Megállapodott programjáról az új német kormánykoalíció: zöldítenek, legalizálják a füvet, és emelik a minimálbért
2021. november 24. – 15:17
Megállapodott egymással a kormánykoalíció létrehozásáról a német Szociáldemokrata Párt (SPD), a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a Zöldek, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A három párt vezetői ezt szerda délutáni sajtótájékoztatójukon jelentették be, amin Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje – az új német kormány leendő vezetője – bemutatta a koalíciós szerződést is.
Előzetesen a FAZ megjelentette az új német kormány programját, amelynek leghangsúlyosabb része a klímavédelem lesz, érintve ezzel a közlekedés, az ipar, a lakáspolitika és a mezőgazdaság kérdéseit is. A három párt által délelőtt kiadott közlemény szerint az „évek óta tartó álló helyzet” helyett „új dinamikát” akarnak behozni a német klímapolitikába, hogy elérjék a glasgow-i klímacsúcson is megfogalmazott 1,5 Celsius-fokos klímacélt.
A zöld célok mellett a programban olyan vállalásokat is tettek, miszerint
- 12 euróra (azaz 4425 forintra) emelik az óránkénti minimálbért;
- 16 évre szállítják le a választójogot;
- évente 400 ezer új lakást hoznának létre, ebből 100 ezret közpénzből húznának fel;
- digitalizálják az állami szolgáltatásokat;
- és fogyasztási célra legalizálják a felnőtteknek a marihuánát.
„Merjünk előrelépni – Szövetség a szabadságért, az igazságosságért és a fenntarthatóságért” – ez az új kormányprogram címe,
és várhatóan a december 6-i héten, legkésőbb december 9-ig kancellárrá is választják a tervek szerint az SPD kormányfőjelöltjét, Olaf Scholzot.
Befektetések, innováció, modernizáció
„Komoly a helyzet” – kezdte szerdai sajtótájékoztatóját Scholz, aki a kormányprogram előtt ismertette a mától érvénybe lépő német járványügyi intézkedéseket:
- csak oltott és gyógyult emberek léphetnek be a bárokba, az éttermekbe, és a rendezvényekre
- a munkahelyekre és a közösségi közlekedésre is bevezetik a 3G-szabályt, azaz az oltottak és a gyógyultak mellett csak negatív Covid-teszttel lehet bejárni dolgozni, vagy buszra, villamosra szállni
- egy milliárd eurót szánnak az ápolók bónuszára, és mobil oltópontokkal pörgetnék fel az oltási programot,
- valamint naponta fogják figyelni szakértők a koronavírus-járvány alakulását, akikkel együtt döntenek majd az új intézkedésekről.
„Mindenki abban reménykedett, hogy ez a tél nem a koronavírusról fog szólni, de ezt sajnos az oltásokkal együtt sem sikerült elérni” – mondta Scholz, és hozzátette, csak együtt tud az ország ezen a válságon túllendülni. Ezután rátért a pártok színei alapján közlekedési lámpának is nevezett koalíció programjának ismertetésére, amit várhatóan a napokban a vörös szocdemek, a sárga liberálisok és a Zöldek párttagsága is elfogad majd.
„1924-ben állították fel a berlini Potsdamer Platzon az első közlekedési lámpát – akkor az egy furcsa újdonság volt, de célunk, hogy most is úgy változtassuk meg Németországot, ahogy akkor a közlámpák.”
Mint mondta, a három párt hisz abban, hogy képesek közösen jobbá tenni az országot, amit a fejlesztések és az innováció éllovasává tennének. A fent említett intézkedések mellett beszélt arról is, hogy a befektetések ellenére tartani fogják az adósságplafont, külpolitikájukat pedig továbbra is három pillérre helyezik: barátság Franciaországgal, partnerség az Egyesült Államokkal, és cselekvés világszerte a béke megteremtése érdekében.
A leendő alkancellár, Robert Habeck szintén arról beszélt, hogy egy olyan Németországot akarnak, ami erősen invesztál, innovál és modernizál is. „Jólét és klímavédelem – ezek együtt a programunk legfontosabb pontjai” – mondta a Zöldek társelnöke, aki szerint ugyan néha igen megerőltetőek voltak a koalíciós tárgyalások, de „más emberekké” is váltak az elmúlt hetekben ettől, hiszen rengeteget tanultak egymástól. „Egy tanuló politikával képesek vagyunk áthidalni az akadályokat – és egy ilyen tanuló Németországot akarunk létrehozni.”
„Szeretnénk azt hinni, hogy ha a liberálisok a másik oldalról egy hatost látnak, mi Zöldek pedig egy kilencest, akkor lehet, hogy mind a kettőnknek igaza van”
– mondta a másik zöld társelnök, Annalena Baerbock. Az egykori kancellárjelölt – aki várhatóan a külügyminisztériumot vezetheti a következő kormányban – arról beszélt, hogy egyre nagyobb kihívások állnak Európa előtt – mint például a menekültválság Lengyelország és Belarusz határán. „Hiszünk a diplomatikus megoldásokban, és az emberi jogok védelmének előtérbe helyezésében” – mondta Baerbock.
„Egy olyan Németország kormányzását vesszük át, ami még nem hidalta át az egészségügyi válságot” – mondta a liberális FDP elnöke, Christian Lindner. A koronavírus mellett pedig olyan komoly kérdések előtt áll Németország a következő években, mint a dekarbonizáció, a digitalizáció és a lakosság idősödése. Lindner is kemény vitákról beszélt, de arról is, hogy minden politikai erőnek megvannak a maga szürke foltjai, így jól ki tudták egészíteni egymást. A közép kormányát hozzák létre a liberális pártvezér szerint, és azok támogatását is szeretnék elérni, akik nem az új kormánykoalíció pártjaira szavaztak.
A zöldeké a gazdaság, a liberálisoké a pénzügy
Scholz-cal együtt választják majd meg az új kormány tagjait is, a leendő minisztereket viszont egyelőre nem jelentik be, írja a Welt. Míg a Zöldek már holnap közzétennék az új kormány névsorát, az FDP ezzel megvárná december első hétvégéjét, és az SPD is inkább a december eleji pártkongresszusa után jelentené be az új minisztereket. Az viszont már szerdán kiderült, melyik párt melyik minisztériumot viheti.
A Welt előzetesen arról írt, a szociáldemokraták viszik a kancellári hivatal mellett a belügyminisztériumot, a munka- és szociális ügyi minisztériumot, a védelmi tárcát, az egészségügyet, a fejlesztési minisztériumot, valamint az újonnan létrejövő építési és lakásügyi minisztériumot, továbbá a „gazdasági együttműködési” tárcát. A kancelláriát miniszterként Wolfgang Schmidt vezetheti a Welt információi szerint, míg a munka- és szociális ügyeket Hubertus Heil viheti.
A liberális pártvezér, Christian Lindner vágya teljesülhet a pénzügyminisztérium vezetésével – a Welt információi szerint a legkisebb koalíciós partner viheti majd Scholz eddigi tárcáját. Ezenkívül az FDP kapja a közlekedési minisztériumot, az igazságügyet, valamint a képzési és kutatásügyi minisztériumot is.
A Zöldek kancellárjelöltje, Annalena Baerbock kapja meg a külügyminisztérium vezetését, erről értesült a Welt mellett a Bild és a Business Insider is. A párt másik társelnöke, Robert Habeck pedig a gazdasági és klímaügyi „szuperminisztériumot” vezetheti az új berlini kormányban. Ezenkívül még három tárcát, a környezetvédelmit, a mezőgazdaságit és a család- és ifjúságügyi tárcát vezetheti a zöldpárt.
A FAZ már délelőtt megírta az első kiszivárgó részleteket a kormányprogramból: a tervek szerint jelentős forrásokat fordítanának a megújuló energiaforrások kiépítésére, főleg szél- és naperőművekre, és 2038 helyett már 2030-ra leállítanák a szénalapú energiatermelést Németországban. Tavaly az ország energiafelhasználásának közel 45 százalékát látták el megújulókból, ezt az arányt emelnék kilenc éven belül 80 százalékra, és a hőellátás felét is klímasemleges forrásból látnák el 2030-ra. Az államilag támogatott programok mellett a szabályozás egyszerűsítésével is segítenék a megújulók terjedését.
Komoly vállalásokat tesznek a programban az elektromos autók terjesztéséért is: 2030-ra legalább 15 millió, teljesen árammal működő autó lenne forgalomban Németországban, és a következő évtized elejére, legkésőbb 2035 előtt kivezetnék a benzines és dízelautókat az utakról. Eddig nem szerepelt a kormányzati célok között az elektromos autók terjesztése, csak irányelveket fogalmaztak meg arra, hogy a hagyományos motorokat ki kellene vonni a forgalomból.
Ahogy arról beszámoltunk, a szeptemberi német szövetségi parlamenti választást az SPD nyerte meg, a második helyen Angela Merkel Kereszténydemokrata Uniója (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) végzett – mindkét konzervatív párt támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt. Október közepén döntöttek arról a szociáldemokraták, a Zöldek és a liberálisok, hogy koalíciós tárgyalásokat kezdenek egy új kormányról, amit Olaf Scholz, a Merkel-kormány alkancellárja vezetne. A 16 év után leköszönő Angela Merkel négy kancellári ciklusának legfontosabb csomópontjait ebben a cikkünkben foglaltuk össze.