Szoros versenyben, de nyertek a szociáldemokraták a német választásokon

• Az összesített szavazatok alapján szoros versenyben, de a szociáldemokrata SPD nyerte meg a szövetségi parlamenti voksolást Németországban.
• A kereszténydemokrata-keresztényszociális CDU-CSU nemcsak a második helyre szorult, de a párt a valaha elért legrosszabb eredményét érte el szövetségi szinten.
• A Zöldek 14,8 százalékot, a liberális FDP 11,5, a bevándorlásellenes, populista AfD 10,3 százalékos eredményt ért el. A radikális Baloldal (Linke) ugyan nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, de így is frakciója lesz a következő német szövetségi törvényhozásban.
• A legvalószínűbb, hogy az SPD-jelölt Olaf Scholz lesz Németország következő kancellárja, de valójában még nyitott, hogy ki tud kormányzati többséget szerezni. Arra is van még esély, hogy a kereszténydemokraták adják a következő koalíció vezető erejét. Mind az SPD, mind a CDU bejelentkezett a kormányalakításra.
• Valószínűleg a Zöldeken és a liberálisokon múlhat az, ki fogja vezetni a következő kormányt Berlinben.

Az összesített szavazatok alapján győzött Németországban a baloldali Szociáldemokrata Párt (SPD), 206 képviselővel az ő frakciójuk lesz a legerősebb a Bundestagban. Angela Merkel pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) bajor testvérpártjával, a Keresztényszociális Unióval (CSU) együtt pedig rekordgyengén teljesített, és csak 196 képviselőt küldhetnek a berlini parlament alsóházába.

Bár a Zöldek csak a harmadik helyen végeztek, így is fennállásuk legjobb szereplését érték el az idei német választáson, és 118 képviselővel lesznek ott a következő Bundestagban. A Szabad Demokrata Pártnak (FDP) sikerült megelőznie a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) pártot: míg a liberálisoknak 92, a populistáknak 83 képviselője lesz a következő négy évben. Ugyan a radikális Baloldalnak (Linke) épphogy nem sikerült megugrania az 5 százalékos bejutási küszöböt, így is megkapja a listás szavazatai után járó mandátumokat, mert legalább három egyéni képviselő is megnyerte a körzetét a Linke színeiben.

Íme a végeredmény 100 százalékos feldolgozottság mellett:

• SPD: 25,7%
• CDU / CSU: 24,1%
• Zöldek: 14,8%
• FDP: 11,5%
• AfD: 10,3%
• Baloldal: 4,9%

A fent felsorolt pártokon kívül bekerült még a parlamentbe a Dél-Schleswigi Választói Szövetség (SSW) egyik képviselője is a dán és a fríz nemzetiségi listáról.

Ahhoz képest, hogy a felmérések egyértelmű szociáldemokrata győzelmet jeleztek előre az elmúlt hetekben, jóval szorosabbra sikerült a vasárnapi választás végeredménye. Ennek azonban így sem örülhetnek a kereszténydemokraták:

a CDU-CSU 24,1 százalékos második helye nemcsak komoly visszaesés a négy évvel ezelőtti szinthez képest, hanem a legrosszabb szövetségi választási eredmény, amit a párt valaha elért az 1945-ös alapítása óta.

Az SPD pedig nagyot javított a 2017-es mélypontról – a legnagyobb, közel 6 százalékpontos növekedést viszont így is a Zöldeknek sikerült elérniük. Az alábbi grafikonon meg lehet nézni, hogy a nagy németországi pártok hogyan szerepeltek a választásokon az elmúlt évtizedekben:

Mindenki kormányozni akar

Az exit poll adatok közzététele után mind a szociáldemokraták, mind a kereszténydemokraták a saját győzelmükről beszéltek, és arról, hogy készen állnak a kormányzásra. „Az SPD kormánymegbízást kapott. Azt akarjuk, hogy Olaf Scholz legyen a következő kancellár” – mondta vasárnap este Lars Klingbeil, a szocdemek főtitkára. Scholz is diadalmasan beszélt az exit poll adatok láttán: szerinte az SPD „minden mutató szerint felfelé tart”, ami hatalmas siker a párt számára:

„Ez egy hosszú választási este lesz, az biztos. De az is biztos, hogy sok polgár azért húzta be a keresztet az SPD mellé, mert változást akarnak látni a kormányban. És azért, mert azt akarják, hogy az ország következő kancellárját Olaf Scholznak hívják.”

A CDU kancellárjelöltje, Armin Laschet ennél önkritikusabban fogalmazott, szerinte ugyanis kijelenthető, hogy a kereszténydemokraták nem lehetnek elégedettek az eredménnyel. Ennek ellenére hozzátette:

„Minden erőnket bevetjük annak érdekében, hogy egy CDU-CSU vezette szövetségi kormányt alkothassunk”

– idézi a CDU-elnök szavait a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Laschet emellett megköszönte Angela Merkel munkáját is – a 16 évig kormányzó kancellárról ebben a Komplex cikkünkben írtunk részletesen.

Annalena Baerbock, a Zöldek kancellárjelöltje és társelnöke ugyan arról beszélt, hogy a párt „történelmi eredményt” ért el, szerinte nem sikerült teljesíteni azt a célt, hogy Németország vezető politikai erejévé váljanak: „Többet akartunk. Ezt nem értük el, egyrészt a kampány elején elkövetett hibáink miatt – másrészt a saját hibáim miatt” – mondta Baerbock. Ennek ellenére szerinte a Zöldek arra kaptak vasárnap mandátumot, hogy részt vegyenek a következő kormányban: „Ennek az országnak egy klímakormányra van szüksége.”

Három pártból állhat a következő kormánykoalíció

Ahogy arról korábban írtunk, a választások előtti felmérések szerint a szociáldemokraták jelöltjének, Olaf Scholz pénzügyminiszternek és alkancellárnak van a legnagyobb esélye arra, hogy követhesse a 16 év kormányzás után távozó Angela Merkelt a kancellári székben. Scholz legszívesebben a Zöldekkel kormányozna együtt, a két pártnak viszont az exit poll szerint sem lenne többsége a berlini alsóházban, és egyelőre bizonytalan, kit venne be harmadik koalíciós partnerként: a liberális FDP-t, vagy a keletnémet kommunisták utódpártjából létrejött Baloldalt.

Valószínűleg hosszú koalíciós tárgyalások elé nézhet majd akár Olaf Scholz, akár a kereszténydemokraták kancellárjelöltje, Armin Laschet, a német pártok között ugyanis soha nem volt kisebb a népszerűségi olló, és minden korábbinál nagyobb esélye van egy hárompárti felállásnak.

Az elmúlt hónapokban különböző együttműködési lehetőségeket vázolt a német sajtó, amelyeket a résztvevő pártok színei alapján neveztek el:

• a „közlekedési lámpa”-felállásban a vörös SPD, a sárga FDP és a Zöldek vennének részt;
• hasonló felállás lehetne a zászló színeire utaló Jamaica-koalíció a fekete CDU-CSU-val, a liberálisokkal és a Zöldekkel. Ez lenne az egyetlen koalíció, amiben a kereszténydemokraták vinnék a vezető szerepet, és ez volt Angela Merkel eredeti terve is a 2017-es választások után – azonban a felállást hosszú hónapokig tartó tárgyalássorozat után a liberálisok torpedózták meg;
• és a kutatások szerint még egy tisztán baloldali koalíció is felállhatott volna az SPD, a Zöldek és a Baloldal együttműködésével – igaz, ennek a végleges eredmények szerint sem lenne többsége.

A koalíciós lehetőségek alapján Scholz és Laschet is vezetheti a következő berlini kormányt, a választások előtt viszont a Zöldek egyre inkább azt hangsúlyozták, hogy a szociáldemokraták felé húz a szívük. A liberális FDP elnöke, Christian Lindner szerint pedig ugyan a pártjában inkább támogatnának egy Jamaica-koalíciót, a megegyezés esélyét bármelyik nagyobb párttal mutatja, hogy a Zöldekkel való négy évvel ezelőtti ellentétnek mintha hűlt helye lenne a Neue Zürcher Zeitung riportja alapján.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint tehát elsősorban a Zöldeken és a liberálisokon múlhat az, hogy a következő négy évben Olaf Scholz vagy Armin Laschet áll majd a kormány élén. Scholz egy vasárnap esti tévébeszélgetésen azt hangsúlyozta, hogy Németországnak egy pragmatikus kormányra van szüksége, programjuk pedig nagyban átfedi egymást a Zöldekével.

Laschet szerint viszont nem feltétlenül mindig az a párt adja a kancellárt, aki az első helyen áll a versenyben.

A CDU-s kancellárjelölt mellé állt egykori riválisa, Markus Söder bajor miniszterelnök is, aki szerint a kereszténydemokraták lehetnek a Zöldek és a liberálisok ideális partnerei. Abban mind Laschet, mind Scholz egyetértett, hogy a következő kormánynak fel kell állnia legkésőbb karácsonyig.

Az elmúlt napokban több hosszabb cikkben is foglalkoztunk a németországi választásokkal, és Merkel távozásának várható következményeivel: a kancellárról szóló Komplex anyagunkban írtunk arról, mi várhat Merkelre a kormányfői feladatok után; részletesen elemeztük azt is, mi várható az európai politikában a 16 évig kormányzó kancellár távozása után; és szintén Komplex cikkben foglalkoztunk azzal, hogy bármilyen összetételű is legyen az új berlini kormány, Orbán Viktor magyar miniszterelnök számára nehezebb idők jöhetnek a német-magyar kapcsolatokban.