Az IMF után a Világbank is zárolta az afganisztáni projektekre szánt összegeket

A BBC cikke alapján a washingtoni székhelyű Világbank zárolta az afganisztáni segély- és fejlesztési projektekre szánt összegeket, mert úgy ítélte meg, hogy a radikális iszlamista tálibok rossz hatással lesznek az ország jövőbeni fejlődésére, különös tekintettel a nők helyzetére.

A szervezet arról is nyilatkozott, hogy küzdenek azért, hogy az Afganisztánban kemény munkával elért eredményeket megőrizhessék. Afganisztán a világ legszegényebb országai közé tartozik. A Világbank adatai szerint a pénzügyi szervezet 2002-től 2021 áprilisáig csaknem ötmilliárd dollár (1500 milliárd forint) támogatást nyújtott Afganisztánnak.

Elvileg augusztus 23-tól mintegy 440 millió dollárnyi új összeg állhatott volna az ország rendelkezésére. A Fehér Ház azt is elmondta, hogy néhány nappal azután, hogy a tálibok átvették az irányítást Kabul felett, zárolták Afganisztán központi bankjának az Egyesült Államokban lévő eszközeit, mintegy 9 milliárd dollárt. Eddig nem ütött vissza az amerikai pénzügyi rendszerre, de egyfajta amerikai pénzügyi kockázat, hogy az Egyesült Államok viszonylag gyakran és széles körben dönt úgy, hogy ráteszi a kezét mások pénzére, legalábbis ideiglenesen.

Korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentette be, hogy felfüggeszti a dél-ázsiai országnak nyújtott pénzügyi segítségét. A nyugati világ, elsősorban az Egyesült Államok kivonul, forrásokat zárol, miközben a szélsőséges tálibok hatalomba történő visszaengedésével elsősorban Kínának és Oroszországnak, vagyis az Afganisztánhoz közelebbi nagyhatalmaknak tör borsot az orra alá. Ugyanakkor ha az iszlám fundamentalizmusnak lesz egy új menedékállama, az biztosan nem lesz jó a dzsihadisták fő ellenségének, vagyis az Egyesült Államoknak sem.