Nehéz kijutni Afganisztánból, de az se könnyebb, ami utána jön

2021. augusztus 26. – 06:55

Nehéz kijutni Afganisztánból, de az se könnyebb, ami utána jön
Az Amerikai Központi Parancsnokság által közreadott képen afgánok szállnak be egy C-17 Globemaster III amerikai katonai teherszállító repülőgépbe a kabuli Hamid Karzai Nemzetközi Repülőtéren 2021. augusztus 23-án – Samuel Ruiz / Amerikai Központi Parancsnokság / EPA / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

„Hé, te! Ha nem futsz gyorsabban, a tálibok elkapnak, és megölnek!”

– mondta egy boltos Peymana Assadnak, aki a reptérre tartott, hogy a britek kimentsék Afganisztánból. A most harmincéves Assad Kabulban született, 3 évesen, menekültként került Nagy-Britanniába, és a rokonait látogatta meg éppen, amikor a tálibok augusztus 15-én elfoglalták a fővárost. A brit nagykövetségről szóltak neki, hogy ha eljut a reptérre, kimentik, de elsőre lekéste a találkozót az evakuálást végző brit csapattal. Assadot ezután egy helyi család fogadta be, akiknél feltölthette a telefonját. Így sikerült újra kapcsolatba lépnie a brit nagykövetséggel, és végül el tudta hagyni az országot. Neki szerencséje volt, hiszen már 27 éve Nagy-Britanniában él, és brit állampolgár. Azok az afgánok viszont, akik az elmúlt években, évtizedekben segítették a NATO-csapatok munkáját, és nagy nehezen feljutottak egy gépre a kabuli reptéren, még a kimentésük után sem lélegezhetnek fel teljesen.

Szerdáig a külföldi állampolgárokkal együtt már több mint 82 ezer embert evakuáltak a kabuli reptérről, többségében afgánokat, akik közül több százan Magyarországra is érkeztek. Miközben a tálibok szóvivője kedden arról beszélt, hogy már nem engednének afgán állampolgárokat a reptérre, az országból kijutottaknak is szinte mindenhol bonyolult vízum- és menekültstátusz igénylésekkel kell szembenézniük. A nyugati országok közben a kimenekítetteken túl egy illegális menekülthullámtól tartva egymás után hangsúlyozzák, hogy helyben kell megoldani a helyzetet, a szomszédos országok segítségével.

Már a reptérre kijutni is kész csoda

A tálib hatalomátvétel után a menekülni akaró emberek tízezrei rohamozták meg a kabuli repteret, az egyetlen olyan részét a fővárosnak, ami még amerikai kézen maradt. A káoszról készült felvételek bejárták a világot, azóta azonban valamelyest javult a helyzet a reptéren belül. Azon kívül viszont jelentősen romlott: szombaton már az USA és Németország is túl veszélyesnek találta az oda vezető utakat, mindenkit arra kértek, hogy ne induljanak oda. Hétfőn tűzharc is volt a kabuli repülőtér északi kapujánál az afgán biztonsági erők és ismeretlen támadók között, a tálibok pedig kedden bejelentették, hogy az afgánok elől lezárják a repülőteret.

Mindezek ellenére folyamatosan többezer olyan afgánt menekítenek ki a kabuli reptérről, akik az elmúlt években segítették a nyugati államokat és a NATO-t, és ezért a tálib hatalomátvétel után közvetlen veszélyben vannak.

A Pentagon szerdai bejelentése szerint akkor tízezren voltak a reptéren, és vártak a kimenekítésükre. Azonban a BBC tudósítójának a helyszínen arról beszéltek, hogy a reptéren kívül embereket vertek meg a tálibok, és azoknak is nehéz eljutniuk a reptérre, akiknek megvannak a megfelelő irataik. Egyes országok elkezdték más helyszínekről felvenni állampolgáraikat, és onnan szállítják őket a repülőtérre, kedd éjszaka például az amerikaiak helikopterekkel vittek be 20 embert a reptérre.

Joe Biden amerikai elnök úgy döntött, tartja magát az afganisztáni csapatkivonás eredeti, augusztus 31-i határidejéhez, ez pedig az USA szövetségeseit is köti. A Pentagon azt is világossá tette, hogy végig próbálnak majd minél több civilt kimenteni, de az utolsó napokban a reptérhez vezényelt katonák és felszerelések kihozása lesz a prioritás.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter ugyan jelezte, hogy a jövő keddi határidő lejárta után is próbálnak majd segíteni elhagyni az országot amerikaiaknak és afgánoknak egyaránt, szerinte a tálibok beleegyeztek, hogy később is elengedjék az amerikaiakat és „a veszélyben lévő” afgánokat – azonban a tálibok ennek homlokegyenest ellentétes nyilatkozatokat tettek az elmúlt napokban. Egyelőre tehát kérdés, hogy végül összesen mennyien tudnak kijutni a reptéri mentőakciók keretében.

Röszkei afgánok

Miután múlt hét közepén a NATO-szövetségesek menekítettek ki 26 magyart, vasárnap éjjel 23 órakor landolt Ferihegyen az első magyar repülőgép, amely részt vett az afganisztáni mentőakcióban. A kimentett utasokat a kabuli reptérről először a szomszédos Üzbegisztánba vitték, onnan érkeztek meg Budapestre. 173 utasból 96 afgán menekült volt, ők a tájékoztatás szerint Magyarországgal és szövetségeseivel együttműködtek az afganisztáni misszió alatt.

A legfiatalabb kimentett alig 5 hónapos, a legidősebb 64 éves.

Szerdán újabb gép érkezett Magyarországra, amelyen 114 felnőtt és 126 gyerek utazott. A hazánkba menekített afgánokról egyelőre nem sokat tudni, de az biztos, hogy nem jár nekik automatikusan a tartózkodási engedély. A Népszava információi szerint státuszuk az idegenrendészeti eljárástól függ, ez családonként és személyenként eltérő lehet. Az afgánok a korábbi röszkei tranzitzóna konténertáborában vannak. A tranzitzónát az EU bíróságának döntése nyomán a kormány kénytelen volt bezárni, de a megmaradó konténertábort továbbra is katonák őrizték.

„Valamennyien hatósági karanténba kerültek, teljes körű ellátásukról a magyar állam gondoskodik. Érkezésüket követően személyenként újabb hideg élelmiszercsomagot és a járványügyi helyzethez igazodó egészségügyi, higiéniai és tisztálkodási csomagot kaptak. Megkezdődött orvosi vizsgálatuk, az évszaknak megfelelő ruházattal történő ellátásuk szervezése, valamint az idegenrendészeti hatósági feladatok végrehajtásához szükséges adataik felvétele, ellenőrzése” – írta az MTI a Belügyminisztérium közleménye nyomán.

Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap reggel a Kossuth rádióban azt mondta, a kint lévő magyar katonák azon dolgoztak, hogy az országban lévő magyarokat és azokat az afgánokat, akik veszélyben lehetnek – amiatt, mert együttműködtek a honvédség kinti egységeivel az elmúlt 15-20 évben –, kimenekítsék az országból. De csakis őket, pontos lista alapján, mert „nem akarunk bárkit beengedni”. A magyar részvétel az evakuálásban azóta véget ért, szerda éjjel hazaérkeztek a kimenekítésben dolgozó katonák is.

USA: boldog menekültek, pokoli táborok

Fontos kérdés, hogy mit terveznek az afgán menekültekkel azok, akik főszereplői voltak az elmúlt húsz évnek. Joe Biden amerikai elnök 500 millió dollárt különített el a menekültek, a konfliktus áldozatai és az afganisztáni helyzet által veszélyeztetett személyek számára, ide értve a különleges bevándorló vízumot kérelmezőket is. Az Egyesült Államok nem jelentette be, hogy pontosan hány menekültet fogadnának be, de az biztos, hogy több tízezer embert evakuáltak. Az afgánokat mentő járatok rendszerint egy harmadik országban szállnak le először, leggyakrabban Katarban vagy Kuvaitban. Ezt követően sokakat a Németországban lévő Ramstein légibázisra visznek, ami tranzitpontként szolgál.

Afgán nők egy ideiglenes menekülttáborban az amerikai Chantilly városában 2021. augusztus 24-én – Fotó: Joshua Roberts/Getty Images

A bázisra másfél óránként érkeznek meg a katonai gépek, fedélzetükön a CNN helyszíni riportja szerint boldog menekültekkel, akiket egy imám üdvözöl a landolás után. Az evakuált afgánok közül sokan csak egy hátizsákkal jönnek. Egyes férfiak hagyományos öltözetben, a nők laza fejkendőben igazgatják a gyerekeiket. A táskák átnézése után vizet és ennivalót osztanak szét közöttük, illetve a járványveszély miatt ellenőrzik a testhőmérsékletüket. Néhány menekülten azonban látszik még Kabul nyoma: kificamodott bokával, felkötött karral érkeztek meg.

A légibázis azzal is bekerült a hírekbe, hogy az egyik ide érkező C-17-es gépen egy afgán nőnél beindult a szülés, majd a bázisra érve orvosi segítséggel sikerült világra hoznia a gyermekét a fedélzeten.

A Ramstein légitámaszpont eredetileg 5000 fő befogadására volt alkalmas, de bázist sátrakkal bővítik, mivel naponta érkezik az amerikai művelet keretében ennyi ember, akik jellemzően 48-72 órát töltenek el Németországban (hivatalosan maximum 10 napot maradhatnak). A táborban nemek szerint szállásolják el az érkezőket, a családok az udvarokon tudnak találkozni. A bázison rögtönzött mecseteket is felhúztak.

A ramsteini, viszonylagos idillel szemben az Egyesült Államok katari légibázisán sokkal elkeserítőbb helyzetről számolt be egy kiszivárgott emailt, amit az Axios hozott nyilvánosságra. A levelezés szerint a Dohában lévő Al Udeid támaszpontot elárasztották a patkányok, sok helyen vizelet és ürülék volt, mindezt pedig hőség tetézi.

Az oldal szerint a katari légibázis állapota jól mutatja, hogy a hadvezetés ott nem volt felkészülve a több ezer menekültre.

Az email kiszivárgása óta a Pentagon elmondása szerint 100 új vécét telepítettek a támaszpont területére, és az ottlévő 7 ezer embernek naponta háromszor hagyományos afgán ételt biztosítanak. Emellett igyekeznek a lehető leggyorsabban átvilágítani az ideérkezőket, hétfőn 3700 embert már továbbküldtek Németországba, Olaszországba és az Egyesült Államokba.

Milyen vízumot adnak a bátrak hazájában?

Az Egyesült Államokban már létezik egy vízumtípus kifejezetten az afgán menedékkérők számára, az SIV (Special Immigrant Visa). Ezt azok az afgánok kaphatják meg, akik az amerikaiak alkalmazottai voltak. Az SIV igénylése egy többlépcsős folyamat: a kérvényezőknek rendelkezniük kell bizonyos foglalkoztatáshoz szükséges tulajdonságokkal, emellett foglalkoztatási igazolásokat, ajánlólevelet és az afgán állampolgárságukat igazoló dokumentumokat is be kell mutatniuk.

Ahogy arról korábban már szó volt, a különleges vízumot igénylőket általában nem egyenesen az Egyesült Államokba evakuálják, így sokan egy harmadik országban nyújtják be a kérvényüket. A legtöbb járat, ami afgánokat ment, Kataron és Kuvaiton keresztül halad át, itt veszik nyilvántartásba az utasokat is, de már harmadik országból való indulás előtt is ellenőrzés alatt esnek át. A nyilvántartásba vétel során a menekültektől ujjlenyomatot vesznek, arcképet és hangfelvételt készítenek róluk, szkennelik az íriszüket.

Azokat az afgánokat, akikkel az USA Afganisztánban dolgozott, már korábban is tüzetesen átvizsgálták a felvételük előtt és a munkájuk során is.

Joe Biden mindenesetre a hétvégén igyekezett újból leszögezni, hogy minden egyes befogadandó afgánt átvilágítanak majd. Szerdán olyan hírek is érkeztek, hogy az egyik gépen utazott egy ember, akit az Iszlám Állam terrorszervezettel hoztak kapcsolatba, ezt azonban hivatalosan nem erősítették meg.

Az említett SIV egyik nagy hátulütője, hogy hónapokig, vagy akár évekig is eltarthat, hogy elfogadják valakinek a vízumigénylését. A külügyminisztérium szóvivője július közepén azt mondta, hogy 20 ezer pályázó várja a kérvényének elbírálását. A republikánusok a mostani vezetést hibáztatják, a kormány szerint viszont a Biden-adminisztráció hatalmas lemaradást örökölt Donald Trump kormányától. Ezt azzal próbálták orvosolni, hogy a külügyminisztérium megemelte a vízumokat elbíráló személyzet számát, a belbiztonság pedig túlórázik, hogy minél hamarabb letudják az ellenőrzéseket. Egy másik fontos kritika, hogy eleve későn indult el az egész program.

Hazájukból kimenekített afgánok érkeznek a Washington Dulles Nemzetközi Repülőtérre 2021. augusztus 24-én – Fotó: Shawn Thew / EPA / MTI

Az Egyesült Államok kongresszusa nemrég elfogadott egy új jogszabályt, aminek köszönhetően a vízumprogram felgyorsul majd. Többen lesznek jogosultak a vízum megigénylésére is: kettő helyett elég egy év munkaviszony, nem lesz szükség egészségügyi átvilágításra, valamint a fellebbezések elutasításának menete is megváltozik. Mindeközben annyian akarnak Kabulból az Egyesült Államokba jutni, hogy a helyi nagykövetség nem enged át senkit, csak azokat, akikkel már korábban felvették a kapcsolatot. Emellett elsőbbséget élveznek az amerikai állampolgársággal, illetve az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezők.

A brit program még kidolgozás alatt

Azok is próbáltak kijutni az elmúlt másfél hétben, akik másik NATO-ország katonáit segítették korábban. Keserédes, hogy a szűk családjával együtt sikerült elhagynia Afganisztánt, mivel sok rokona ott rekedt – erről beszélt a BBC-nek Khalid, aki tolmácsként dolgozott a brit hadseregnek. A férfi számára a tálib hatalomátvétel után egyértelmű volt, hogy biztonságosabb, ha nem maradnak, nem bízott a beígért amnesztiában, és féltette az egész család életét. Hiába volt engedélye a feleségével és három gyermekével együtt arra, hogy felszálljon egy brit gépre, ők is azok közé tartoztak, akik sokáig egyszerűen nem tudtak bejutni a kabuli reptérre. Nekik végül szerencséjük volt, a BBC újságírói találtak rájuk a reptér körül táborozók között. Khalid felesége és újszülött kisbabájuk is kapott orvosi ellátást, aztán az egész család együtt repülhetett el az Egyesült Királyságba.

A britek eddig több mint 10 ezer embert menekítettek ki, közülük több mint 6 ezren voltak afgán állampolgárok. Khalid és családja egyike lehet annak 20 ezer afgán polgárnak, akiket az Egyesült Királyság befogadna az elkövetkezendő években – egyébként szintén 20 ezer afgán befogadására készül Kanada is. A brit kormány vonatkozó programjának célja, hogy az első évben már 5000 afgán letelepedhessen az Egyesült Királyságban. A program főképp a nőkre és gyermekekre, valamint a tálibok által legjobban fenyegetett vallási és más kisebbségekre összpontosít.

Bár a kimenekítések folyamatosan zajlanak, az afgánokra váró bizonytalanságot jól jelzi, hogy ez a nagyszabású brit program még nem indult el hivatalosan, a kidolgozás alatt álló részletekről a brit kormány csak későbbre ígér tájékoztatást.

Már kevésbé vendégszerető az EU

Az Európai Unió egyes országai eltérő vendégszeretetről tettek tanúságot. Az EU-ról általánosságban elmondható, hogy sokkal óvatosabban próbál az afgán menekülthelyzethez nyúlni a 2015-ös menekülthullám után.

Ylva Johansson, az Európai Bizottság uniós belügyekért felelős tagja szerint a hazájukban és a környező országokban kellene segíteni az afgán menekülteknek. A svéd uniós biztos szerint egyelőre nem túl sokan igyekeznek a kontinens felé, de a helyzet gyorsan változhat, ezért az EU-nak fel kell készülnie különböző forgatókönyvekre.

Johansson szerint „nem szabad elkövetnünk ugyanazokat a hibákat, mint 2015-ben”, vagyis nem szabad tétlenkedni egészen addig, amíg az emberek elérik az EU külső határát.

Felszólította azonban a tagországokat, hogy növeljék a menekültek letelepítésére vonatkozó kvótáikat az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) áttelepítési programján belül, ami a leginkább védelemre szoruló embereket, köztük a nőket és a leánygyermekeket szolgálja.

Sebastian Kurz osztrák kancellár viszont kategorikusan kijelentette, hogy amíg ő a kancellár, addig nem fogadnak be mostani afgán menekülteket az országba. Ausztria a korábbi menekültválságban már több mint 40 ezer afgánt fogadott be, és ezzel jóval a százalékos arányon felül teljesített – érvelt a politikus. A Reuters összefoglalója szerint Kurz arról is beszélt, hogy az Afganisztánból menekülő embereknek a régióban kellene maradniuk.

Franciaországban Emmanuel Macron elnök kijelentette, hogy Európának „meg kell védenie magát az Afganisztánból érkező illegális bevándorlók menekülthullámaitól”. Hozzátette, hogy Franciaország „megvédi azokat, akik a legnagyobb veszélyben vannak”, de „Európa nem tudja egyedül vállalni a jelenlegi helyzet következményeit”. Macron kijelentései igazodnak a korábbi, egyre inkább jobbra tolódó megnyilvánulásaihoz, a francia baloldal azonban élesen bírálta.

Macron kijelentésétől függetlenül a franciák az Apagan művelet keretei között csütörtökig menti a veszélyes helyzetben lévő afgánokat. Eddig csaknem kétezer ember hagyhatta el Kabult a franciák révén, egyes járatokon szinte kizárólag afgánokat mentettek ki – derül ki a Le Parisien cikkéből. A franciák krízisközpontját az elmúlt héten 120 ezren hívták, 90-95 százalékban olyan franciaországi afgán menekültek telefonáltak, akik a családjukért aggódtak. A francia államtanács, ami a törvények alkotmányosságát ellenőrzi, nemsokára meghallgatást tart, mivel a Nemzeti Ügyvédi Tanács és más szervezetek törvénymódosítást szeretnének a vízumokat illetően. A jogvédők azt szeretnék elérni, hogy azok az afgánok is vízumot kapjanak, akiknek a rokonai már Franciaországban vannak menekültként.

Afganisztánból kimenekített emberek érkeznek a madridi Torrejon de Ardoz katonai repülőtérre 2021. augusztus 23-án – Fernando Villar / EFE / EPA / MTI

Németország sok más országhoz hasonlóan azt ígéri, hogy segít azoknak az Afgánoknak, akik a németek munkáját segítették Afganisztánban a tálib hatalomátvétel előtt. A német kormány augusztus közepén indított katonai műveletet a Kabulban rekedt németek, valamint a Bundeswehr, a segélyszervezetek és más német szervezetek afgán munkatársai és családjuk evakuálására. Tízezer embert akarnak kijuttatni az országból, eddig 4600 embert evakuáltak, közülük 3700-an voltak afgánok, köztük újságírók és emberi jogi aktivisták.

Vízumot azonban csak nagyon szűk körben adott ki: eleinte csak azok kaphattak, akik az elmúlt két évben a német hadseregnek vagy más német szervnek dolgoztak; később az időtartamot megnövelték 8 évre. A Washington Postban idézett Ahmad, egy 31 éves német tolmács eredetileg nem volt jogosult német menekültstátuszra, pedig kilenc évig dolgozott a német hadseregnek, és már 2018-ban életveszélyes fenyegetést kapott a táliboktól a munkája miatt. A németek konkrétan emiatt bocsájtották el, arra hivatkozva, hogy az ő személy veszélybe sodorhatná az egész német bázist, ahol dolgozott, mivel a tálibok vadásztak rá. A férfit végül egy holland menőexpedíció vitte el Hollandiába.

Angela Merkel kancellár szerint Németország 10 ezer afgánnak lehet képes menedéket biztosítani, de amióta a 2015-ös menekültválság idején nagyjából félmillió ember folyamodott német menekültstátuszért, érezhetően kevésbé befogadó a német közhangulat. Ennek tükrében nem meglepő, hogy most a kancellár is igyekszik nyilatkozataiban azt hangsúlyozni, hogy nem Németországban, hanem az Afganisztánnal szomszédos országokban kellene biztonságot nyújtani a tálibok elől menekülőknek. Ennek érdekében Németország akár Iránnal is hajlandó együttműködni.

Tényleg a szomszédokra lehet bízni mindent?

Nem véletlenül számítanak az EU-s országok arra, hogy a menekültek elhelyezését majd helyben meg lehet oldani, vagyis az Afganisztán szomszédaival meg lehet akadályozni egy menekülthullámot. Az elmúlt évek során is rengetegen hagyták el Afganisztánt, de a legtöbben a környező országok felé vették az irányt. Ráadásul már a teljes tálib hatalomátvétel előtt is 550 ezer afgánnak kellett elhagynia a harcok és a bizonytalan helyzet miatt otthonát 2021-ben, az UNHCR adatai szerint pedig összesen 3,5 millión ragadhattak otthonukon kívül Afganisztán területén.

A BBC szerint tavaly is az Afganisztánnal szomszédos Pakisztánba és Iránba menekültek a legtöbben, az előbbibe közel 1,5 millióan, míg az utóbbiba 780 ezren érkeztek. A 2020-as évben egyébként a harmadik legtöbb afgán menekült és menedékkérő, 181 ezer ember Németországban volt. A lista negyedik helyén Törökország állt, 129 ezer emberrel.

Imran Hán pakisztáni miniszterelnök azonban már júniusban kijelentette, hogy országa lezárja Afganisztánnal közös határát, ha a tálibok átveszik az irányítást. Ennek ellenére több ezren átmenekülhettek Pakisztánba, és állítólag legalább egy határátkelő nyitva van. Azonban alapesetben csak a kereskedelemben részt vevőket és az érvényes utazási dokumentumokkal rendelkezőket engedik át a tálibok, akik meg akarják akadályozni a menekülést. „Az afgánok nagy többsége nem tudja a hagyományos utakon keresztül elhagyni az országot” – mondta a múlt héten az UNHCR szóvivője. Nem igazán tudni azonban biztosan, hogy mi a helyzet ezeknél a szárazföldi határátkelőknél, szerdán terjedt ugyanis olyan felvétel, amin óriási tömeg látszik az egyik pakisztáni határpontnál, de a BBC nem tudta egyelőre megerősíteni, hogy mikor készült a videó.

Afganisztáni menekültek a törökországi Çaldiranban 2021. augusztus 3-án – Fotó: Bradley Secker / picture alliance / Getty Images

Törökországban jelenleg 300 ezernél is több afgán és nagyjából 3,6 millió szír menekült lehet. Recep Tayyip Erdoğan elnök már korábban közölte, hogy nem akar több afgán menekültet befogadni, de a New York Times riportja szerint az Iránon keresztül menekülő afgánok ezrei gyűltek össze a török határ környékén és nagyobb (akár százfős) csoportokba verődve próbálnak meg átjutni Törökországba. Ez azonban csak néhányaknak sikerül, akik az elmúlt napokban átjutottak, fokozott határellenőrzésről és gyakran erőszakos rendőri akciókról számoltak be.

„Ennél az útnál még az is jobb lett volna, ha Afganisztánban maradunk, és ott meghalunk”

- nyilatkozta egy 20 éves nő, Zeineb, aki 30 éves férjével és egyéves ikergyermekeivel együtt érkezett meg a kelet-anatóliai Van városába. Erdoğan kijelentette, hogy kormánya segíteni fog Afganisztán stabilizálásában, de arra sürgette az európai országokat, hogy vállaljanak felelősséget a migrációs helyzetért. Az Iránnal közös határon pedig határkerítést és árokrendszert húznak majd fel – Görögország viszont a törökországi határszakaszán állított fel egy öt méter magas és 40 km hosszú kerítést és megfigyelőrendszert.

Irán egyelőre türelmesebb, mint Pakisztán és Törökország. Náluk a határmenti tartományokban sátortáborokat vertek fel, ugyanakkor arra számítanak, hogy amint javul a helyzet Afganisztánban, hazatelepíthetik majd azt a 3,5 millió menekültet, akik az ENSZ szerint most náluk tartózkodnak.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!