Már Üzbegisztánban van az a 26 magyar, akiket a NATO menekített ki Afganisztánból

„Katonai szövetségeseinknek köszönhetően biztosított annak a 26 magyar állampolgárnak a hazahozatala, akik nem a magyar állammal voltak szerződéses viszonyban, attól függetlenül voltak Afganisztánban”

– mondta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján. Hozzátette, jelenleg az a helyzet Afganisztánban, hogy a tálibok jóindulatán múlik, hogy ki tudják-e menekíteni az állampolgáraikat a NATO-tagországok.

„Azon tálibok jó indulatára vagyunk utalva, akik ellen 20 éve háborúzunk”

– mondta Magyar.

Hogy hány magyar rekedt Afganisztánban, arról pontos számot most sem mondott Magyar, de elmondta, van egy 26 főből álló csoport, az ő hazahozataluk meg van szervezve, az biztosított, ha minden simán megy, belátható időn belül Európában lesznek. A többi magyar hazahozatala is megszervezés alatt van, tette hozzá. A magyar honvédség pápai bázisrepülőterén állomásozó szállító repülők meneteiről nem adhat pontos felvilágosítást, de elmondta, ezek nem a magyar honvédség kötelékében működnek, hanem NATO-kötelékben.

Hozzátette, lesz önálló magyar mentőakció, amivel kapcsolatban azonban részleteket nem árulhat el egyelőre.

Frissítés 18:50: A 26 magyart Kabulból Taskentbe menekítették Magyarország katonai szövetségesei – tájékoztatta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) szerda délután közleményben az MTI-t. „A magyar féllel egyeztetve, katonai szövetségeseink légi úton kimenekítettek 26 Kabulban rekedt magyar állampolgárt” – írja a külügyminisztérium közleménye. A magyarok jelenleg Üzbegisztán fővárosában, Taskentben tartózkodnak – tették hozzá.

Magyar Levente a sajtótájékoztatón azt mondta: elvi elköteleződést nem teszünk arra, hogy segítséget nyújtunk az elhelyezésben minden afganisztáni állampolgár esetében, aki el akarná hagyni a tálib rezsim miatt az országot. A miniszterhelyettes nem tudja, mennyi embert tudnak majd kimenekíteni az érintettek közül, de elismerte, hogy „ezek az embereke halálos veszélyben vannak.” Magyar Levente szerint csak azoknak az afgánoknak a kimenekítéséről és közvetlen családtagjaikról lehet szó, akik

„a magyar katonák bajtársaiként”

segítették a magyar misszió munkáját.

Szerinte hibás nagyhatalmi döntés nyomán zajlott le a kivonulás úgy, ahogyan megtörtént. Magyar szerint az EU sajnálkozik azon, hogy veszélybe kerültek az emberi jogok Afganisztánban. „Hát igen, veszélybe kerültek” – mondta Magyar, aki szerint a most kiadott nyilatkozatok az EU részéről az európai cinizmus és arrogancia bizonyítéka. Ehelyett korábban kellett volna érdemben lépni az amerikai szövetségeseknél, jelezve a megoldási javaslatokat, vagy most érdemben segíteni kellene a szomszédos országok határőrizetének megerősítését.

Az első újságírói kérdés arra vonatkozott, hogy hol van Szijjártó Péter. A külügyminiszter utolsó posztja Facebookon egy dzsudzsákos poszt volt.

„Nem tudom, hol van miniszter úr, annyit tudok, hogy szabadságon van”

– mondta Magyar Levente, később hozzátette, nem tudja, meddig tart a miniszter szabadsága, ő helyettesíti.

A miniszterhelyettes szerint nem vétett a külügyminisztérium azzal, hogy nem tudta, vannak-e magyar állampolgárok Afganisztánban. „Nincs ilyen automatikus mechanizmus”, amely alapján ezt tudniuk kellene a magyar hatóságoknak, mondta. Ők akkor jelentkeztek, amikor kiderült, hogy az ország, amellyel kapcsolatban állva kint vannak, nem tud gondoskodni hazaszállításukról.

Magyar Levente több millió fős menekültáradattól tart a tálibok hatalomátvétele után. Ezzel kapcsolatban kérdésre azt mondta, néhány nap múlva lehet tisztább a kép, amikor látszik, hogy „mit lépnek a tálibok”. A milliós nagyságrendre vonatkozó menekült-előrejelzés NATO-anyagokon alapszik, „megalapozott, amit mondok” – közölte a miniszterhelyettes.

Arról is beszélt, hogy ki vagyunk szolgáltatva a körülményeknek, még az amerikaiak is ki vannak szolgáltatva, még ők is a tálibokkal forró dróton kell, hogy legyenek, jelezte a NATO-erők cselekvőképességének korlátait Magyar.

Figyelik az esetleges migrációs mozgásokat azokon a határszakaszokon, amelyek érintettek lehetnek az Európába irányuló migrációs folyamatban – mondta Magyar a Telex azon kérdésére, hogy Magyarország juthat-e plusz információhoz a térségből a Türk Tanács tagjaként, miután annak a Afganisztánnal határos Üzbegisztán is tagja. Érdemben azonban a Türk Tanácstól kapható információkról nem mondott semmit.

Magyar Levente hétfőn arról beszélt, hogy a magyar kormány megfogalmazta: „a kivonulásnak úgy kell lezajlania, hogy Afganisztán ne válhasson ismét a nemzetközi terrorizmus melegágyává,” de „sajnos nem sikerült a világ nagy része által elfogadott és megfogalmazott elvárások szerint végrehajtani a műveletet.” A Telex azt kérdezte, mi lett volna a magyar fél szerint kívánatos menetrendje a kivonulásnak.

Magyar erre azt mondta, a nemzetközi jelenlét új életlehetőséget nyújtott millióknak. „Ezek után sebbel-lobbal eltűnni, utánunk a vízözön levonulni” megengedhetetlen – mondta Magyar, aki szerint ez a Nyugatnak olyan presztízsveszteség, amit „nem tudom, hogy kihever-e a Nyugat egyhamar”. Ráadásul Irak, Líbia, Szíria „sem sikertörténet.” „Európának el kell gondolkodnia azon, hogy milyen módon kíván részt venni a jövőben a hasonló konfliktusokban” – mondta.

Magyar korábban azt is nyilatkozta, hogy „Magyarország nem fogad be mindenfajta korlátozás nélkül afgán migránsokat”. Kollégánk azt kérdezte, hol merült fel, hogy Magyarországnak vagy bármely országnak mindenfajta korlátozás nélkül kellene befogadnia őket? Milyen, általa korábban emlegetett nemzetközi közösségben „cirkuláló dokumentumokra” utalt. Magyar jelezte, hogy az automatikus elosztást a magyar kormány mindenképpen ellenzi, és hogy ez az elvárás a NATO-tagországok részéről érkezett.

A tálib uralom visszatérte egy globális biztonságpolitikai kockázat – mondta Magyar arra a kérdésre, hogy a magyar kormány terroristáknak tartja-e a tálibokat.

Magyar szerint önmagában azt a tényt, hogy az amerikaiak leültek tárgyalni a tálibokkal a rendezett kivonulásról, elfogadtuk, mint szövetségesek, igaz, a tárgyalásoknak azt kellett volna eredményezniük, hogy megmaradnak az elmúlt húsz évben elért civilizációs eredmények, mondta. Magyar nem okolja az afgán felet, amiért nagyon hamar feladta állásait a tálibokkal szemben. Szerinte ezek a nyugati elvárások álságosak, elvégre a tálib erők előtt „az amerikaiak is kénytelenek voltak meghajolni”. Ezt bizonyítja az amerikai-tálib tárgyalások ténye is, érvelt Magyar. Kérdés, hogy a már fél éve hatalmon lévő amerikai adminisztráció hogyan engedhette, hogy idáig fajuljon a helyzet; „hibás döntések” vezettek a helyzethez – mondta.

A demokráciaexporttal kapcsolatban sokszor elhangzott, hogy sikertelen stratégia, nem lehet a demokratikus elveket átültetni olyan országokba, ahol ezek gyökeresen nem alakultak ki, miközben, ahogy a miniszterhelyettes is említette, az amerikaiak megjelenése Afganisztánban millióknak nyújtották újfajta élet lehetőségét, akik most életveszélybe kerültek. A kérdésre, hogy lehet-e sikeres valamilyen formában mégis a demokrácia exportja, Magyar úgy válaszolt, a tapasztalatokból kell kiindulni.

Nagyon bízott mindenki Afganisztánnál abban, hogy hátha itt sikerül valamiféle normalitást elérni, és hátha nem ugyanazzal a kudarccal végződik a nyugati intervenció, mint a többi esetben, de nem így történt – mondta Magyar. Majd felsorolta: van egy afgán háború negyedmillió halottal, van egy szír háború több mint félmillió halottal, egy Irak, „Isten tudja, hány halottal, egymillióval, másfél millióval”. Milliós nagyságrendben beszélhetünk emberéletekről, amik elvesztek demokráciaexport jegyében.

„Mindegyik vállalkozás kudarccal végződött. Valamit nem csinálunk jól akkor”

mondta Magyar, aki szerint sok mindent újra kell gondolni ezzel kapcsolatban.

A sajtótájékoztatót itt tudja megnézni:

Ahogy azt korábban megírtuk, a magyar külügy már megállapodott egy katonai szövetségesünkkel annak a 26 fős magyar csapatnak az elszállításáról, amely eddig Afganisztánban tartózkodott. A minisztérium azt írta korábban a Telexnek, a 26 ember mellett további magyar állampolgárok is jelentkeztek a Külügyminisztériumnál. „Velük is folyamatos a kapcsolattartás, számukat és kihozataluk pontos részleteit biztonsági okokra való tekintettel nem hozhatjuk nyilvánosságra” – írták.

A Hvg.hu írta meg korábban, hogy Kabulban egy 26 fős, magyar biztonsági szakemberekből álló csoport várja a kimenekítését, akik korábban a holland nagykövetség védelmét látták el. A portál úgy tudja: egy magyar érdekeltségű dubaji cég látta el Hollandia kabuli nagykövetségének védelmét, a társaságnak 26 magyar alkalmazottja dolgozott az afgán fővárosban. A holland diplomaták már elhagyták a nagykövetséget, amelyet átköltöztettek egy, a kabuli repülőtér közelében lévő helyre. A holland védelmi minisztérium vasárnap azt közölte, hogy a Kabulban állomásozó összes diplomatát, nagykövetségi alkalmazottat és családtagot evakuálják, és kimenekítik a Hollandiában menedékjogot élvező tolmácsokat is.

A 24.hu-nak sikerült telefonon beszélnie az egyik magyarral kedden. Ő azt mondta akkor, hogy a repülőtérre szombat hajnalban mentek ki, biztonságban vannak, és vagy kedden, vagy szerdán elrepülnek Afganisztánból, de nem a magyar kormány, hanem a holland külügy közreműködésével.

Az ATV Híradó kérdésére vasárnap a Külgazdasági és Külügyminisztérium még azt közölte: nem tartózkodik magyar állampolgár Afganisztánban. A vasárnapi nyilatkozat és a kedden napvilágot látott információk közötti ellentmondást a tárca a Telexnek küldött levélben azzal magyarázta, hogy „ahogy minden válsághelyzetben lenni szokott, a külföldön rekedt magyar állampolgárok jelentkezése folyamatos, az adatok napról napra változnak. Ezt a jelenséget láttuk tavasszal is, amikor a koronavírus okozta válsághelyzetben kellett repatriálni magyar állampolgárokat a világ minden tájáról.”

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn elsősorban arról beszélt: a magyar kormány nem hajlandó a magyar emberekkel megfizettetni az elhibázott afganisztáni kivonulás következményeit, és nem fogad be korlátlanul bárkit menekültként, aki elhagyja Afganisztánt ezekben a napokban. Egyetlen kivételt tesznek: vizsgálják, hogyan tudnak segíteni azokon, akik az elmúlt húsz évben tolmácsként vagy más minőségben dolgoztak a magyar csapatoknak.

A Telex hétfőn emailben tett fel kérdéseket a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak. Egyebek mellett információt szerettünk volna kapni arról, hogy tudnak-e Afganisztánban tartózkodó magyar állampolgárokról, és milyen módon menekítené ki, illetve fogadná be Magyarország azokat az afgán állampolgárokat, akik a magyar misszió munkáját segítették az országban. Kíváncsiak voltunk arra is, van-e esetleg ilyen irányú együttműködés a V4-ek között.