Pár hét alatt lett pokoli a járványhelyzet Indiában

2021. április 26. – 23:50

frissítve

Pár hét alatt lett pokoli a járványhelyzet Indiában
Egy koronavírusos beteg oxigént kap egy sátor alatt parkoló riksában a szikhek imahelyén Gáziábádban 2021. április 26-án – Fotó: Sajjad Hussain / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Indiában vasárnapig bezárólag sorban ötödik napja több mint 300 ezer új koronavírusos fertőzöttet regisztráltak, a jelenlegi szomorú világcsúcs a vasárnapi 354 531 regisztrált eset, de a péntektől vasárnapig, három nap alatt regisztrált egymillió fertőzött is riasztó mutató. Az ország kórházai és egészségügyi rendszere az összeomlás határán – ha nem omlott már össze -, az ellátásra szoruló betegek már nemcsak a kórházi folyosókra, de már inkább a kórházakon kívülre szorulnak. A helyzetet rendkívül súlyos oxigénhiány nehezíti, miközben már az is felmerült, hogy a fertőzöttek irtózatosan magas számához képest még alacsonyan maradó halálozási mutatókkal sem stimmel minden.

Pedig két hónappal ezelőtt, sőt, még márciusban is India több mint 1,3 milliárd fős lakosságának nagy része még a koronavírus-járvány legyőzését ünnepelte. A kormány feloldotta az utolsó érvényben maradt korlátozásokat is, az emberek pedig ellepték a piacokat, a krikettstadionok lelátóit és a vallási eseményeket.

Eközben hamar kiderült, hogy az öröm elhamarkodott volt, és Indiát villámgyorsan terítette le a világviszonylatban is minden korábbinál gyorsabban terjedő vírus második hulláma. Az ország vezetése viszont érthetetlenül sokáig várt azzal, hogy reagáljon a helyzetre, pedig a mostani állapot ha nem is teljes mértékben, de részben biztosan megelőzhető lett volna. A rendkívül súlyossá váló indiai válság viszont nagyobb globális hatással bírhat, mint bármely másik ország korábbi járványhelyzete.

Lakosságarányosan nézve, akár Európához, akár Amerikához viszonyítva az indiai hivatalos adatok nem számítanak kiugrónak, az igazoltan megfertőződött emberek száma miatt viszont valóban drámai a helyzet, ennyi, egyre nagyobb arányban kórházi ápolásra szoruló betegre ugyanis semmilyen szinten nincs felkészülve az ország egészségügye.

Hogyan omlott össze India pár hét alatt?

Nyilvánvalóan nem különíthető el egyetlen ok, ami a mostani indiai állapotokhoz vezetett, a helyzet súlyosságát viszont jól jelzi, hogy a háttérben megfigyelhető események mindegyike külön-külön is a járvány terjedésének jelentős gyorsulását okozta volna, együttesen pedig csak még rombolóbb lett a hatásuk.

Összességében annyi elmondható, hogy India elkényelmesedett a koronavírus első hulláma után, ezt pedig csak tetézte, hogy a kormány sorozatban hozott rossz és/vagy kései döntéseket. Az első járványhullám megfékezésére India az egyik legszigorúbb akkori lezárással reagált, milliók hazajutását, életét és megélhetését megnehezítve. Azóta kiderült, hogy a lezárás szükségtelenül szigorú volt, az viszont elvitathatatlan, hogy az ország méretéhez, lakosságához és felszereltségéhez képest sikeresnek mondható védekezésben fontos szerepet játszott.

Félig kihalt Csennai városa a védekezés egyik elemeként bevezetett vasárnapi lezáráskor – 2021. április 25-én – Fotó: Arun Sankar / AFP
Ingázók szállnak fel egy buszra Újdelhiben 2021. április 19-én – Fotó: Sajjad Hussain / AFP

Ezen, pontosabban az emiatt nyomott adatokon felbuzdulva rengetegen elhitték, hogy tényleg legyőzték a járványt, ami pár hét alatt kapott újbóli, sosem látott erőre. Így volt ezzel a kormány is, amely szinte semmit nem tett, hogy felkészítse az egészségügyet egy komolyabb második hullámra. Nem kezdett védőfelszerelések felhalmozásába, nem növelte a kórházi kapacitást, az ágyak, a lélegeztetőgépek számát, és az ezek működtetéséhez elengedhetetlen oxigénellátásról sem gondoskodott.

Akkor sem, amikor a második hullám már érezhetően felfutóban volt. Az országot 2014 óta vezető Narendra Modi miniszterelnök és a miniszterei sokkal inkább a kampánnyal, mint a vírus elleni védekezéssel voltak elfoglalva. Modi még április közepén is nagyszabású kampányeseményt tartott, ahol nemcsak ő beszélt maszk nélkül, de a több tíz-, akár százezres tömeg tagjain sem nagyon lehetett felfedezni a védőeszközt. Modi a beszéde során kiemelte, hogy rég látott ilyen nagyszerű tömeget. Aznap 260 ezer új koronavírus-fertőzöttet jelentettek az országban, Modi és kormánya viszont mintha tudomást sem vett volna erről, egészen addig, amíg a napi esetszám meg nem közelítette, illetve át nem lépte a 300 ezres határt – csak ekkor állíttatták le a kampányeseményeket Nyugat-Bengál államban.

Nyugat-Bengál mellett további négy államban is megtartották a választásokat a hozzájuk kapcsolódó, óriási tömegeket vonzó kampányeseményekkel, amiken az emberek nem nagyon viseltek maszkot. Nyugat-Bengálban emiatt is nőtt április közepére tízszeresére az új fertőzöttek száma.

Szintén súlyosbította a helyzetet, hogy bármiféle korlátozás nélkül engedték elindulni a világ legnagyobb vallási ünnepét, a több hétig tartó Kumbh Mela ünnepségsorozatot, amin becslések szerint 150 millióan is részt vehettek. Április 10-14. között 2000 résztvevőről derült ki bizonyosan, hogy koronavírusosak, de szinte biztos, hogy az esemény nagyban hozzájárult az esetszám megugrásához. Modi kormánya viszont csak április 17-én, hetekkel az ünnepség kezdete után kérte arra a vallási vezetőket, hogy szimbolikusan, tehát nem személyes részvétel formájában tartsák meg a Gangesz folyóba merülést is magában foglaló ünnepet.

A mostani helyzetet látva elhibázottnak bizonyult India vakcinapolitikai törekvése is. Egy több mint 1,3 milliárd lakossal rendelkező országban óhatatlanul óriási kihívást jelent az oltási program megszervezése és lebonyolítása, még akkor is, ha a világ egyik legnagyobb vakcinatermelő országáról beszélünk. Indiában az április 25-i adatok szerint még mindig kevesebb, mint a lakosság 9 százaléka kapta meg az első oltását, miközben a COVAX nemzetközi program keretében India több mint 60 millió adag vakcinát exportált.

A hindu résztvevők a Kumbh Mela fesztiválon Haridvárban 2021. március 11-én, a Gangesz folyóban való megmártózást esti ima követi – Fotó: Prakash Singh / AFP
Egy stadionban felállított oltópont Gauhátiban 2021. április 22-én – Fotó: Biju Boro / AFP

Volt olyan pillanat, amikor a 60 milliós export mellett kevesebb, 50 millió körüli volt az Indiában beadott adagok száma. Később viszont, a súlyosbodó helyzetet belátva leállították az exportot, ezzel viszont a vakcinára számító afrikai országok kerültek bajba.

Ráadásul eközben fennakadás állt be a gyártási láncban is, így most már hiába szeretnék minél előbb beoltani az ország jelentős részét, nincs ehhez elegendő oltás, számos oltóponton ezért olyan plakátok sorakoznak, miszerint senki ne is számítson oltásra, mert nincs miből adni.

Hiába a drámai számok, országos lezárásról hallani sem akar Modi kormánya a tavalyi, mind a gazdaság, mind a lakosság számára nagyon fájdalmas óriási zárlat emléke miatt. A kezdeti optimizmust növelte a globális szinthez mérve is viszonylag alacsony, a koronavírushoz köthető halálozás, ám egyrészt India lakossága rettentően fiatal – a lakosság 65%-a 35 év alatti -, így az első hullám vírustörzse kisebb veszélyt jelentett rájuk nézve, másrészt viszont már látszik, hogy a második hullám alatt rögzített adatok nagyon nem fedik a valóságot, de erről picit később.

A második hullám mögötti okok közül az Indiában felbukkant vírusvariánsok sem maradhatnak ki, de ezekről is lentebb teszünk bővebben említést.

Pokoli állapotok

Az ide vezető okokat tehát ismerjük, Indiában viszont egy, korábban csak sokkal kisebb mértékben látott probléma is óriási gondot okoz: amellett, hogy nincs elég védőfelszerelés és kórházi ágy, a kórházba kerültek ellátására elengedő oxigénmennyiség is hiányzik.

Beszédes adat, hogy már a járvány első hulláma alatt is, amikor napi 90 ezer új esetet regisztráltak, problémát okozott az oxigénellátás, most viszont háromszor akkora terheléssel kellene megbirkóznia az egészségügyi logisztikának. Normál esetben India oxigéntermelésének 15%-a megy orvosi felhasználásra, a többit az ipar veszi fel, most viszont a termelés 90%-a (napi 7500 tonna) megy a kórházakba, és ez sem elégséges.

Ennek a helyzetnek a feloldásához a kormány rendeletbe foglalta, hogy minden, ipari felhasználásra szánt oxigént át kell csoportosítani az egészségügybe, az állami vasúttársaság pedig speciális, oxigénszállító vonatokat, oxigén-expresszeket állított hadrendbe, hogy minél előbb odaérjen az életmentő oxigén, ahova kell.

Ám még ez is kevés – a közösségi média tele van képekkel és felhívásokkal, amik arról szólnak, hogy mindenki szerezze be magának az oxigént, ha a betegség miatt szüksége van rá, mert nincs elegendő kórházi kapacitás. Emiatt beindult a feketekereskedelem is, természetesen irreális árakkal.

A súlyos oxigénhiány odáig fajult, hogy egyes államok elkezdték oxigénlopással vádolni a másikat. Harijána állam vezetője, Anil Vij például Twitteren közölte, Delhi ellopott egy teherautónyi, Harijánába tartó oxigénszállítmányt, ezért rendőri védelmet intézett minden további szállítás mellé.

Az oxigénkereskedelem mellett megnőtt az igény a Covid ellen még nem bizonyított hatással bíró szerek, a remdesivir és az ivermectin iránt is, mindkettőt boldog, boldogtalan veszi, hátha ez jelent majd védelmet. Ráadásul a remdesivir intravénás gyógyszer, papíron pedig csak kórházban végezhető ezzel a kezelés, ami minimum 5 napig tart, így még az óriási hiány mellett is nagy terhet ró a kórházakra.

Egy koronavírusos beteget tolnak a kolkatai kórházba 2021. április 18-án – Fotó: Debarchan Chatterjee / NurPhoto / AFP
Az elfogyott oltóanyagokról függeszt ki tájékoztatást egy Mumbaiban található oltópont alkalmazottja – Fotó: Indranil Mukherjee / AFP
Oxigénszállítmányt pakolnak le egy teherautóról egy Kolkatában található kórház területén – Fotó: Indranil Aditya / NurPhoto / AFP

A vakcina lehet a megoldás, de ki tudja, mikor

Fentebb már említettük, hogy India a világ egyik legnagyobb vakcinaelőállító országa, a folyamat viszont akadozik az alapanyagok hiánya miatt. Ez vélhetően nem lesz mindig így, de ha nem gyorsul a termelési és így az oltási folyamat, akár két évbe is telhet, mire India be tudja oltani a lakosság 70%-át. Ez több mint 900 millió embert jelent, kétadagos vakcinával számolva több mint 1,8 milliárd adagra lesz összesen szükség, úgy, hogy India már régen odaígért rengeteg oltóanyagot a nemzetközi COVAX-program keretében részben afrikai országoknak.

De a leállított export áldozatai között van Magyarország is, úgy volt, hogy hozzánk is érkezik majd az AstraZenaca-vakcina indiai változatából, a Covishieldből, ám egyelőre biztosan nem kapunk ebből.

Van persze remény, hogy India azért javulni tud az oltások terén, az elmúlt időszakban napi 3 millió oltást is beadtak, miközben a termelés kezd a havi 80 millió adag szintjére visszajutni, ez pedig idővel a vírus megfékezésében is segíthet.

És akkor még a vírusvariánsok is ott vannak

Már a fentiek is épp elég problémát jelentenek, de miközben egyelőre azt sem tudják még biztosan, hogy a már korábban felfedezett dupla mutáns koronavírus-variáns mekkora szerepet játszik abban, hogy a járvány minden korábbinál gyorsabban terjed az országban, már felbukkant két tripla mutáns változat is, amiről még a B.1.617 nevet kapó dupla mutánsnál is kevesebbet tudni egyelőre.

A B.1.617-es dupla mutánst két, már korábban azonosított mutáció (L452R és E484Q) alkotja – mindkettő elég veszélyes már önmagában is, bár egyelőre még nincs kutatással igazolt eredmény arról, hogy az új, kettős variáns ügyesebben cselezi-e ki a szervezet természetes védekezését, és ha igen, mennyivel.

Várandós nőn végeznek koronavírus tesztet 2021. április 26-án – Fotó: Narinder NANU / AFP

Mindenesetre aggasztó, hogy a mutáció eléggé hasonlít a már tudhatóan veszélyesebb brazil és dél-afrikai variánsra, és hogy Mahárástra államban az új megbetegedések mintegy 60 százalékát ez a variáns okozza, holott márciusban még csak 15-20 százalék volt ez a mutató. A brazil és dél-afrikai variánssal mutatott hasonlóság azért is problémás, mert ezek azokra is veszélyt jelentenek, akik korábban már átestek a vírus egy másik variánsán. Ez is indokolhatja a mostani, rettentő magas napi esetszámokat abban az országban, ahol becslések szerint több százmillióan is áteshettek a betegségen az első, enyhébb hullám alatt, a többségük komolyabb tünet nélkül. Az egyik indiai variáns már megjelent Svájcban és Olaszországban is, egy ilyen népes országban pedig sokkal nagyobb esély van újabbak kialakulására, amíg nem tudják megfékezni a járványt.

Vitatják a halálozási adatokat

Miközben már több napja jócskán 300 ezer fölött jár a napi új fertőzöttek száma az országban – és egyes vélemények szerint ennek is sokszorosa lehet a nem regisztrált betegek száma -, az áldozatok terén elmarad a hatalmas emelkedés – igaz, a 3000-hez közelítő napi szám már így is több mint négyszeres ugrás ahhoz képest, hogy április elején még 713 áldozat is kiugrónak számított egy nap.

A pontosabb halálozási adatok csak jóval később, a többlethalálozás alapján lesznek megismerhetők, de a helyi lakosok beszámolói, illetve a média megfigyelése alapján viszont szinte bizonyos, hogy nem véletlenül maradt feltűnően alacsonyan ez a mutató. Akkor, amikor az ország szinte összes kórháza összeroppant a terhelés alatt, és ahol betegek százai nem kapják meg a szükséges kezelést, bármilyen súlyos állapotban is vannak.

Ennek több oka lehet. Sok család szégyenletesnek érzi, ha egy hozzátartozó koronavírusban veszti életét, ezért eltitkolja a meghalt rokon valódi betegségét. A növekvő terhelés mellett sok helyen nincs is kapacitás a megfelelő adminisztrációra, a városokon kívül, a falvakban pedig előszeretettel könyvelik be az idős kort a halál okának bármi más helyett. Szakértők szerint ezért a ténylegesen koronavírusban meghaltak 20-30%-a jelenhet csak meg a hivatalos statisztikákban jelenleg.

Egy férfi gyászolja koronavírus miatt elveszített családtagját egy kórház előtt 2021. április 22-én – Fotó: Indranil Aditya / NurPhoto / AFP
Koronavírusban elhunytak hamvasztása egy krematóriumban, Újdelhiben 2021. április 17-én – Fotó: Mayank Makhija / NurPhoto / AFP

Beszámolók szerint viszont ennél is rosszabb lehet a helyzet. Uttar Prades állam nagyobb városaiban a krematóriumok megállás nélkül dolgoznak, de így sem bírnak a rengeteg halottal. Gujarat városában április közepén a hatóságok 71-121 közötti áldozatot jelentettek napi szinten, miközben egy helyi lap megfigyelése szerint a helyi krematóriumokban napi 610 körül lehetett a hamvasztott áldozatok száma – nyilván elsősorban a járvány miatt. Hasonló eltérést figyeltek meg Lucknowban és Mirzapurban – előbbiben akkora a terhelés a megállás nélkül dolgoztatott krematóriumokon, hogy elkezdtek megolvadni a fémalkatrészek és kémények.

Globális összefogás

A rendkívül súlyos indiai helyzetet látva nemcsak a térségben, de a világ másik felén található országok is sorra ajánlják fel a segítségüket:

  • Kína egyelőre általánosságban jelezte, hogy bármiben szívesen India segítségére siet, ahogy Ausztrália és Franciaország is keresi egyelőre, miben tudnak segíteni,
  • az Egyesült Királyság 495, oxigén termelésére alkalmas gépet ajánlott fel, hogy segítsen a szorult helyzetbe került országnak, amiket légi úton azonnal el is juttatnak Indiába, emellett 120 nem invazív és 20 kézi lélegeztetőgépet küldenek Delhibe,
  • Németország 23 mobil, katonai oxigéntermelő gépet küld a héten Indiába,
  • az Indiával általában egyáltalán nem baráti Pakisztán lélegeztetőgépeket, Röntgen-gépeket és védőeszközöket ajánlott fel 50, személyzettel ellátott mentőautó mellett,
  • Szaúd-Arábia 80 tonnányi cseppfolyós oxigént indított útnak még április 24-én,Szingapúr is cseppfolyós oxigénnel járult hozzá az indiai helyzet mérsékléséhez,
  • az Egyesült Államok pedig oxigénnel, gyógyszerekkel, védőeszközökkel és Indiába küldött orvosokkal, illetve egészségügyi személyzettel igyekszik segíteni.

Egyelőre nehéz megmondani, hogy meddig súlyosbodik még a helyzet Indiában, vagy hogy a nemzetközi segítséggel együtt milyen gyorsan sikerül úrrá lenni a második hullámon. A végső megoldást ott is csak az oltás felpörgetése jelentheti majd, addig pedig marad, vagyis maradhat a távolságtartás, ha a kormány hajlandó lesz a Delhit érintő hatnapos zárlat kiterjesztésére, hogy megfékezzék a járványt.

További források: The Guardian | Quartz