A kabuli brit nagykövetség a helyi kapcsolatait őrző papírokat hagyott szanaszét a képviseleten

Frissítés: A német hadsereg kabuli kimenekítő műveletének lezárása után is még legalább háromszáz német állampolgár van Afganisztánban, a német állam védelmére jogosult afgánok száma pedig több mint tízezer, mondta pénteken a német külügyminisztérium.

Korábban írtuk: Az utolsó német gép is megérkezett Frankfurtba Afganisztánból. Németország a BBC szerint összesen 5347 embert, köztük 4100 afgánt menekített ki a tálib uralom alá került országból, ahol csütörtökön több mint száz ember életét követelő öngyilkos merényletet hajtott végre az Iszlám Állam helyi szervezete. A radikális iszlamista tálibokkal is konfliktusban lévő dzsihadista mozgalom túléléséről és afganisztáni működéséről itt olvashat bővebben.

A német védelmi miniszter csütörtökön az Afganisztánnal szomszédos Üzbegisztán fővárosába utazott, amelyen keresztül zajlik a kimenekítési program.

A véres akció felgyorsította a NATO kivonulásakor megindított evakuálási programot, ám így is tízezrek rekednek Afganisztánban azok közül a helyiek közül, akik menekülnének a tálib rezsim elől. A NATO – köztük Magyarország – elsősorban azokat a helyieket és családtagjaikat menekítette ki, akik az elmúlt húsz évben együttműködtek a NATO erőivel, így áldozatául eshetnek a tálibok bosszúhadjáratának. A tálibok ugyan amnesztiát ígértek, a gyakorlatban azonban úgy tűnik, megtorlást terveznek.

Messze nem sikerült minden, a NATO-val együttműködő afganisztánit kimenekíteni. Magyarország a saját részéről a 87 százalékát menekítette ki azoknak, akiket elhozott volna az országból, de a brit kormány is elismerte, hogy nem fognak tudni mindenkinek segíteni.

Ráadásul a hírek szerint a britek nem is voltak elég körültekintők, hogy csökkentsék az ott maradt helyi munkatársaikat fenyegető kockázatot: a brit Times arról adott hírt, hogy a kabuli brit nagykövetségen papírok hevertek szanaszét, amelyeken a britek helyi kapcsolatainak adatai voltak – írta a Deutsche Welle. Ezeket meg kellett volna semmisíteniük, mielőtt kiürítik a diplomáciai képviseletet. A tálibok harc nélküli előretörése és a helyi, húsz év alatt megerősítettnek vélt hadsereg ellenállás nélkül feladta az országot, majd a fővárost, így az iratmegsemmisítés láthatóan nem volt teljes.

A lap három afganisztáni adatait juttatta el a brit külügyminisztériumnak, amely ígéretet tett arra, hogy az érintetteket kimenekítsék. (Az Egyesült Királyság 13 ezer ember kimenekítését hajtotta végre, összesen csaknem 90 ezer ember hagyta el az országot.)

„Félek, mert a családom még mindig Kabulban van” – mondta a Deutsche Wellének egy afganisztáni férfi németországi érkezése után. Elmondása szerint négy napot töltött a repülőtéren, szinte étlen-szomjan, mire sikerült feljutnia egy Európába tartó gépre.

A Telexnek egy kabuli újságíró arról számolt be, hogy a kabuli repülőtér ellenőrzéséért felelős amerikai erők már csak külföldieket engednek be a repülőtérre, pedig vannak még olyanok, akik a NATO-val való korábbi együttműködésük miatt menekülnének el az országból.

A korábban a magyar misszióval is kapcsolatban álló férfi elmondása szerint egy közelebbről nem részletezett listán ő is rajta volt, mégsem tudott bejutni a repülőtérre. Hasonló jelenségről beszélt korábban Szijjártó Péter külügyminiszter is, aki szerint az amerikai erők több olyan embert nem engedtek be, akiket a magyar fél tervezett hazahozni.