G7-csúcs: Afganisztán soha többé nem válhat a terrorizmus biztonságos menedékévé

Afganisztán nem válhat ismét a terrorizmust segítő országgá – erről beszélt Boris Johnson a G7-országok Afganisztánról szóló keddi online csúcsértekezlete után az MTI szerint.

A brit miniszterelnök megerősítette azt is, hogy nem hosszabbítják meg az amerikai csapatok afganisztáni kivonására kitűzött augusztus 31-i határidőt. Johnson szerint a G7-tagállamok vezetői megállapodtak abban: az általuk a táliboknak szabott első számú feltétel az, hogy biztosítsák a biztonságos elvonulás lehetőségét augusztus 31-ig és azon túl is azoknak az afgán állampolgároknak, akik el akarják hagyni az országot.

A G7 (azaz Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kanada, valamint az Európai Unió) vezetői a videókonferencia után közös közleményt adtak ki, amiben azt írták:

Afganisztán soha többé nem válhat a terrorizmus „biztonságos menedékévé”, és nem szolgálhat más országok ellen irányuló terrortámadások kiindulópontjává.

A csúcstalálkozó résztvevői szerint a hatalmon lévő tálibok pedig nemcsak azért lesznek felelősek, hogy milyen intézkedéseket hoznak a terrorizmus megakadályozása érdekében, hanem azért is, hogy az emberi jogok és a nők jogainak tiszteletben tartását hogyan oldják meg.

Angela Merkel Berlinben arról beszélt, hogy „pillanatnyilag nem akut téma” a migráció, ami a tálib hatalomátvétel miatt irányul Afganisztánból a szomszédos országokba. A német kancellár a sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy Németország szükség esetén készen áll az együttműködésre a menekültek ellátásában az Afganisztánnal szomszédos országokkal, akár Iránnal is.

Németország felfüggesztette az afganisztáni fejlesztési programokat, azonban az ENSZ úgy döntött, hogy munkatársainak egy részével és a helyi segítőkkel folytatják a munkát.

Ezért Merkel szerint most az ENSZ szervezeteit, köztük a menekültügyi főbiztosságot (UNHCR) kell támogatni, és mindenekelőtt gondoskodni kell arról, hogy a kabuli repülőtér működhessen polgári repülőtérként, különben nem tudják bejuttatni az országba a segélyszállítmányokat, például a gyógyszereket. Németország 100 millió euró azonnali támogatással járul hozzá a humanitárius segítségnyújtáshoz, és további 500 millió eurót is elkülönít erre a célra.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben kijelentette, hogy összehangolt nemzetközi fellépésre van szükség az afgán nép támogatására és a terrorizmus újbóli fellángolásának megakadályozásra, a biztonság szempontjából kulcsfontosságú lesz a NATO és más szövetségesek közötti együttműködés. Szerinte az EU legsürgetőbb feladata a nemzetközi koalícióban részt vevő országok állampolgárainak, az afgán személyzetnek és családtagjainak biztonságos evakuálása Afganisztánból, ezért az unió arra szólítja fel a tálibokat, hogy tegyék lehetővé a szabad bejutást a légikikötő területére, valamint arra kéri az Egyesült Államokat, hogy biztosítsa a repülőtér biztonságát mindaddig, amig szükséges a konfliktus sújtotta országban rekedtek kimenekítéséhez.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a radikális iszlamista tálibok kedden jelentették be, hogy nem engednek több afgánt a kabuli repülőtérre.

Vasárnap éjjel landolt Ferihegyen az első magyar repülőgép, amely részt vett az afganisztáni mentőakcióban. A Wizz Air repülőgépe, amely az üzbegisztáni Bukharából indult, 173 utassal a fedélzetén szállt le a Liszt Ferenc repülőtéren. 96 afgán állampolgárt menekítettek ki Kabulból, őket előbb Budapestre, majd Röszkére szállították – írtuk korábbi cikkünkben.

Hétfőn tűzharc is volt a kabuli repülőtér északi kapujánál az afgán biztonsági erők és ismeretlen támadók között. Egy afgán biztonsági meghalt, hárman pedig megsebesültek – számolt be erről a német hadsereg. A légi kimenekítés nehézségeiről ebben a cikkben írtunk részletesen.

Az afganisztáni válság alaphelyzetéről itt, a váratlanul gyors tálib hatalomátvétel hátteréről itt írtunk bővebben. Az összes, témába vágó cikkünkért pedig kattintson ide.