A tálibok elkezdtek betörni Kabulba, már csak légi úton lehet elmenekülni Afganisztánból

Az afganisztáni tálib lázadók elkezdtek minden irányból betörni Kabulba – közölte vasárnap az afgán belügyminisztérium az MTI beszámolója szerint. Az Al Arabiya kormányzati forrásokból úgy értesült, az elnök még ma lemond, és békésen átadja a hatalmat a tálib felkelőknek.

Frissítés 1: Asráf Gáni afgán elnök elhagyta az országot, és Tádzsikisztán irányába távozott – írta a Reuters egy magas rangú belügyi tisztségviselőre hivatkozva. Az afgán elnöki hivatal nem erősítette meg a hírt. Arra hivatkoztak, hogy „biztonsági okokból” semmit sem árulhatnak el Gáni hollétéről.

Frissítés 2: A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg vasárnap délután azt írta a Twitterén, hogy a NATO csapatai segítenek nyitva tartani a kabuli repülőteret, hogy megkönnyítsék az evakuálási műveleteket, miközben a tálibok a város elfoglalására készülnek. A főtitkár hozzátette, hogy az afganisztáni helyzetről beszélt Kanada, Dánia, és Hollandia külügyminisztereivel, valamint Boris Johnson angol miniszterelnökkel – írja az MTI.

A totális összeomlás előzménye, hogy harc nélkül megadta magát a táliboknak a közép-afganisztáni Dajkundi tartomány, és vasárnap reggelre a keleti Nangarhar tartomány székhelye, Dzsalálábád városa is elesett. Délelőttre az ország összes határátkelője is a szélsőséges iszlamista felkelőcsoport kezére került. A német hadsereg mentőakcióval hozna ki közvetlen életveszélyben lévő embereket az országból.

A tálib offenzíváról és annak hátteréről szóló alapos írásunkat itt olvashatja.

A tálibok a dohai tárgyalásokon részt vevő küldöttségének vezetője azt közölte: utasították harcosaikat, hogy Kabulban ne alkalmazzanak erőszakot, tegyék lehetővé a biztonságos távozás lehetőségét mindenkinek, aki ki akar jutni az országból, a nőket pedig arra kérik, hogy menjenek a kijelölt védett övezetek valamelyikébe. Beszámolók szerint a kabuli bankfiókok előtt sorok kígyóznak, az emberek próbálnak hozzájutni a megtakarításaikhoz, mielőtt még bezár minden.

Szajíd Mohammad Daud Naszíri a dajkundi tartományi tanács egyik képviselője szombat este közölte, hogy a tartományi székhelyen, Nili városában mindössze két puskalövés dördült el, mielőtt a tartományi kormányzat helyi létesítményei megadták volna magukat a felkelőknek.
Dzsalálábád városában sem tanúsítottak jelentősebb ellenállást – ismertette egy helyi tisztségviselő.

„Jelenleg nem folynak harcok Dzsalálábádban, mert a tartomány kormányzója megadta magát a táliboknak” – mondta az illetékes, aki szerint ezzel a lázadók biztosítani tudták a szomszédos Pakisztán felé vezető utakat is kelet felől, elszigetelve a fővárost, Kabult. Hozzátette, hogy a megadás volt az egyetlen módja annak, hogy a kormányzó megmentse a civilek életét. A tálibok az interneten felvételeket tettek közzé a keleti Nangarhar kormányzójának dzsalálábádi irodájáról.

Vasárnap jelentették be, hogy Mazar-i-Sarifot, Észak-Afganisztán legjelentősebb városát, Balh tartomány székhelyét is elfoglalták a tálibok. Értesülések szerint a tartományban tálibellenes harcot folytató két szövetséges hadúr, Abdul Rasid Dosztum volt afgán alelnök és Atta Mohammad Núr, Balh tartomány volt kormányzója élve el tudott menekülni Mazar-i-Sarifból.

„Sajnálatos módon egy kiterjedt, jól szervezett és gyáva összeesküvés következtében a kormányzati létesítményeket és a kormányerők felszerelését is átjátszották a tálibok kezére” – írta mikroblogján Núr. Tartományi tisztségviselők szerint a várost a tálibok érdemi harc nélkül vették be.

Hatalomátadás készül Kabulban

A kabuli kormányzat bő egy hét alatt kiszorult a tartományok többségéből: szombaton a tálibok Kunár és Paktia tartomány székhelyét is elfoglalták, így már a kabuli betörés előtt is 22 tartományi székhely volt a kezükön Afganisztán 34 tartományából, és az ország területének több mint kétharmadát ellenőrizték. A tálib lázadók immár Afganisztán összes határátkelőjét az ellenőrzésük alatt tartják, így az országot már csak légi úton, a kabuli repülőtérről lehet elhagyni – közölték vasárnap afgán tisztségviselők.

Pakisztán bejelentette, hogy lezárta az Afganisztánnal közös torkhami határátkelőt, miután az is a tálibok ellenőrzése alá került az afgán oldalon. Afgán törvényhozási képviselők közölték, hogy a tálibok vasárnapra elfoglalták a Kabultól keletre fekvő Maidan Vardak tartomány azonos nevű székhelyét is, amely 90 kilométerre van a fővárostól. Az üzbég kormány közölte vasárnap, hogy 84 afgán kormánykatona átlépte a közös határt az előző nap, és az üzbég hatóságok őrizetbe vették őket, valamint további katonák csapatostul gyűltek a határ afgán oldalához.

A nagyvárosok közül Kabul maradt utolsónak a kormányerők kezén, ahová ezrek menekültek a lázadók előrenyomulása elől – ám a vasárnap délelőtti hírekből kiindulva már ez sem marad így sokáig.

Abdul Szattar Mirzakval belügyminiszter az MTI beszámolója szerint közölte: „Nem kell aggódniuk az afgánoknak, a tálibok nem támadják meg Kabult, békés lesz a hatalomátadás egy átmeneti kormány számára.” Egy meg nem nevezett tisztségviselő pedig hozzátette: a tálibok tárgyalóküldöttséget menesztettek az elnöki palotába a hatalomátadás előkészítésére. A tálibok is közölték, hogy Kabul békés megszállására törekszenek, és békés hatalomátadást akarnak, szavatolják Oroszország kabuli nagykövetségének biztonságát – jelentette ki vasárnap a TASZSZ hírügynökségnek adott nyilatkozatában a tálibok Katarban működő politikai irodájának hivatalos képviselője.

Mohammad Szohail Sahin kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: „Jó kapcsolatok fűznek bennünket Oroszországhoz, a mi politikánk teljes mértékben törekszik arra, hogy biztosítani lehessen a feltételeket az orosz és a többi állam működőképességéhez”.

Menekítik a nyugatiakat

Edi Rama albán miniszterelnök bejelentette vasárnap, hogy országa ideiglenesen befogad több száz olyan afgánt, aki a nemzetközi erőknek dolgozott – főleg tolmácsolt – a megszállás idején, és félve a táliboktól el akarja hagyni hazáját. Albánia Washington kérésére ad ideiglenes menedéket olyan afgánoknak, akiknek az Egyesült Államok előzőleg már befogadást ígért. Rama hozzátette, hogy amerikai civilszervezetek hasonló kérését is teljesítik, ami afgán értelmiségiek, nőjogi aktivisták ideiglenes befogadására vonatkozik.

Ausztria bejelentette, hogy még augusztusban vagy szeptemberben online konferenciát akar rendezni az Afganisztánnal szomszédos országok támogatására, gondolva arra, hogy ezeknek menekültáradattal kell majd számolniuk. A brit parlamentben rendkívüli ülés lesz a jövő héten az afganisztáni helyzetről, ezért a képviselőket erre az alkalomra visszahívják nyári szabadságukról – jelentette a Sky News hírtévé meg nem nevezett forrásokra hivatkozva. Szintén a brit média jelentette, hogy Nagy-Britannia hétfő estig kimenekíti minden diplomatáját Afganisztánból, csak diplomaták egy maroknyi csoportja marad ott szolgálatban a kabuli repülőtéren.

Miután elkezdődtek a tálib betörések a fővárosba, katonai helikopterekkel kezdték el kimenekíteni a kabuli amerikai nagykövetség munkatársait az épületből, egy forrás az Al Arabiyának azt mondta, összesen kevesebb mint 50 fő marad az országban a személyzetből. Egy NATO-tisztviselő szerint uniós tisztviselőket is biztonságos helyre menekítettek a városon belül, Oroszország viszont nem tesz ilyen lépéseket a saját embereit illetően.

Franciaország is megerősíti katonai jelenlétét az Egyesült Arab Emírségekben, hogy megkönnyítse az állampolgárai kimenekítését Afganisztánból. A kabuli francia nagykövetséget már korábban az afgán főváros repülőterére helyezték át – írja az MTI a francia külügyminisztérium vasárnapi jelentése alapján.

Amerikai légicsapások mérsékelt eredménnyel

Hírügynökségek szerint Núr és Dosztum menekülése nemcsak a központi kormány, hanem a regionális hatalmi bázissal bíró hadurak kudarcát is mutatja. Az amerikai légierő időközben látszólag hasztalan légicsapásokkal próbálta feltartóztatni az előre törő tálibokat. A repüléseket nyomon követő portálok szerint B-52-es típusú hadászati bombázók és más amerikai harci repülőgépek is bevetésen voltak szombaton az afgán légtérben.

A tálibok gyors térnyerése miatt Joe Biden amerikai elnök szombat este bejelentette, hogy a tervezett háromezerhez képest nagyjából ötezer főre növelik az afgán földön lévő amerikai állampolgárok és az amerikai hadseregnek dolgozó és a tálibok megtorlásától tartó afgánok kimenekítésére küldött katonai kontingens létszámát. Biden egyben figyelmeztette a tálibokat, hogy ne akadályozzák a műveletet, mert különben gyors és erőteljes választ fognak adni az ilyen próbálkozásokra.

Az amerikai elnök mindemellett védelmébe vette az amerikai csapatok augusztus végéig történő kivonását. Mint mondta, ő már a negyedik elnök, aki felelősséget visel az afganisztáni katonai misszióért, és nem akarja ezt a feladatot továbbadni utódjának. „További egy vagy öt év amerikai katonai jelenlét nem lett volna különbség, ha az afgán hadsereg nem képes megvédeni a saját földjét” – hangsúlyozta Biden.

Mindazonáltal Antony Blinken amerikai külügyminiszter szombaton Asraf Gáni afgán elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében „az erőszak csökkentését szolgáló diplomáciai és politikai erőfeszítéseket vitatta meg” a washingtoni külügyi tárca tájékoztatása szerint.

Német mentőakció készül

Az ntv hírtelevízió információi szerint a német hadsereg nagyszabású műveletet tervez, akár tízezer embert is kimenthetnek az egyre inkább a szélsőséges iszlamista tálibok ellenőrzése alá kerülő ázsiai országból.

Eddig a németek mellett csak a Bundeswehr afgán segítői és családtagjaik, nagyjából 2500 ember kimenekítését tervezték. Az új terv szerint a külügyminisztérium, a német segélyszervezetek és más szervezetek, köztük médiumok helyi munkatársait – például tolmácsokat vagy az újságírók helyismerettel és kapcsolatokkal rendelkező segítőit, az úgynevezett fixereket – is Németországba szállítják családostul, mert életveszélyben vannak. A tálibok már több ilyen embert, köztük a német sajtó munkáját segítő afgánokat is megöltek, amiért együttműködtek külföldiekkel.

Angela Merkel kancellár az akcióról szombaton egyeztetett Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszterrel, Heiko Maas külügyminiszterrel és Horst Seehofer belügyminiszterrel. A Bild am Sonntag szerint a művelet már hétfőn elkezdődhet. Központja az üzbegisztáni főváros, Taskent lesz, ahonnan a légierő (Luftwaffe) szállítógépei Kabulba repülnek. A tálibok bosszúja elől kimenekítendő afgánok és a német állampolgárok biztonságról a gyorsreagálású hadtest (DSK) ejtőernyős vadász egységei gondoskodnak. Taskentből a kimenekítettek charterjáratokkal jutnak majd el Németországba.

A Bundeswehr a szövetségi parlament (Bundestag) ellenőrzése alá tartozik, műveleteihez parlamenti felhatalmazás szükséges. Az afganisztáni mentőakció engedélyezésére azonban a már Kabult fenyegető tálibok előretörése miatt nincs idő, ezért a Bundestag utólag ad majd felhatalmazást a küldetésre.

Az utolsó német katonai egység június végén tért haza Afganisztánból, lezárva a Bundeswehr csaknem húsz évig tartó küldetését. Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.