Armin Laschetet választották Merkel pártjának új elnökévé

Armin Laschetet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökét választották meg a jobbközép német Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnökévé a párt szombati, online megtartott kongresszusán. Hárman pályáztak a posztra, köztük a mérsékelt-centrista, Angela Merkel kancellár köreihez sorolt Laschet, a párt konzervatív szárnyát képviselő Friedrich Merz és a magát konszenzusos jelöltnek beállító, de szintén mérsékeltebb Norbert Röttgen.

Frissítés 16:45-kor: „Meggyőződésem, hogy a Fidesz és a CDU komoly hagyományokkal bíró együttműködése az elmúlt két és fél évtizedben nagymértékben hozzájárult a magyar-német kapcsolatok fejlődéséhez, országaink kiemelkedő gazdasági sikereihez. Ennek szellemében várakozással tekintek az előttünk álló közös munka elé, és biztosíthatom, hogy kölcsönös tiszteleten alapuló, pragmatikus együttműködésünk továbbvitelében a jövőben is számíthat jómagam és a Fidesz támogatására” – gratulált Orbán Viktor a CDU új elnökének. A Fidesz elnöke bízik abban, hogy a közeljövőben lehetőségük nyílik személyesen is egyeztetni a két politikai közösség, valamint a Magyarország és Németország előtt álló kihívásokról – idézi a levelet az MTI Havasi Bertalanra, a miniszterelnök szóvivőjére hivatkozva.

Az első körben 992 küldött szavazott az 1001-ből – ebből 385 szavazatot kapott Merz, 380-at Laschet, 224-et pedig Röttgen. Mivel egyik jelölt sem érte el az első körben az abszolút többséget, második kört is tartottak Merz és Laschet között. Ott 991-en adták le a szavazatukat, ebből 521-en szavaztak Laschetra, 466-an pedig Friedrich Merzre.

A pártelnöki szavazással már elkezdenek ráfordulni a szeptemberi szövetségi választásra, ahol majd eldől, hogy a 16 év után távozó Merkel nyomában ki veszi át az Európai Unió legnagyobb gazdaságának vezetését.

Alapesetben elég jól kikövezett útja lenne az új pártelnöknek a kancellárjelöltségig is, miközben Merkel kiugróan magas népszerűséggel kezdte meg utolsó évét kancellárként, a CDU és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) pedig 35,9 százalékkal vezet az országos felmérésekben, tíz százalékponttal jobban áll mint egy éve.

A kancellárjelöltség azonban nem automatikusan jár együtt a pártelnökséggel, hanem majd csak néhány hónap múlva dől el, egyelőre pedig van Laschetnél – és a másik két jelöltnél is – országosan sokkal népszerűbb politikus a CDU-n és bajor testvérpártján, a Keresztényszociális Unión (CSU) belül is.

Itt írtunk részletesen a jelöltekről és a pártelnökválasztás jelentőségéről a szeptember végi szövetségi választások előtt.

Merkel munkáját folytatná, de sok mindent másképp csinálna

A szombat délelőtti szavazás előtt mindhárom jelölt beszédet tartott a kongresszuson, elsőként Armin Laschet, aki kiemelte a washingtoni Capitolium ostromát: „Apám mindig azt mondta, a közös munkában mindig a bizalom a legfontosabb. Ez az a bizalom, ami megtört Amerikában – amit egy elnök szisztematikusan tett tönkre. Látjuk, hogy hova vezetett ez a végére: széttört ablakok a Capitoliumban, és egy sámánsapkás vandál a demokrácia szívében.” Mint mondta, nem hagyhatják, hogy a szélsőségek Németországban is hasonlóan szétzúzzák a demokráciát.

„Polarizálni mindenki tud, az nagyon egyszerű. Nekünk viszont tisztán kell beszélnünk, és nem polarizálnunk, hanem integrálnunk kell. Ez kemény és néha kényelmetlen munka: olyan dolgokat kell meglépnünk, amiket más nem tenne meg – a nap végén pedig eredményre kell jutnunk.”

Szerinte amikor Angela Merkel kancellár lett, Németországot Európa beteg emberének nevezték, és 5 millió munkanélkülit hagyott hátra a szociáldemokrata-zöld kormánykoalíció. Szerinte Merkel viszont visszahozta a depresszióból az országot, ezt a munkát akarja folytatni – ahhoz viszont, hogy továbbra is sikeresek legyenek, sok mindent másképp kell csinálni, mit korábban. „Sokan vannak, akik előbb Merkelben bíznak, és csak utána a CDU-ban. Erre a bizalomra a jövőben is szükségünk van pártként, ezt viszont nem kapjuk meg csak úgy, meg kell dolgoznunk érte” – mondta Laschet. Kiemelte, hogy mindhárom elnökjelölt több digitalizációt, erősebb Európát, kevesebb bürokráciát akar – ő viszont még több hangot, főleg női hangokat emelne be a pártba.

Németországnak kell mutatnia a kiutat a válságból

Friedrich Merz szerint a szombaton megválasztott csapat még sok évig vezetheti a CDU-t. Mint mondta, „rendkívüli teljesítmény, hogy nálunk, Németországban fejlesztették ki a koronavírus elleni vakcinát. Ez is mutatja, hogy bízhatunk a német emberekben: lesz kiút ebből a válságból, lesz újra gazdasági fejlődés itthon és Európában is.” Modern, szociális és bátran a jövő felé tekintő Németországról beszélt, amihez szerinte konszenzusra és kompromisszumra, mértékre és középre tartásra van szükség.

„16 évesen azért léptem be a CDU-ba, mert értékei voltak, és fontos, hogy ezekért az értékekért küzdjünk. Vannak vitáink a szociáldemokratákkal, liberálisokkal, zöldekkel – hiszen vitatkozni kell velük, tisztelettel, mert nem az ellenségeink.”

Norbert Röttgen hálás volt Merkel munkájáért, és szerinte ennek a sikeres folytatásáért kell dolgozni: „A CDU neve kell legyen a programunk: keresztény értékrenddel kell vezetnünk, szemben a nacionalizmussal, rasszizmussal, idegengyűlölettel – és keresztényként dolgozni a klímaválság leküzdéséért, a jövőért, a fenntarthatóságért. Demokratikusan, hiszen a washingtoni képekről eszünkbe kell jusson, hogy az antidemokratikus erők nálunk is támadják a demokráciánkat. Nem köthetünk kompromisszumot az AfD-vel, ahogyan a Die Linkével sem – nincs konszenzus a populistákkal sem a bal-, sem a jobboldalról. Unióként pedig mi vagyunk az egység pártja: soha nem felejtettük el a keletnémetek küzdelmét, és Helmut Kohl eredményeit” – mondta.

A beszédek után egy közös kérdéskör is volt – bár ebben a küldöttek alig kérdeztek a jelöltektől, mindössze a szervezett bűnözés kérdésében mondhatta el mindhárom jelölt még az utolsó előtti pillanatban az álláspontját. Röttgen szerint a nagyvárosokban aktív klánok jelentik az egyik legnagyobb fenyegetést a jogállamra nézve, emiatt pedig nem szabad, hogy biztonságban érezzék magukat a bűnözői csoportok – fenyegetést pedig az jelenthet, ha feltérképezik a pénz útját. Laschet szerint a tartományokban lépésről lépésre együtt dolgoznak a hatóságok, hogy leleplezzék az elmúlt 30 évben felépült szervezett bűnözői csoportokat, de több cselekvésre van szükség. Merz szerint pedig a kérdésben mindhárman egyetértenek abban, hogy a jogállamnak konzekvensen és gyorsan kell cselekednie.

2018 után kellett újból pártelnököt választani

Mint írtuk, a CDU egyszer már eldöntötte két évvel ezelőtt, hogyan képzeli el a 2021-ben leköszönő Merkel utódlását. A kancellár egy hozzá hasonlóan centrista-mérsékelt vonalat képviselő politikust látott volna szívesen maga után, és kiszemelt jelöltjét, Annegret Kramp-Karrenbauernek a mostani szavazásnál szorosabb eredménnyel sikerült legyőznie akkor is Merzet. Azonban Kramp-Karrenbauer nem tudta megszilárdítani befolyását, a CDU legrosszabb eredményét érte el az EP-választáson, majd pedig ballépések után tavaly februárban bejelentette, hogy nem lesz kancellárjelölt, és a pártelnöki tisztségről is lemond.

A koronavírus-járvány miatt folyamatosan tolódott az újabb pártkongresszus időpontja, ezt végül virtuálisan tartottak most meg. Az előzetes felmérések szerint a teljes párttagság körében Merz volt a legnépszerűbb, de a kongresszuson a tartományokat képviselő 1001 küldött döntött, és arra lehetett számítani, hogy közöttük a felső- és középvezetésben is többen preferálhatják a mérsékeltebb jelölteket. A szombati online szavazást még postai úton is meg kell erősíteni január 22-ig, de ez már csak formalitás lesz.

A legnagyobb német tartomány vezetője

Az 59 éves Laschet Merkel köréhez és a párt centrista szárnyához tartozik, bár a koronavírus-járvány idején többször is szembehelyezkedett a kancellárral, és az országos felmérésekben a legkevésbé volt népszerű a három pártelnökjelölt között. Laschet 2017-ben lett Németország legnagyobb, 17 millió lakosú tartományának vezetője, ahol a CDU a liberális FDP-vel együtt kormányoz.

Laschet politikusi pályája előtt újságíró volt. A nyolcvanas évek végén gyakornokoskodott egy rádiónál, majd szabadúszóként dolgozott a bajor televíziónak és rádiónak. A kilencvenes évek elején az aacheni Egyházi Újság főszerkesztője volt, később a katolikus Einhard Kiadó vezetője lett. 2005-ben lett Észak-Rajna Vesztfália család-, nőügyi- és integrációs minisztere. Meggyőződése szerint Németország mindig is bevándorlási célország volt, és egyedül a jó minőségű oktatás ad lehetőséget az országba érekezők felemelkedésére és beilleszkedésére. Laschet 2008-ban bekerült a CDU országos elnökségébe, 2012 óta a párt egyik alelnöke az öt közül.

Laschet a pártelnökjelöltek közötti vitán azt hangsúlyozta, hogy neki van kormányzási tapasztalata, a legnagyobb tartomány vezetőjeként képes közös nevezőre hozni a különböző érdekeket, és nyert már választást. Azonban a 2020-as koronavírus-járvány késedelmes kezelése miatt számos kritika érte tartományi kormányfőként.

Más ügyek miatt is feltűnést keltett. Tavaly márciusban sürgősséggel akarta elfogadtatni a különleges jogrendet, amely egyebek mellett az orvosok kényszerkirendelését is lehetővé tette volna, de ez ellen élesen tiltakozott az orvosi kar. Kritika érte amiatt is, hogy a járványhelyzetre hivatkozva közbeszerzési eljárás nélkül rendelt a tartomány védőeszközöket a Van Laack nevű textilcégtől, amelynek Laschet fia influenszerként dolgozott. Idén nyáron amiatt a nyilatkozata miatt is magyarázkodnia kellett, hogy szerinte a Tönnies vágóhídján kitört koronavírus-fertőzést nem a korlátozások feloldása okozta, hanem az országba ki- és bejáró románok és bolgárok.

„Semmi kísérletezés” – ezt a stratégiát követi több mint hatvan éve, Konrad Adenauer óta a CDU, Laschet megválasztásával pedig folytatják ezt a pragmatista politikát, írta a szavazás után a FAZ kommentárja. A lap szerint a párt új elnökével minimalizálni akarják a kockázatokat a választások előtt, és biztosítani akarják, hogy a Merkel-éra folytatódjon Armin Laschet alatt is – aki viszont még nem biztos, hogy kancellárként folytatja majd a karrierjét.

Laschettel az egészségügyi miniszter is nyert

Laschet megválasztása mentén az is fontos, hogy a CDU-elnökség elnyerésében támogatta az ambiciózus egészségügyi miniszter, Jens Spahn is, aki 2018-ban egyszer már ringbe szállt az elnöki posztért, de még az első körben kiesett. Laschet mellett Spahn az egyik elnökhelyettes lesz. A két politikus két héttel ezelőtt egy tíz pontból álló programot tett közzé, amelyben egyebek mellett a gazdasági szereplők terheinek enyhítését, digitális minisztérium felállítását, a szélsőségek és a bűnözés elleni szigorú fellépést javasolták.

A FAZ szerint Laschet Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökeként egységbe tudta forrasztani a párt több irányvonalát, és valószínűleg erre a kompromisszumos politikára építene majd pártelnökként is – miközben Jens Spahnnal jobban meg tudják szólítani majd a konzervatívabb és a fiatalabb szavazókat is.

Többen azt találgatták előzetesen, hogy Spahn egyelőre ugyan Laschetet támogatta, de a kancellárjelölti posztnál akár még újra előkerülhet a neve, ha Laschetnek esetleg nem sikerülne javítania az országos felmérésekben a népszerűségén. Spahn a járványkezelés egyik arca lett egészségügyi miniszterként, és népszerűsége Merkelével együtt emelkedett. Viszont olyanok is vannak, akik szerint az ambícióinak gátat szabhat, hogy a többiekhez képest kevés szavazattal lett elnökhelyettes.

Nem is biztos, hogy a CDU adja a kancellárjelöltet

Saját távozásának tavalyi bejelentésekor Annegret Kramp-Karrenbauer mindenesetre még arról beszélt, hogy a párt vezetését és a kancellárjelöltséget is újra ugyanannak az embernek kellene betöltenie, ahogy az korábban Merkel alatt is volt. A szombati szavazás győztesének erre jó esélye is lesz, de a CDU majd a bajor CSU-val közösen dönt a kancellárjelöltjéről tavasszal.

Sokan pedig potenciális jelöltnek tartják Markus Söder bajor miniszterelnököt, a CSU elnökét is, akinek szintén sokat nőtt a népszerűsége a járvány alatt időben meghozott korlátozások miatt. A Spiegel decemberi felmérésében 60 százalék mondta, hogy szívesen látná, ha fontos szerepet játszana Németország jövőjében, míg Röttgen és Merz 34, Laschet csak 31 százalékot kapott.

Állítólag a CDU-ban most nincs zsigerből merev ellenállás egy ilyen ötlettel szemben, ha a felmérések a későbbiekben is azt mutatnák, hogy jelentősen népszerűbb a megválasztott pártelnöknél vagy a CDU-s alternatíváknál. Ugyanakkor Söder egyelőre azt mondta, hogy nem pályázik a posztra, és a CSU-nak alapvetően a bajorországi pozíciói a legfontosabbak.

Merkel pártja stabilan vezet a felmérésekben

Az új pártelnök és majdani kancellárjelölt mindenesetre jó esélyekkel várhatja az idei választásokat. A CDU-CSU a Europe Electsen a felmérések átlaga alapján 35,9 százalékkal vezet, míg a Zöldek megragadtak 19 százalékon, a szociáldemokraták 14,7, az AfD 9,5, a volt keletnémet kommunista utódpártból alakult Baloldal (Die Linke) 8, a liberális gazdaságpolitikát képviselő FDP pedig 6,7 százalékon áll. Idén összesen hat tartományi választást is tartanak, amik közül az első kettő már március közepén jön Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban.

Szintén a FAZ-ban jelent meg egy kommentár arról, hogy a márciusi tartományi választásokon dőlhet el, kit jelöl Merkel utódjaként majd az őszi választásokra a CDU és a CSU. Ha Laschet alatt elbukja Rajna-vidék-Pfalzot vagy Baden-Württemberget a CDU, az gyengítheti az új elnököt Markus Söderrel szemben.

A Zöldek egyelőre még nem jelentették be, kit indítanak, de a Merkellel nagykoalícióban kormányzó, az elmúlt években a felmérésekben visszaesett, és emiatt belső ellentétekkel is szembenéző szociáldemokraták már korábban eldöntötték, hogy Olaf Scholz alkancellár és pénzügyminiszter lesz a jelöltjük a szeptemberi választáson.