veszélyben lévő” afgánokat – azonban a tálibok ennek homlokegyenest ellentétes nyilatkozatokat is tettek az elmúlt hetekben.

Emmanuel Macron francia elnök a hétvégén egy ENSZ-hez köthető kabuli biztonsági zóna kialakítása mellett lobbizott, azonban végül az utolsó amerikai gép felszállásának bejelentés előtt nem sokkal az ENSZ Biztonsági Tanácsában a Guardian szerint egy felvizezett határozatot fogadtak csak el. Ebben hangsúlyozták, elvárják a táliboktól, hogy betartsák augusztus 27-i ígéretüket, és engedjék az embereknek, hogy elhagyhassák az országot, valamint a reptér biztonságos nyitva tartása mellett is kiállnak. Elvárásokat fogalmaztak meg a terrorellenes küzdelemhez, a nők, gyermekek és kisebbségek jogainak tiszteletben tartására és a humanitárius missziók beengedésére szólítottak fel. A BT 15 tagja közül 13 támogatta a javaslatot, Oroszország és Kína tartózkodott.

Az emberi jogokat féltik

Sokan aggódnak, hogy mi lesz azokkal az afgánokkal és külföldiekkel, akik a tálibok megtorlásától tartva el akarják hagyni az országot, de nem tudták elérni a kabuli repülőteret. Noha ezt a tálibok vezetői tagadták, de egy kiszivárgott ENSZ-jelentés már másfél hete arról írt, hogy házról házra járva vadásztak azokra a helyiekre, akik az amerikaiakkal és a szövetséges NATO-csapatokkal együttműködtek korábban. Afganisztán egyik első női polgármestere épp időben menekült el, mert a tálibok pár óra múlva felgyújtották a lakását.

Az afganisztáni hatalomátvétel egyik legtöbbet firtatott vonatkozása, hogy mi vár most az afgán nőkre, akik mindent elveszíthetnek, amiért az elmúlt évtizedekben küzdöttek, erről ebben a cikkünkben olvashatnak részletesen. A tálibok azt állították, engedélyezik az afgán nőknek, hogy egyetemre járjanak, de aztán az is kiderült, hogy a koedukált osztályok és csoportok indítását megtiltják. A tálibok szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid arról is beszélt, hogy 1996-2001 közötti uralmukhoz hasonlóan ismételten betiltják a zenét.

Közben viszont rengeteg volt a bizonytalanság az elmúlt két hétben a tálib hatalomátvétel körül, és az amerikai kivonulás után sem változott meg hirtelen a helyzet, azt sem tudni még egyelőre például, hogy pontosan kik kerülnek vezető pozíciókba. A tálibok ígértek olyat, hogy bevonnának másokat is a kormányba, de ezt sokan már akkor is szkeptikusan fogadták.

Az amerikai vezetés már utalt arra, hogy a diplomáciai lehetőségek mellett gazdasági oldalról is nyomást próbálna gyakorolni a tálibokra, és a G7-ek már megállapodtak abban, hogy bármiféle elismeréshez együtt mozognak majd. Először a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentette be, hogy felfüggeszti a dél-ázsiai országnak nyújtott pénzügyi segítségét, majd a Világbank zárolta az afganisztáni segély- és fejlesztési projektekre szánt összegeket, mert úgy ítélte meg, hogy a tálibok rossz hatással lesznek az ország jövőbeni fejlődésére, különös tekintettel a nők helyzetére.

Biden elnökségének legnagyobb válsága

Az egyértelmű, hogy az afganisztáni helyzet a kivonulás és az evakuálás befejezése után nem fog hirtelen lekerülni a napirendről. Mint arról a napokban írtunk, a helyzetért a felelősséget nagyban az előző afgán vezetésre toló Joe Biden hazai megítélésének nem tett jót az egyébként az amerikai választók többsége által régóta támogatott kivonulást övező fejetlenség és a tálibok gyors hatalomátvétele, a közösségi médiában a kivonulás káoszát a vietnámi háború végnapjaihoz hasonlították. Azonban sokan úgy látták, az elnök abban joggal reménykedhet, hogy az amerikai választók számára nem kiemelten fontos ügyről van szó, ezért az belföldön idővel a feledés homályába merülhet.

Azt pedig itt elemeztük, hogy az afganisztáni helyzet miatt sorra jelentek meg arról elemzések, hogy az Egyesült Államok hitelessége romokban, szövetségeseit elidegeníti, ellenségeit felbátorítja Amerika megbízhatatlansága, számos politológus ugyanakkor úgy véli, az amerikai erőnek nem ártott, sőt akár használt is a tragikus epizód.