Volt olyan, aki már a kimenekítő gép vécéjében bombát szerelt Ruszin-Szendi Romulusz szerint

Magyarország katonái 2003-tól kezdve 18 éven át szolgáltak Afganisztánban, a NATO „együtt megyünk be, együtt megyünk ki” mottója egészen addig teljesült, amíg Joe Biden amerikai elnök be nem jelentette az amerikai csapatok májusban megkezdett kivonását – mondta Benkő Tibor honvédelmi miniszter csütörtökön.

A káosz, az anarchia és az áldatlan állapotok, hogy menekültek tíz- és százezrei akarják elhagyni Afganisztánt, az amerikaiak miatt alakult ki Benkő szerint.

Az Operation Sámánnak elnevezett magyar kimenekítési művelet kétnapos előkészület után, augusztus 19-én vette kezdetét, és csütörtökre már véget is ért. Összesen 540 főt, magyar, amerikai, osztrák és afgán állampolgárokat menekítettek ki Afganisztánból. Arra a honvédelmi miniszternek nem volt felhatalmazása, hogy részletezze, melyik nemzet állampolgárai közül összesen hány főt jelent mindez. Minden olyan magyart sikerült hazahozni, akiről a minisztériumnak tudomása volt, emellett 57 afgán családot, köztük 180 gyermeket menekítettek ki a magyar katonák. Benkő szerint összesen 87 százalékát sikerült elhozni azoknak az afgánoknak, akik az elmúlt években a magyar hadsereg munkáját segítették.

Volt olyan nem magyar kimenekítést végző gép, ahol az egyik kimenekített már a repülőgépen bombát szerelt

– közölte Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy. A honvédség parancsnoka szerint az első magyar gép mindössze 30 percet tölthetett a kabuli betonon. Az idő rövidsége ellenére a magyaroknak sikerült az összes biztonsági eljárást végrehajtaniuk. Bombaszerelés például egyik magyar gépen sem fordult elő. A magyar különleges katonai osztag kreatív és alternatív megoldásokkal tudta biztosítani, hogy az összes hazaszállítandó személy bejusson a kabuli reptérre, ahol kezdetben csupán egy beléptetési pont működött.

A magyar katonai gépek összesen 14 kört tettek meg 60-70 emberrel a fedélzeten Afganisztán és Üzbegisztán között, onnan polgári légitársaságok, a Wizz Air és az üzbég légitársaság gépei szállították a kimenekítendő személyeket Magyarországra.

A sajtótájékoztatót a Telex a Facebookon élőben is közvetítette, itt lehet visszanézni:

Sem a magyar katonák, sem az általuk kimenekítettek nem szenvedtek sérülést a kimenekítési művelet során, amiben közel 100 fő vett részt – válaszolta a honvédelmi miniszter újságírói kérdésre. Ezt Ruszin-Szendi Romulusz azzal egészítette ki, hogy nem volt összetűzés a tálibokkal, illetve hogy betegség viszont előfordult, volt olyan katona, akinek a körülmények miatt pihenőre volt szüksége.

A Telex két kérdést tett fel a sajtótájékoztatón. Az egyik arra vonatkozott, hogy érkezett-e olyan kérés, hogy a magyar gépek hozzanak haza olyan afgán állampolgárokat, akik nem számítottak a magyar szervek közvetlen segítőinek, illetve hogy amennyiben történt ilyen, ki bírálta el ezeket a kérelmeket.

Benkő Tibor ennek kapcsán arról beszélt, hogy három minisztérium együttesen döntött, a cél pedig az volt, hogy csak olyanok jöhessenek el a magyar gépekkel, akikről pontosan lehet tudni, hogy kicsodák, és nem jelentenek biztonsági kockázatot. Csak azokkal foglalkoztak, akik a magyaroknak tettek szolgálatot.

A másik telexes kérdés arra vonatkozott, hogy az afgán misszió után felülvizsgáljak-e a magyar haderő nemzetközi szerepvállalásait. Erre Benkő azt mondta:

Nem a nemzetközi szerepvállalással volt gond, az hatékonyan működött, a problémát az a politikai döntés okozta, amely miatt a művelt lezárása olyan lett, amilyen. A békefenntartói feladat nem egy új találmány, már az Osztrák–Magyar Monarchia idején voltak kint katonáink, ez egy természetes folyamat.

Előfordult, hogy embereknek hiába volt papírjuk, ami alapján jogosultak lettek volna felszállni valamelyik gépre, az amerikai katonák elvették és széttépték a papírt, de nem engedték be az érintett személyt, mondta Benkő. A miniszter ehhez ugyanakkor hozzátette, hogy ennek oka a káosz volt. A 444 újságírója rákérdezett, hogy ez pontosan hány magyar gépre igyekvő embert érintett, de ezt Benkő nem tudta megmondani.

A kimenekítést vezető osztagparancsokot Ruszin-Szendi abban a pillanatban előléptette, amint leszállt a hazatérő gépről, ő már egyel magasabb beosztásban szolgál.

Ahogy arról a Telex korábban már beszámolt, szerda éjjel tértek haza az afganisztáni kimenekítési feladatokban részt vevő magyar katonák. Az első magyar repülőgép, ami részt vett a mentőakcióban vasárnap este 11 óra után szállt le Ferihegyen, a fedélzetén 96 afgán állampolgárral. Szerdán még egy ilyen gép érkezett, ekkor 240 afgán állampolgárt vittek át Ferihegyről Röszkére és Tompára, köztük 126 gyereket.

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a magyar katonák több magyar és amerikai állampolgárt is kimenekítettek. A magyar misszió nem volt zökkenőmentes, erről ebben a cikkünkben írtunk.

Kabul augusztus közepén került a tálibok kezére, miután az amerikai, illetve NATO-haderők távozásával párhuzamosan tálib harcosok rohamtempóban vettek be újabb és újabb afgán tartományokat. Azóta kétségbeesett tömegek próbálnak elmenekülni Afganisztánból, miközben a tálibok házról házra járva vadásszák le a nyugatiakkal kollaboráló afgánokat. A még a külföldi erők kezén lévő Hamid Karzai repülőtéren keresztül zajló evakuálás kaotikus helyzetet teremtett, szombaton már az USA és Németország is túl veszélyesnek találta az oda vezető utakat, mindenkit arra kértek, hogy ne induljanak oda. Hétfőn tűzharc is volt a kabuli repülőtér északi kapujánál az afgán biztonsági erők és ismeretlen támadók között, a tálibok pedig kedden bejelentették, hogy az afgánok elől lezárják a repülőteret.