Korrupciós botrányok miatt aggódhat Merkel pártja a német tartományi választásokon

2021. március 14. – 06:28

frissítve

Korrupciós botrányok miatt aggódhat Merkel pártja a német tartományi választásokon
Armin Laschet, a CDU januárban megválasztott elnöke – Fotó: Federico Gambarini / DPA via AFP

Másolás

Vágólapra másolva

Vasárnap választást tartanak Németország két délnyugati tartományában, Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban is, a két voksolás eredménye pedig kihathat arra, kit jelöl majd a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) a leköszönő Angela Merkel kancellár utódjául az őszi szövetségi parlamenti választáson. Bár alapvetően a CDU januárban megválasztott pártelnöke, Armin Laschet a legesélyesebb a jelöltségre, de ebbe még beleszólhat a CSU elnöke, Markus Söder is – aki a felmérések szerint országosan is népszerűbb Laschetnél.

Még Laschet pártelnökké választásakor írtunk januárban arról, hogy a tartományi választások után igen hamar eldőlhet, kit jelöl majd kancellárként az őszi választásokra a CDU és a CSU. Ha Laschet alatt a kereszténydemokraták rosszul szerepelnek Rajna-vidék-Pfalzban vagy Baden-Württembergben, az gyengítheti az új elnököt Markus Söderrel szemben. Egyelőre pedig úgy tűnik, egyik tartományban sincs sok esélye nyernie a CDU-nak – sőt, örülhetnek, ha a napokban kipattant botrányok nem éreztetik majd erősen hatásukat a párt eredményén.

Stabilan a második helyen

A CDU utoljára 1987-ben győzött Rajna-vidék-Pfalzban, azóta rendre a szociáldemokraták nyerik meg a tartományi választást – Armin Laschet azonban pártelnökké választásakor januárban még reménykedett abban, hogy fordíthatnak majd ezen a trenden. Baden-Württemberg pedig sokáig Bajorországhoz hasonlóan stabil jobboldali bástyának számított – egészen 2016-ig, amikor a Zöldek hirtelen megelőzték a kereszténydemokratákat a tartományi választáson. A két párt együtt kormányoz a tartományban, a Zöldek pedig azóta is stabilan az első számú kormánypártnak számítanak.

Várhatóan nem nagyon változnak majd az erőviszonyok a vasárnapi választások után sem: a ZDF köztévé csütörtöki felmérése szerint mindkét tartományban ugyanazok állnak az élen, mint az öt évvel ezelőtti helyi választások után. Baden-Württembergben stabilan vezetnek a Zöldek 34 százalékkal, mögöttük tíz százalékkal lemaradva második a CDU, a harmadik helyért pedig 10-11 százalék körül harcolhatnak egymással majd a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) hívei, a szociáldemokraták (SPD) és a szabaddemokraták (FDP).

Rajna-vidék-Pfalzban továbbra is a szocdemek állnak az élen 33 százalékkal, mögöttük szorosan, de stabilan lemaradva áll 29 százalékon a CDU. A harmadik helyet a Zöldek szerezhetik meg, rajtuk kívül pedig bejuthat a tartományi parlamentbe az AfD, az FDP és akár a Szabad Választók pártja (FW) is – ők a bajor CSU koalíciós partnerei Markus Söder bajor miniszterelnök alatt.

Párharc a kancellári posztért

Míg a CDU-elnök Laschet számára a vasárnapi választások nem jeleznek előre semmi jót, Söder akár még örülhet is a nagyobbik testvérpárt gyengébb eredményének. Mindkét politikus ugyanis jó eséllyel pályázik a CDU-CSU közös kancellárjelöltségére az őszi szövetségi választásokon, ez pedig várhatóan „húsvét és pünkösd között” dőlhet el Laschet szerint.

Azonban míg a CDU elnökének kötelessége lenne megszerezni a kancellárjelöltséget az ARD elemzése szerint, Markus Söder számára ez csak egy lehetőség. A bajor miniszterelnöknek jóval nagyobb a mozgástere, és a felmérések szerint népszerűbb is Laschetnél. Sőt, sokan a CDU-n belül sem hisznek abban, hogy Laschet lenne Merkel méltó utódja a kancellári poszton.

Markus Söder a képernyőn, Armin Laschet a sarokban – Fotó: Federico Gambarini / DPA via AFP

Ugyan a tartományi választások eredményei nem ronthatnak majd sokat a CDU-elnök megítélésén, de nem is segítenek rajta egyáltalán, ha a felmérések szerint alakul az eredmény. És bár Laschet mögött egyelőre kiáll a CDU pártelitje is, az egyáltalán nem biztos az ARD szerint, hogy mindvégig ki is fognak tartani mellette.

A pártelnök helyzetén nem segít a koronavírus-járvány alakulása sem: a Deutsche Welle arról ír, hogy Németország az egykori „példás jó tanulóból” mostanra problémás diák lett a járványkezelés szempontjából. Míg pár hónapja mindenhol a német modellt dicsérték világszerte, most már nagyon más a helyzet: túl kevés a maszk, túl bonyolult az oltási program, túl későn jönnek a tesztelések.

A ZDF összesítése szerint szombatig a lakosság 7,4 százaléka kapott legalább egy dózist a koronavírus elleni oltóanyagok valamelyikéből, 3,3 százaléka pedig már mindkét adagját megkapta – ezzel Németország jócskán lemaradt az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és más európai országok mögött is. Összehasonlításképp Magyarországon eddig a lakosság 13,4 százaléka kapott legalább egy dózist, 3,9 százaléka pedig már megkapta mindkét dózist a koronavírus-vakcinából.

Mindeközben az esetek száma február közepe óta lassan, de újra növekedésnek indult: szombaton 12 770 új esetet regisztráltak a hatóságok, és 228-an haltak bele a koronavírus szövődményeibe az elmúlt 24 órában. Az általános elégedetlenség kihat a korábban szintén potenciális kancellárjelöltnek tartott Jens Spahn egészségügyi miniszter népszerűségére is: míg a CDU-s politikus munkájával novemberben a választók 65 százaléka volt elégedett, márciusra ez 38 százalékra csökkent.

Maszkbotrány, korrupció, Azerbajdzsán

Azonban míg az elmúlt hetekben főleg Spahn munkáját kritizálták a német sajtóban, nemrég olyan botrányok pattantak ki pártja körül, amit a miniszter akár a saját javára is fordíthat. Pár napja ugyanis kiderült, hogy több kereszténydemokrata képviselő is seftelt a maszkbeszerzésekkel: míg a CSU-s Georg Nüßlein 660 ezer eurós (átszámítva több mint 242 millió forintos) jutalékot tehetett zsebre a koronavírus elleni védelmi eszközök beszerzéséért, a CDU-s Nikolas Löbel 250 ezer eurót (azaz kb. 92 millió forintot) kapott egy maszküzletért.

A képviselők azóta távoztak a CDU-CSU berlini parlamenti frakciójából, az azonban a Spiegel szerint egyelőre nem világos, hogy más parlamenti képviselők is visszaéltek-e hasonló beszerzésekkel a járvány kezdete óta. A frakcióvezetés arra kötelezte a tagokat, hogy péntekig nyilatkozzanak arról, semmilyen pénzügyi hasznuk nem származott a koronavírus-járvány elleni küzdelemből. A leghangosabban pedig maga Jens Spahn követelt transzparenciát párttársaitól, és bejelentette, hogy nyilvánosságra hozza minden képviselő nevét, aki a maszkbeszerzésekkel összefüggésben megjelent a minisztériumában.

Angela Merkel kancellár mellett Karin Strenz, a CDU egyik korrupciógyanúval vádolt képviselője – Fotó: Jens Buttner / DPA via AFP

Csütörtökön egy harmadik CDU-s képviselő, Mark Hauptmann is távozott a posztjáról, ő viszont a maszkbiznisszel ellentétben egy másik, Azerbajdzsánnal összefüggő korrupciógyanús botrány miatt. Másnap, pénteken a Spiegel írt arról, hogy nemcsak ő, de több konzervatív képviselő is igen szoros kapcsolatot ápol az azeri kormánnyal. Közülük ketten, Axel Fischer és Karin Strenz is Baku érdekeit képviselhették a német politikában, amiért cserébe különböző pénzösszegeket kaphattak az azeri elnök, Ilham Aliyev kormányától. Bár mindkét képviselő ellen eljárás indult, Fischer és Strenz is tagjai maradtak a CDU-CSU-frakciónak, írja a Deutschlandfunk. Thomas Bareiß pedig a berlini gazdasági minisztérium államtitkáraként lobbizott ki Azerbajdzsán számára 150 lélegeztetőgépet az RND híre szerint.

Beindulhat a kampány az őszi országos választásra

Spahn miniszteri hiányosságai helyett így főleg a CDU korrupciós botrányaitól hangos a német sajtó a választások előtt. Ez viszont egyáltalán nem könnyíti meg Armin Laschet pártelnök munkáját, akinek az ellenzék támadásai mellett Markus Söder nyomulását is vissza kellene vernie a következő hetekben.

A most kipattant botrányok hatásai egyelőre nem látszanak a felmérésekben, és a ZDF kutatása szerint sem az országos politikai, hanem a helyi események határozzák majd meg azt, hogyan döntenek vasárnap a délnémet tartományok választói. Azonban mind a maszkbeszerzési, mind az azeri ügy következményei is bőven adhatnak majd témát az őszi választási kampány felvezetésére.

Egyelőre országos szinten is stabilan az első helyen áll a CDU-CSU a pártok versenyében 33 százalékkal, második helyen állnak a Zöldek 18, harmadikon pedig az SPD 16 százalékkal. Őket követi a szélsőjobboldali AfD 10, a liberális FDP és a volt keletnémet kommunista utódpártból alakult Baloldal (Die Linke) 8-8 százalékkal.

Már egy éve van Telex! 🎉

Ez azt is jelenti, hogy sok támogatónk regisztrációja lejárt. Ha e-mail-címed megadásával kéred, megnézzük, hogy tartozik-e regisztráció az e-mail-címedhez, és ha igen, milyen támogatási adatokkal.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!