Eldőlt, hogy még nem dőlt el, kit jelöl Merkel pártja kancellárnak

Eddig is lehetett sejteni, de most már hivatalos: Armin Laschet, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) januárban megválasztott elnöke mellett bejelentkezett az uniópártok kancellárjelölti posztjára Markus Söder bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke is.

Alapesetben a szövetségi szinten működő CDU szokta jelölni a két párt közül a kancellárt, amit a bajor CSU el is fogad – az utóbbi időben viszont egyre többen rebesgették, hogy az igen népszerű Söder ambicionálná a müncheni helyett a berlini kormány vezetését. Erre nemcsak Merkel távozásával nyílhat lehetősége, de amiatt is, mert Laschet népszerűtlenebb nála még a CDU-sok körében is.

„Ha a CDU készen állna támogatni, én is készen állnék. De ha a CDU ezt nem akarja, akkor neheztelés nélkül folytatjuk az együttműködést” – mondta Markus Söder vasárnap, erről pedig hosszan egyeztetett is Laschettel. A CDU elnöke szerint a legfontosabb, hogy a lehető legtöbb pontban közös nevezőre jussanak a bajor testvérpárttal, ennek érdekében pedig mind a CDU, mind a CSU legfelsőbb bizottságai elé kerül majd hétfőn a kancellárjelöltség kérdése.

Ezen kívül viszont semmi új nem hangzott el a CDU-CSU parlamenti frakciójának vasárnapi ülése után.

Bár Armin Laschet már márciusban azt ígérte, hogy húsvét és pünkösd (ami idén május 23-24-ére esik) között biztosan el fog dőlni, kit jelöl a német jobbközép a leköszönő Angela Merkel kancellár utódjául, az egyeztetés után például egy konkrét dátum sem hangzott el arról, mikor kerülhet pont végre a Laschet-Söder huzavona végére.

Ami egyre sürgetőbb lenne, hiszen az uniópártok mögé egyre szorosabban felzárkózó Zöldek már egy hét múlva előállhatnak kancellárjelöltjükkel, a harmadik helyre szorult Szociáldemokrata Párt (SPD) pedig már tavaly augusztusban bejelentette, hogy Olaf Scholz pénzügyminiszter lesz a kormányfőjelöltjük.

A Kantar intézet legfrissebb, vasárnap kijött kutatása szerint az uniópártok most 27 százalékon állnak, mögöttük a Zöldek 22 százalékot, a szocdemek pedig 15 százalékot szereznének egy most vasárnapi Bundestag-választáson. Az Európai Unióból való kilépéssel és a maszkviselés elleni tiltakozással kampányoló szélsőjobboldali AfD 11 százalékon áll, míg a liberális FDP és a radikális Baloldal 9-9 százalékon.

Korábban írtunk arról, hogy míg a CDU elnökének kötelessége lenne megszerezni a kancellárjelöltséget az ARD elemzése szerint, Markus Söder számára ez csak egy lehetőség. Bár Angela Merkelről úgy tudni, hogy továbbra is Laschetet támogatja a kancellárjelöltségi versenyben, sokan a CDU-n belül sem hisznek abban, hogy ő lenne Merkel méltó utódja a kancellári poszton – és egyáltalán nem biztos, hogy mindvégig ki is fog tartani mellette a pártelit.

Ha beállna a CDU a bajor jelölt mellé, azzal harmadjára jelölne a CSU a modern Németország történetében kancellárt a választásokra – igaz, eddig egy próbálkozásuk sem sikerült. Míg 1980-ban Franz Josef Strauß-ból, addig 2002-ben Edmund Stoiberből nem lett CSU-s kancellár.