Legalább heten meghaltak a kabuli repülőtér káoszában, többen úgy, hogy gépek oldalára kapaszkodtak, de lezuhantak

• Többezer afgán próbál feljutni a kabuli repülőtéren álló utasszállítókra.
• A repülőtéren kialakult káosz miatt az összes Kabulból induló polgári járatot törölték.
• Az AP forrásai szerint legalább heten életüket vesztették az óriási tumultusban.
• Az amerikai nagykövetség munkatársai a hivatalos iratok megsemmisítése után elhagyták a követséget, és ők is a kabuli repülőtéren várnak a kimenekítésre.
• A repülőtéren van a brit és a francia nagykövet is, akik vízumot próbálnak intézni, a követségeiknek dolgozó afgánoknak.
• A tálibok szóvivője azt mondta: garantálják a diplomáciai képviseletek biztonságát, minden lépést felelősségteljesen tesznek, és mindenkivel békét akarnak.
• Az Egyesült Államok további 1000 katonát vezényelt Kabulba, hogy biztosítsák a kimenekítést. Ezzel már 6000 katona segíti a kivonulást.
• A magyar kormány „komolyan vizsgálja”, hogyan tudna segíteni azokon, akik tolmácsként vagy más minőségben segítettek a magyar csapatoknak.
• Szlovákia eközben egy katonai csapatszállítót ajánlott fel az afganisztáni evakuálásokhoz, és menedéket nyújtanak tíz olyan afgán állampolgárnak, akik az utóbbi években intenzíven együttműködtek az EU tagállamaival.

Levonták az amerikai zászlót az Egyesült Államok kabuli nagykövetségéről, amelynek szinte minden alkalmazottja a repülőtéren várja a kimenekítést, jelentette be vasárnap a washingtoni külügyminisztérium. A tálib fegyveresek vasárnap este harc nélkül hatoltak be Kabulba, és elfoglalták az afgán kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket.

Asraf Gáni afgán elnök elmenekült az országból, mint később kiderült, Ománba távozott. A tálibok a főváros valamennyi területét ellenőrzésük alá vonták a repülőtér kivételével, ahol káosz alakult ki a tálibok elől menekülő afgánok miatt. Az idáig vezető folyamatokról ebben az elemző cikkünkben olvashat.

Káosz a repülőtéren

Vasárnap este afgánok százai rohamozták meg a kabuli repteret, annak reményében, hogy valamelyik utolsó polgári járattal, vagy esetleg egy katonai gép fedélzetén elhagyhatják az országot, mielőtt a tálibok a főváros utolsó négyzetkilométereit is elfoglalják.

Hétfőn reggel több olyan videófelvétel is keringeni kezdett a közösségi médiában, amin az látszik, hogy a kétségbeesett emberek egymás hegyén-hátán próbálnak feljutni az utolsó polgári gépekre.

A repülőtéren kialakult káosz miatt magyar idő szerint reggel nyolckor törölték az összes polgári járatot az AFP hírügynökség értesülései szerint.

Az AP forrásai alapján a kialakult káoszban legalább hét ember életét vesztette. Néhányan azután haltak meg, hogy lezuhantak egy C-17-es típusú amerikai katonai szállító repülőgépről, amelynek belekapaszkodtak az oldalába a felszállás előtt.

A Reuters hírügynökség szemtanúkra hivatkozva arról számolt be, hogy legalább öten életüket vesztették a repülőtéren. Valószínűleg a nagy tumultusban. Hivatalos forrásból egyelőre nem erősítették meg az értesülést. A hírügynökségnek egy amerikai tisztviselő megerősítette, hogy amerikai katonák többször is a levegőbe lőttek, hogy próbálják oszlatni a tömeget.

Hogy milyen a helyzet a repülőtéren, azt elég jól megmutatja ez a rövid felvétel, amin az látszik, hogy egy mozgásban lévő amerikai c17-es szállítógépre is felkapaszkodnak:

Több felvételen az is látszik, hogy alacsonyan repülő katonai helikopterekkel próbálják elzavarni az embereket a felszállópályáról, hogy helyet csináljanak a szállítógépek felszállásához. Emellett több helyen is felbukkant az a felvétel, ahol a bejegyzések szerint egy, a gép oldalára kapaszkodott ember esik le a levegőben lévő gépről:

Matthieu Aikins, a New York Times és a Rolling Stone helyszíni tudósítója arról írt a Twitteren, hogy a többezresre duzzadt tömeg egyebek mellett amiatt rohamozta meg a repülőteret, mert elterjedt egy pletyka, hogy a repülőgépek vízum nélkül Kanadába szállítják a menekülőket. A kanadai bevándorlási miniszter valóban bejelentette pénteken, hogy országa hajlandó 20 ezer afgánt befogadni, arról azonban egyelőre nincs információ, hogy ez a 20 ezer menekült pontosan hogyan fog eljutni Kanadába.

A követségi dolgozók is kimenekítésre várnak

Az amerikai külügyi és a védelmi tárca közleménye szerint számos intézkedést tesznek a kabuli Hamid Karzai nemzetközi repülőtér biztosítására, hogy lehetővé tegyék az Afganisztánban tartózkodó amerikai és szövetséges személyzet biztonságos távozását a polgári és katonai járatokon. Ross Wilson, az Egyesült Államok afganisztáni nagykövete, valamint brit és francia kollégája is a repülőtéren tartózkodik. Ők vízumot próbálnak intézni a korábban követségeiknek dolgozó afgánoknak, például tolmácsoknak, akikre nem kizárt, hogy halál vár, ha a tálibok kezébe kerülnek.

Az afgán fővárosban lévő amerikai nagykövetségről távozó diplomatáknak nemcsak a titkos iratokat, hanem az amerikai zászlókat is meg kellett semmisíteniük, írta a Stars and Stripes című amerikai katonai lap. A képviselet épületének kiürítése előtt a diplomáciai személyzetet arra utasították, hogy égesse el a zászlókat és más, propagandacélokra felhasználható tárgyakat. A Stars and Stripes szerint a nagykövetség néhány alkalmazottját nem figyelmeztették előre az evakuálásról, ami miatt a képviseleten hagyták néhány holmijukat.

Joe Biden amerikai elnököt a helyzet miatt politikai össztűz alá vették a republikánusok. Mitch McConnell, a szenátusban ülő republikánusok vezetője szerint az amerikaiak és afgán segítőik balul sikerült kivonása, a hektikus evakuálás az amerikai vezetés szégyenletes csődjét mutatja, pedig az Egyesült Államoknak meg lett volna a lehetősége ennek a katasztrófának az elkerülésére. Donald Trump lemondásra szólította fel Joe Bident, annak ellenére, hogy a novemberi elnökválasztás előtt ő is a gyors csapatkivonással kampányolt. Árulkodó, hogy a Republikánus Párt törölte honlapjának egy erre utaló aloldalát.

A követségi dolgozók kimenekítésének biztosítására vasárnap este az Egyesült Államok védelmi minisztériuma bejelentette, hogy további 1000 katonát vezényelnek Kabulba. Ezzel már 6000-re nő az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák száma, ami több mint kétszer annyi, mint amennyi amerikai katona az országban tartózkodott néhány héttel ezelőtt.

Az eredeti tervek szerint mindössze 1000 amerikai katona asszisztált volna a kivonuláshoz, ám a tálibok előrenyomulása láttán további 3000 tengerészgyalogost vezényeltek Kabulba, hogy biztosítsák az amerikai nagykövetség dolgozóinak kimenekítését. Szombaton aztán további 1000 katona bevetését hagyta jóvá Biden, vasárnap pedig újabb 1000 katona bevetéséről döntöttek, ezzel nőtt 6000-re az elmúlt néhány napban Afganisztánba vezényelt katonák száma.

Oroszország szerint nyugodt a helyzet, Kína barátkozna

Eközben a tálibok őrséget állítottak fel a kabuli orosz nagykövetség körül, és szavukat adták, hogy a diplomaták haja szála sem fog görbülni, legalábbis errről beszélt Zamir Kabulov, az orosz elnök afganisztáni különmegbízottja. Arról is beszélt, szerinte Kabulban „abszolút nyugodt a helyzet”, amit „nem kell összekeverni a főváros repülőterén az amerikaiak hibájából kialakult helyzettel”. Hozzátette, a tálib fegyvereseket a tálib legfelsőbb vezetők arra utasították, hogy ne bántsák a lakosságot. Mint mondta, kabuli képviseletükre még nem érkezett be evakuálási kérelem a helyben élő orosz állampolgároktól. Úgy fogalmazott,

„Figyelemmel kísérjük majd, hogy a közeljövőben mennyire felelősségteljesen kormányozzák az országot, s ennek alapján az orosz vezetés le fogja vonni a szükséges következtetéseket.”

Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő arról beszélt, Peking nem zárja be kabuli nagykövetségét. Sőt, tette hozzá a szóvivő, Kína „baráti kapcsolatra” törekszik az Afganisztánt uraló, iszlamista tálibokkal.

Július végén Peking támogatásáról biztosította az afganisztáni tálibokat a kínai külügyminiszter. Vang Ji ugyanakkor feltételül szabta ekkor, hogy a tálibok szigorúan határolódjanak el minden terrorszervezettől, köztük a Kelet-turkesztáni Iszlám Mozgalomtól (ETIM), amelyet Kína az ujgurok lakta Hszincsiangban elkövetett merényletekkel vádol.

A tálibok azt állítják, békét akarnak

A háborúnak vége Afganisztánban, az uralom típusa és a rendszer formája hamarosan tisztázódik

– jelentette ki a tálibok politikai irodájának szóvivője vasárnap az al-Dzsazírának nyilatkozva. Mohammed Naim szóvivő azt mondta: egyetlen diplomáciai testület vagy annak bármelyik központja sem volt célpont.

Hozzátette: szervezete mindenkit biztosít arról, hogy gondoskodik az állampolgárok és a diplomáciai képviseletek biztonságáról.

„Készek vagyunk párbeszédet folytatni minden afgán személlyel, és garantálni fogjuk számukra a szükséges védelmet” – folytatta Naim, aki mindenkit biztosított arról, hogy a tálibok minden lépést felelősségteljesen tesznek, és mindenkivel békét akarnak. Naím azt hangsúlyozta, hogy nem akarnak nemzetközi elszigeteltségben kormányozni.

Szuhail Sahín, egy másik tálib szóvivő a Twitteren szintén leszögezte: harcosaik nem léphetnek be magánházakba engedély nélkül, és kötelességük „megóvni az emberek életét, tulajdonát és becsületét”, írja az MTI.

Az új afgán vezetés tárgyalni is hajlandó az ENSZ-szel

A tálibok szóvivője azt mondta: sem ők, sem a politikushoz közel álló erők nem számítottak az afgán elnök menekülésére. Szervezetük most látja húsz éve tartó erőfeszítéseik és áldozataik eredményét.

„Elértük, amire vágytunk, vagyis országunk szabadságát és népünk függetlenségét (…) Nem engedjük, bárki is arra használja a földjeinket, hogy bárkit célba vegyen, és nem akarunk ártani másoknak.”

Szerinte szervezete nem fog beavatkozni mások ügyeibe, és cserébe nem engedi, hogy beavatkozzanak az ő ügyeikbe. „Nem hisszük, hogy a külföldi erők megismételnék afganisztáni kudarcos tapasztalataikat” – mondta a szóvivő. Végezetül arról beszélt, hogy a tálibok készek párbeszéd útján kezelni a nemzetközi közösség aggodalmait.

Hetven ország kéri a biztonságos távozást, Magyarország nincs az aláírók között

Az Egyesült Államok vezetésével 70 ország közös nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentik, hogy az Afganisztánt elhagyni kívánó afgánoknak és nemzetközi állampolgároknak engedélyezni kell a távozást, és a repülőtereknek, valamint a határátkelőknek nyitva kell maradniuk.

Az amerikai kormány és mások mellett Ausztrália, az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Kanada, Katar, a Koreai Köztársaság, Németország és Olaszország által aláírt nyilatkozat szerint „az Afganisztán-szerte hatalmi és hatósági pozícióban lévők felelősséget – és elszámoltathatóságot – viselnek az emberi élet és a tulajdon védelméért, valamint a biztonság és a polgári rend azonnali helyreállításáért”. „Az afgán nép megérdemli, hogy biztonságban és méltóságban éljen. Mi a nemzetközi közösségben készen állunk arra, hogy segítsük őket” – áll a nyilatkozatban.

A nyilatkozatot aláíró 70 ország között 25 EU-tagállam szerepel. Magyarország és Bulgária nincs közöttük.

London szerint a NATO-erők biztosan nem térnek vissza

A tálib lázadók lettek egyértelműen Afganisztán urai, és a brit vagy a NATO-erők biztosan nem térnek vissza oda, hogy harcoljanak ellenük – jelentette ki Ben Wallace brit védelmi miniszter hétfőn, írta az MTI. Wallace hozzátette, hogy a kabuli repülőtér katonai része biztonságos, és Nagy-Britannia minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy kimenekíthesse az országból a brit állampolgárokat és a brit kötődésű afgánokat.

„Repülőgépeink befogadóképességének megfelelően naponta 1200-1500 embert szeretnénk elszállítani onnan, és fent is tartani ezt az ütemet”

– mondta. Nagy-Britannia is áthelyezte egyébként nagykövetségét Kabul városából annak repülőterére. A miniszter szerint egyelőre nincs itt az ideje annak, hogy London elismerje a tálibokat Afganisztán kormányának. „Azt hiszem, sok minden történik még addig, amikor ezt a döntést meghozzuk. A puding próbája természetesen az lesz, hogy a tálibok mit csinálnak, nem pedig az, hogy mit mondanak” – mondta.

Mindeközben a tálib felkelők győzelme után a belga kormány is úgy döntött, hogy mégsem küldi vissza Afganisztánba azokat a migránsokat, akik nem kaptak menekültstátuszt az országban.

A The BrusselsTimes arról írt, hogy Sammy Mahdi migrációs és menekültügyekért felelős államtitkár csütörtökön még úgy nyilatkozott, hogy nem hajlandó követni Hollandia és Németország példáját, így a belga kormány nem fogja felfüggeszteni a kitoloncolásra várók hazatelepítését. Mahdi azóta megváltoztatta az álláspontját, és kijelentette, hogy az illegális bevándorlókat légi úton lehetetlen visszaküldeni Afganisztánban, mivel jelenleg kaotikus állapotok uralkodnak a kabuli nemzetközi repülőterén. „Belgiumnak továbbá biztosítania kell a háború és az üldöztetés elől menekülők védelmét” – idézte az államtitkárt a The BrusselsTimes.

Angela Merkel kancellár Berlinben arról beszélt, hogy a német hadsereg hétfőn elindította mentőakcióját, amivel nagyjából tízezer embert kell kimenekíteni a tálibok uralma alá került Afganisztánból. A belga honvédelmi minisztérium pedig légi eszközöket, többek között nagyméretű teherszállító repülőgépeket helyezett készenlétbe, hogy segítse a kabuli nemzetközi repülőtérről történő evakuálási műveleteket, írta az MTI.

A német külügyminiszter, Heiko Maas hétfőn este azt mondta, „rosszul ítéltük meg a helyzetet, és ezen nincs mit szépíteni”. Maas szerint a reptérről érkező képek és videók is azt mutatják, hogy a német kormány, a hírszerző szolgálatok és az egész nemzetközi közösség tévesen ítélte meg az afganisztáni helyzetet.

Szlovákia katonai géppel evakuálja polgárait Kabulból

A szlovák kormány a légierő csapatszállító repülőgépét küldi az afganisztáni Kabulba, hogy az ottrekedt szlovák állampolgárokat és a szlovák hatóságokkal együttműködő afgánokat evakuálják az országból – írja az Újszó. A lap idézi Eduard Heger szlovák kormányfő hétfői videóüzenetét, amiben a kormányfő arról beszél, hogy Szlovákia bekapcsolódott az afgán és az uniós állampolgárok biztonságos helyre szállításába, és rendelkezésre bocsátottak egy speciális katonai szállítógépet.

A szlovák kormányfő arról beszélt, hogy egyelőre néhány szlovák állampolgár kérte az Afganisztánból való kimenekítését, és a kormány arról is döntött, hogy menedéket nyújtanak tíz olyan afgán állampolgárnak, akik az utóbbi években intenzíven együttműködtek az EU tagállamaival. Ukrajnában kilenc Kabulból Kijevbe evakuált afgán kért menedéket az államtól.

Andrej Babiš cseh kormányfő pedig a Twitteren jelentette be, hogy a kabuli repülőtéren megkezdődött a cseh diplomáciai képviselet dolgozóinak evakuálása. 46 cseh és helyi követségi dolgozót, illetve a családtagjaikat fogják Prágába szállítani, írta a Spiegel.

Az MTI arról számolt be, hogy Csehország hétfőn megkezdte állampolgárai kimenekítését Afganisztánból, a cseh hadsereg első különrepülőgépe reggel 46 fővel érkezett Prágába. A gép délben visszaindult, a kabuli helyzet miatt azonban Bakuban kellett landolnia. A cseh külügyminisztérium közlése szerint folytatni fogják a mentést, amint azt a helyzet újra lehetővé teszi.

A magyar kormány részéről Magyar Levente parlamenti államtitkár szólalt meg, aki azt hangsúlyozta, hogy Magyarország nem fogad be korlátozás nélkül afgán menekülőket, de azt a kormány „komolyan vizsgálja”, hogyan tudna segíteni azokon, akik tolmácsként vagy más minőségben segítettek a magyar csapatoknak.

Az EU-tagországok külügyminiszterei rendkívüli tanácskozást tartanak kedden az Afganisztánban kialakult helyzetről. „A legújabb afganisztáni fejleményeket, valamint a partnerekkel az elmúlt napokban és órákban folytatott intenzív tanácskozásokat követően úgy döntöttem, hogy kedd délután rendkívüli tanácskozásra hívom össze az uniós tagállamok külügyminisztereit” – jelentette be hétfő délutáni Twitter-üzenetében, Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikáért felelős főképviselője.