Biden az afgánokra tolja a felelősséget a teljes összeomlás miatt

Hétfő este tért vissza Washingtonba Joe Biden Camp Davidből, ahol először állt ki a nyilvánosság elé, hogy megmagyarázza az amerikai külpolitika bizonyítványát az afganisztáni drámáért. A csapatait húsz éve Afganisztánban állomásoztató, az ország stabilizálására körülbelül 145 milliárd dollárt költő Egyesült Államok szeptemberben vonul ki teljesen Afganisztánból, de a helyzet már most drámai irányt vett: a tálibok az elmúlt hetekben egymás után vették birtokba az ország tartományait, majd vasárnap elfoglalták Kabult is, ami után gyakorlatilag mindenhol ők gyakorolják a hatalmat. Az afgán elnök elmenekült, a hadsereg letette a fegyvert, sokan pedig kétségbeesve, a szállítórepülőgépek kerekeibe kapaszkodva próbálnak elmenekülni az utolsó utáni pillanatban.

Biden hétfői esti sajtótájékoztatóján részben Trumpra hárította a felelősségét a helyzetért, mondván: az ő elnöksége alatt csökkent az amerikai csapatok létszáma 15 ezerről több lépésben 2500-ra, és ő volt az, aki megállapodást kötött arról, hogy 2021. május 1-ig kivonják az amerikai csapatokat Afganisztánból.

Biden állítása szerint neki az év elején hivatalba lépő elnökként csak két választási lehetősége volt: nagyjából tartja magát a megállapodáshoz, vagy pedig háborúba megy a tálibokkal, noha azok 2001 óta most a legerősebbek. Ez azonban szerinte csak tovább eszkalálta volna a konfliktust, és újra amerikaiak ezreit kellett volna Afganisztánba küldeni, amit az amerikai társadalom sem támogatott volna. Mint mondta, ő nem fogja félrevezetni az amerikaiakat olyan állításokkal, hogy már csak egy kis idő, és rend lesz Afganisztánban, és nem akarta ráhagyni a problémahalmazt az utódjára sem, aki már az ötödik elnök lesz azóta, hogy amerikai katonák vannak Afganisztánban.

Biden a Fehér Házban az újságírók előtt most azt mondta, teljes mértékben kiáll a döntéséért, és arról beszélt, hogy tudja, soha nincs jó időpont a csapatkivonásra, de ez egy idegen ország háborúja, és nem amerikai nemzetbiztonsági érdek egy másik ország polgárháborújában részt venni.

„Az amerikai katonáknak nem szabad meghalniuk egy háborúban, amit maguk az afgánok nem vállalnak”

– mondta, és azt hangsúlyozta, hogy az afgán kormány adta fel és hagyta el az országot, és az afgán hadsereg tette le a fegyvert. Biden emlékeztetett rá, hogy Amerika mennyit költött az elmúlt két évtizedben a rendteremtésre, azt az eltökéltséget állítása szerint azonban nem tudták megadni a helyi hadseregnek, hogy a saját jövőjükért harcoljanak – mondta. Az afgán vezetést azért is okolta, mert azok az amerikai tanácsok ellenére szerinte nem tettek érdemi diplomáciai lépéseket a helyzet konszolidálásáért.

Azt elismerte Biden, hogy az összeomlás gyorsabb, mint várták, de azt állította, hogy számoltak a tálibok hatalomátvételével, és büszkeségének adott hangot, hogy az amerikai diplomatákat viszonylagos biztonságban sikerült hazamenekíteni Kabulból. Mint hangsúlyozta, mostanra már a kabuli repülőtéren is konszolidálták a helyzetet, a következő napokban pedig kimenekítik az amerikai és a szövetséges országok civiljeit, ahogy a szövetséges afgánokat és az ő családtagjaikat is. Erre vasárnap este az Egyesült Államok védelmi minisztériuma már bejelentette, hogy további 1000 katonát vezényelnek Kabulba, amivel ideiglenesen 6000-re nő az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák száma.

Biden arról beszélt, hogy továbbra is az emberi jogok védelme kell hogy az amerikai külpolitika alapja legyen, de ezt nem amerikai csapatok bevetésével, hanem lehetőleg diplomáciai eszközökkel és nemzetközi szövetséggel szeretnék képviselni. Sajtótájékoztatója végén Biden azonnal elhagyta a termet, nem hagyott lehetőséget a kérdésekre.

Joe Bident a helyzet miatt hétfőn politikai össztűz alá vették a republikánusok. Mitch McConnell, a szenátusban ülő republikánusok vezetője szerint az amerikaiak és afgán segítőik balul sikerült kivonása, a hektikus evakuálás az amerikai vezetés szégyenletes csődjét mutatja, pedig az Egyesült Államoknak lett volna lehetősége arra, hogy elkerülje ezt katasztrófát. Donald Trump lemondásra szólította fel Bident, bár ő is a gyors csapatkivonással kampányolt.