A tálibok elfoglalták Kabul nagy részét, az Iszlám Emirátus kikiáltására készülnek

Miután rohamtempóban estek el újabb és újabb afgán tartományok, a főváros, Kabul sem tudta tartani magát a tálibokkal szemben, a felkelők bevették az állam központját. A tálibok behatoltak az elnöki palotába, és elfoglalták az épületet – közölte két tálib parancsnok vasárnap a Reuters hírügynökséggel. Az afgán kormány ezt egyelőre nem erősítette meg.

Nem sokkal később a tálibok azt is bejelentették, hogy az elnöki palotából kikiáltják az Afganisztáni Iszlám Emirátust a jelenlegi köztársasági államforma helyett, ám ez még hivatalosan nem történt meg.

Asráf Gáni afgán elnök vasárnap elhagyta az országot, egyes források szerint Tádzsikisztánon keresztül menekült el. Vasárnap este a Facebook-oldalán számolt be a történésekről. Azt írta: „Ma nehéz választás elé kerültem. Vagy szembenézek a fegyveres tálibokkal, akik be akarnak törni a palotába, vagy el kell hagynom az országot, amelynek védelmére és ápolására szenteltem az életem elmúlt 20 évét. Ha nem engednék, számtalan afgán mártírhalált halna, és Kabul városa elpusztulna, ami súlyos humanitárius katasztrófát eredményezne a hatmilliós városban. A tálibok világossá tették, hogy készek véres támadást indítani Kabul és lakói ellen. A vérontás megakadályozása érdekében úgy döntöttem, hogy elmegyek.”

A tálibok a dohai tárgyalásokon részt vevő küldöttségének vezetője korábban azt közölte: utasították harcosaikat, hogy Kabulban ne alkalmazzanak erőszakot, tegyék lehetővé a biztonságos távozás lehetőségét mindenkinek, aki ki akar jutni az országból, a nőket pedig arra kérik, hogy menjenek a kijelölt védett övezetek valamelyikébe. Ennek ellenére több sebesültről és harcokról is érkeztek jelentések.

Egy kabuli kórház szerint több mint 40, a külvárosi összecsapásokban megsebesült embert kezelnek. Az amerikai nagykövetség vasárnap délután azt közölte, hogy a tálibok tűz alá vették a kabuli repülőteret, ahová diplomaták, tisztviselők és több afgán is menekült. „Kabulban gyorsan változik a biztonsági helyzet, beleértve a repülőteret is. Jelentések szerint a repülőtérre tüzet nyitottak, ezért arra utasítjuk az amerikai állampolgárokat, hogy húzódjanak menedékbe” – áll az amerikai nagykövetség biztonsági figyelmeztetésében.

Több száz afgán, köztük néhány miniszter és kormányalkalmazott, valamint más civilek, sok nő és gyerek zsúfolódott össze a terminálban, ahol arra várnak, hogy felférjenek az országot elhagyó repülőgépekre. A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg vasárnap délután azt írta a Twitterén, hogy a NATO csapatai segítenek nyitva tartani a kabuli repülőteret, hogy megkönnyítsék az evakuálási műveleteket.

Twitteren terjedő képek szerint Kabulban már készültek a tálibok érkezésére, egy nőket ábrázoló falfestményt lemeszeltek a város egyik pontján.

A tálibok vasárnap este azt közölték, hogy Kabul legtöbb kerületében átvették az ellenőrzést.

Tálib vezetők korábban azt nyilatkozták a Reutersnek, hogy nem akarnak átmeneti kormányzást, azonnal át akarják venni a hatalmat az országban. Ugyanakkor az még nem világos, hogy ez a hatalomátadás hogyan fog zajlani. A tálibok azt mondták, arra várnak, hogy a Nyugat által támogatott kormány békésen megadja magát. „A tálib harcosok készenlétben állnak Kabul minden bejáratánál, amíg nem születik megállapodás a hatalom békés és kielégítő átadásáról” – mondta a tálibok szóvivője, Zabihullah Mudzsahid. A kormány megbízott belügyminisztere, Abdul Szattar Mirzakaval azt mondta, hogy a hatalmat egy átmeneti kormánynak akarják átadni.

A totális összeomlás közvetlen előzménye, hogy az utóbbi hetek villámgyors tálib előrenyomulása után a hétvége folyamán harc nélkül megadta magát a felkelőknek a közép-afganisztáni Dajkundi tartomány, és vasárnap reggelre a keleti Nangarhar tartomány székhelye, Dzsalálábád városa is elesett. Délelőttre aztán az ország összes határátkelője is a szélsőséges iszlamista csoport kezére került, így az országot már csak légi úton, a kabuli repülőtérről lehetett elhagyni. Beszámolók szerint bankpánik tört ki Kabulban a tálibok érkezésének hírére, hosszú sorok kígyóztak a fiókok előtt, mert az emberek próbáltak hozzájutni a megtakarításaikhoz, mielőtt még bezár minden.

A kabuli betörések megindulását követően az USA katonai helikopterekkel menekítette ki a nagykövetségének alkalmazottjait, az EU is biztonságos helyre kezdte átszállítani ott tartózkodó állampolgárait. Németország ennél nagyobb szabású műveletre készül, a hírek szerint a hadsereg akár tízezer embert is kimenthet a szélsőséges iszlamisták ellenőrzése alá kerülő országból. A tervek szerint a külügyminisztérium, a német segélyszervezetek és más szervezetek, köztük médiumok helyi munkatársait is Németországba szállítják családostul, mert életveszélyben vannak.

A kabuli kormányzat bő egy hét alatt kiszorult a tartományok többségéből: szombaton a tálibok Kunár és Paktia tartomány székhelyét is elfoglalták, így már Kabul elfoglalása előtt is 22 tartományt ellenőriztek a 34-ből. Atta Mohammad Núr, Balh tartomány volt kormányzója Twitterén írt arról, milyen körülmények között vette be a tartományi főváros Mazar-i-Sarifot a talibán: „Sajnálatos módon egy kiterjedt, jól szervezett és gyáva összeesküvés következtében a kormányzati létesítményeket és a kormányerők felszerelését is átjátszották a tálibok kezére.” Értesülések szerint érdemi harc nélkül foglalták el a tálibok a várost.

A tálibok gyors térnyerése miatt Joe Biden amerikai elnök szombat este bejelentette, hogy a tervezett háromezerhez képest nagyjából ötezer főre növelik az afgán földön lévő amerikai állampolgárok és az amerikai hadseregnek dolgozó és a tálibok megtorlásától tartó afgánok kimenekítésére küldött katonai kontingens létszámát. Biden egyben figyelmeztette a tálibokat, hogy ne akadályozzák a műveletet, mert különben gyors és erőteljes választ fognak adni az ilyen próbálkozásokra.

Az amerikai elnök mindemellett védelmébe vette az amerikai csapatok augusztus végéig történő kivonását. Mint mondta, ő már a negyedik elnök, aki felelősséget visel az afganisztáni katonai misszióért, és nem akarja ezt a feladatot továbbadni utódjának. „További egy vagy öt év amerikai katonai jelenlét nem lett volna különbség, ha az afgán hadsereg nem képes megvédeni a saját földjét” – hangsúlyozta Biden.

Az amerikai megszállás két évtizedét elsősorban vidéki bázisokon kibekkelő tálib gerillák az offenzíva megindításával meg sem várták az amerikai csapatkivonás végét. A májusban kezdődött, sikeresnek bizonyult hadművelettel nyár végére elfoglalták az ország nagyobb részét, míg végül Kabul is elesett.

Mint az afgán helyzetről szóló elemző cikkünkben írtuk, a tálibok gyors sikerében közrejátszott, hogy a papíron meglévő több tízezres kormányzati hadsereg egy része zsoldszivattyúként működő fantomegységekből áll, a reguláris haderő morálja csapnivaló. Az USA pedig olyan kapkodva, átgondolatlanul hagyta el Afganisztánt, ahogy anno a háborúba belekezdett.

A folyamat egyébként még Donald Trump elnöksége alatt kezdődött, ekkor ütötte nyélbe az elnök különmegbízottja a csapatkivonásról szóló megállapodást az évtizedek óta páriaként kezelt tálibokkal. Az egyezség szerint 2021 szeptemberére az amerikai és NATO-haderők kivonulnak az országból, cserébe a tálibok megígértek néhány dolgot: például hogy nem ölelik keblükre az al-Kaidát és a többi terrorszervezetet, igyekeznek egyfajta társbérletet kialakítani a kabuli kormányzattal és a demokratikus sémára kialakított világi intézményekkel, és nem utolsósorban tiszteletben tartják a nők és kisebbségek jogait.

A megállapodás Kabulban óriási felháborodást váltott ki, hiszen az USA az általa támogatott kormány bevonása nélkül egyezett meg a kormány ellenségeivel, és vállalt a nevükben olyan kötelezettségeket, mint például 5000, börtönben ülő tálib feltétel nélküli kiengedése.

Mivel a kivonulással az amerikai jelenlét azért nem fog teljesen megszűnni, inkább átalakul, az USA légiereje a tálib offenzíva sikereire reagálva újraindította az iszlamisták elleni légicsapásokat, ám ezek mostanáig mérsékelt sikereket könyvelhetnek csak el, az előrenyomulást még csak nem is fékezték.