Angela Merkel német kancellár pártja, a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) a koronavírus-járvány miatt az eredetileg tervezettnél több mint fél évvel később és online megtartott pártkongresszusán választja meg új elnökét szombaton. Ezzel már elkezdenek ráfordulni a szeptemberi szövetségi választásra, ahol majd eldől, hogy a 16 év után távozó kancellár nyomában ki veszi át az Európai Unió legnagyobb gazdaságának vezetését.
Alapesetben elég jól kikövezett útja lenne az új pártelnöknek a kancellárjelöltségig is, de ez nem automatikusan, hanem majd csak néhány hónap múlva dől el, egyelőre pedig van a három mostani jelöltnél országosan sokkal népszerűbb politikus a CDU-n és bajor testvérpártján, a Keresztényszociális Unión (CSU) belül is.
A szombati elnökválasztás győztesének kell majd meghatároznia, merre induljon a jobbközép párt Merkel pályafutásának végéhez közeledve, azonban ezt egyelőre kényelmes pozícióból teheti meg: Merkel kiugróan magas népszerűséggel kezdte meg utolsó évét kancellárként, a CDU-CSU pedig tíz százalékponttal áll jobban, mint egy éve.
Egyszer már lejátszották ezt
Valójában a CDU egyszer már eldöntötte két évvel ezelőtt, hogyan képzeli el Merkel utódlását. Merkel a 2018-as tartományi választásokon elért, csalódást keltő eredmények után jelentette be, hogy ez lesz az utolsó kancellári ciklusa, és a pártelnökséget már akkor át is adta másnak, miután a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) és a másik irányból a Zöldek is szívtak el szavazókat a választásokat középről egymás után nagyon sikeresen nyerő jobbközép párttól.
Merkel egy hozzá hasonlóan centrista-mérsékelt vonalat képviselő politikust látott volna szívesen maga után, és kiszemelt jelöltjét, Annegret Kramp-Karrenbauert előbb főtitkárnak választották meg, majd pedig egy kiélezett szavazáson a pártelnöki posztot is megszerezte. Kramp-Karrenbauer azonban nem tudta megszilárdítani befolyását a pártban: a CDU addigi legrosszabb eredményét érte el az európai parlamenti választásokon, miközben vezetője halmozta a ballépéseket és a népszerűsége is jelentősen visszaesett. Végül a védelmi miniszternek is felemelt politikus tavaly februárban jelentette be, hogy nem lesz kancellárjelölt, és a pártelnöki tisztségről is lemond.
Ez már majdnem egy éve volt, és noha az új pártelnökről eredetileg 2020 nyaráig dönteni akartak, a koronavírus-járvány közbeszólt. Folyamatosan tolódott az újabb pártkongresszus időpontja, míg végül arra jutottak, hogy január elején egy virtuális eseményen szavaznak a három jelöltről.
A csúszással fontos szerepet játszhat a döntésnél az is, hogy egészen más most a helyzet, mint tavaly februárban, amikor a CDU népszerűsége mélyponthoz közeli volt, és az új vezetőnek arra kellett volna választ adnia, hogyan tudja visszaerősíteni a pártot. A német gazdaság 5 százalékkal zsugorodott 2020-ban, és a második hullámban nemrég minden korábbinál szigorúbb korlátozásokat kellett bevezetni, ami súlyosan érinthet majd számos szektort, de a járvány kezelését sokan ítélik meg pozitívan, a CDU-CSU 35,9 százalékon áll – 17 százalékponttal a második legerősebb Zöldek előtt –, míg Merkel munkájával 72 százalék elégedett.
1001 küldött dönt, nem a teljes tagság
Az új pártelnöknek pályázók mindhárman férfiak, jogászként végeztek és a legnépesebb német tartományhoz, Észak-Rajna-Vesztfáliához kötődnek. Az ARD csatornának a CDU szavazói körében készített felmérése múlt hétvégén azt mutatta, hogy a párt konzervatív szárnyát képviselő Friedrich Merzet 29, míg a mérsékelt-centrista Armin Laschetet és a magát konszenzusos jelöltnek beállító Norbert Röttgent 25 százalék támogatta.
Azonban nem a teljes párttagság, hanem a tartományokat képviselő 1001 küldött választ a három jelölt közül, és közöttük a felső- és középvezetésben többen preferálhatják a mérsékeltebb jelölteket. Mindenesetre források szerint a küldöttek harmada állítólag az utolsó pillanatig bizonytalannak tűnt. Ha az első fordulóban senki sem szerez többséget, akkor nem sokkal utána egy második fordulót is tartanak majd a legerősebb két jelölt között. Az online eredményt postai úton is meg kell erősíteni, ez hivatalosan január 22-re lehet meg, de az AP szerint az a terv, hogy ott már csak a most győztes jelöltre lehetne formálisan szavazni.
Merz jobbra húzná a pártot
A pártelnökválasztás egyik esélyese a 65 éves Merz, aki Merkel régi ellenfelének számít, és a párt konzervatív szárnyához tartozik. Merz volt 2000-ben a CDU frakcióvezetője, amikor Merkel pártelnök lett. A kancellári ambíciókat dédelgető Merkel 2002-ben úgy gondolta: jobb ha egy kézben van a pártelnöki és a frakcióvezetői poszt. Merzet frakcióvezető-helyettessé fokozták le, fokozatosan háttérbe szorult, politikai karrierje megtört. Pedig népszerűségét és képességeit jól mutatja, hogy 2005-ben is egyéniben indult a Bundestag-választásokon, és 57 százalékot kapott a hochsauerlandkreisi választókerületben. 2009 óta nem tagja a német parlamentnek. Jogászként egy nemzetközi ügyvédi iroda partnere volt, több német cég felügyelőbizottságában is benne volt, tanácsadóként is dolgozott, és jelentős vagyonra tett szert.
Amikor 2018-ra a menekültválság kezelése meggyengítette Merkelt, és a CDU-ban komoly belső viták törtek ki, Merz úgy látta: eljött az idő a visszatérésre. Merkel és stábja Kramp-Karrenbauert indította vele szemben a pártelnöki versenybe, és volt egy harmadik jelölt is, a fiatal Jens Spahn, a mostani német egészségügyi miniszter. 2018 decemberében a második fordulóban már csak Merz és Kramp-Karrenbauer között dőlt el a szavazás, ami elég szoros végeredményt hozott: a Merkel által támogatott Kramp-Karrenbauer 52 százalékot kapott, Merz 48-at.
Már az akkori párton belüli kampány is egyértelművé tette, mennyire máshová helyezi Merz a hangsúlyokat, mint a gyakran liberálisnak besorolt Merkel. Merz azt hangoztatta, hogy a német politika eltávolodott a tömegektől, fontos válaszokat kell adni a globalizáció olyan negatív következményeire mint a terrorizmus vagy a menekülthullámok, meg kell érteni a választók hangját és vissza kell hódítani őket a populista pártoktól. Ugyan Merz szerint nincs jobb megoldás az Európai Uniónál, de az annak idején általa is támogatott valutauniót, az euró bevezetését igencsak kritikusan ítéli meg. Merz nézete szerint a muszlim bevándorlóknak is tiszteletben kell tartaniuk a német hagyományokat, és a német közéletben mára teljesen elfogadott és felvállalt homoszexualitást sem szokta ünnepelni. A korábbi meleg berlini polgármesterről például azt mondta: „Amíg nem kerül hozzám túl közel, nem érdekel.”
Komoly hátránya lehet Merznek az is, hogy az általa képviselt konzervatív nőképpel nem tudja megszólítani még a párton belüli nőket sem. A CDU női tagozata ki is nyilvánította, hogy őt nem támogatják pártelnöknek. Az 1001 fős választmányból legalább 300 nő szavaz szombaton a CDU új elnökéről. Merz a Spiegelben nemrég hangsúlyozta, hogy a CDU-nak ki kell lépnie Merkel árnyékából, és meg akarja szólítani a kiábrándult konzervatívokat, de azt ígérte, hogy egy milliméterrel sem mozdulna el az AfD felé.
Laschet Merkel köréhez tartozik
Az 59 éves Laschet, Észak- Rajna-Vesztfália tartományi kormányfője Merkel köréhez és a párt centrista szárnyához tartozik, bár a koronavírus-járvány idején többször is szembehelyezkedett a kancellárral. Laschet 2017-ben lett Németország legnagyobb, 17 millió lakosú tartományának vezetője, ahol a CDU a liberális FDP-vel együtt kormányoz.
Laschet politikusi pályája előtt újságíró volt. A nyolcvanas évek végén gyakornokoskodott egy rádiónál, majd szabadúszóként dolgozott a bajor televíziónak és rádiónak. A kilencvenes évek elején az aacheni Egyházi Újság főszerkesztője volt, később a katolikus Einhard Kiadó vezetője lett. 2005-ben lett Észak-Rajna Vesztfália család-, nőügyi- és integrációs minisztere. Meggyőződése szerint Németország mindig is bevándorlási célország volt, és egyedül a jó minőségű oktatás ad lehetőséget az országba érekezők felemelkedésére és beilleszkedésére. Laschet 2008-ban bekerült a CDU országos elnökségébe, 2012 óta a párt egyik alelnöke az öt közül.
Laschet a pártelnökjelöltek közötti vitán azt hangsúlyozta, hogy neki van kormányzási tapasztalata, a legnagyobb tartomány vezetőjeként képes közös nevezőre hozni a különböző érdekeket, és nyert már választást. Azonban a 2020-as koronavírus-járvány késedelmes kezelése miatt számos kritika érte tartományi kormányfőként. Más ügyek miatt is feltűnést keltett. Tavaly márciusban sürgősséggel akarta elfogadtatni a különleges jogrendet, amely egyebek mellett az orvosok kényszerkirendelését is lehetővé tette volna, de ez ellen élesen tiltakozott az orvosi kar. Kritika érte amiatt is, hogy a járványhelyzetre hivatkozva közbeszerzési eljárás nélkül rendelt a tartomány védőeszközöket a Van Laack nevű textilcégtől, amelynek Laschet fia influenszerként dolgozott. Idén nyáron amiatt a nyilatkozata miatt is magyarázkodnia kellett, hogy szerinte a Tönnies vágóhídján kitört koronavírus-fertőzést nem a korlátozások feloldása okozta, hanem az országba ki- és bejáró románok és bolgárok.
Viszont Laschetet a CDU-elnökség elnyerésében támogatja az ambiciózus egészségügyi miniszter, Jens Spahn is, aki mint említettük, 2018-ban egyszer már ringbe szállt az elnöki posztért. Laschet megválasztása esetén Spahn elnökhelyettes lenne. A két politikus két héttel ezelőtt egy tíz pontból álló programot tett közzé, amelyben egyebek mellett a gazdasági szereplők terheinek enyhítését, digitális minisztérium felállítását, a szélsőségek és a bűnözés elleni szigorú fellépést javasolták.
Röttgen konszenzusos jelöltnek mondta magát
A legkevésbé esélyesnek az 55 éves Röttgen számít, aki 2009 és 2012 között volt Merkel környezetvédelmi minisztere. Ahogy a másik két jelölt, ő is Észak-Rajna-Vesztfália tartományhoz kötődik. A 2012-es tartományi választásokon a CDU miniszterelnök-jelöltjeként neki kellett volna legyőznie a zöldekkel kisebbségben kormányzó szociáldemokrata jelöltet, de ez nem sikerült. A CDU addigi története legrosszabb eredményét (26 százalékot) ért el a tartományban, a szocdem-zöld koalíció pedig megerősödött, Röttgen az egyéni választókerületében is súlyos veszteséget szenvedett. Németországban az ilyen politikai vereségeknek szoktak lenni konzekvenciái, úgyhogy a második Merkel-kormány még abban az évben következő átalakításánál Röttgent menesztették a miniszteri posztról.
Ezután inkább a külpolitika felé fordult, és 2014 óta Bundestag külpolitikai bizottságának elnöke. Leginkább Kínával és Oroszországgal szembeni fellépéséről ismert. Röttgen azzal kampányolt, hogy ő a modern közép jelöltje, és az utolsó időszakban a felmérésekben erősödni tudott, miután felkarolt zöld témákat, megcélozta a fiatalokat, ehhez még a Spotify-listáját is bedobta.
A Fidesz néppárti tagságának kérdése is előkerült
Sok egyéb téma mellett láthatóan a Fidesz néppárti tagsága a CDU elnökválasztásánál is felmerül. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője felszólította a jelölteket, hogy tegyék egyértelművé, mit gondolnak a Fidesz tagságáról. A következő CDU-elnöknek nagyon nagy felelőssége van ebben a kérdésben, mondta Weber a Politicónak.
Merzet a Bildnek adott interjúban a Fidesz Európai Néppártból való esetleges kizárásáról is kérdezték. A jelölt diplomatikus választ adott. Azt mondta: a Fidesz Európai Néppárt-beli tagságának jelenlegi felfüggesztését helyesnek tartja. Ha a Fidesz nem mutat egyértelmű jeleket a többi konzervatív párthoz való közeledésre, akkor nem térhet vissza újra a teljes tagsághoz. Merz leszögezte: „én azt szeretném, ha a Fidesz maradna az Európai Néppártban, de ezt az utat Orbán úrnak kell bejárnia.”
Van, aki mindhármuknál népszerűbb
Saját távozásának tavalyi bejelentésekor Annegret Kramp-Karrenbauer még arról beszélt, hogy a párt vezetését és a kancellárjelöltséget is újra ugyanannak az embernek kellene betöltenie, ahogy az korábban Merkel alatt is volt. A szombati szavazás győztesének erre jó esélye is lesz, de a CDU majd a bajor CSU-val közösen dönt a kancellárjelöltjéről tavasszal, és egyáltalán nem kizárt, hogy végül más lesz a befutó.
Sokan potenciális jelöltnek tartják Markus Söder bajor miniszterelnököt, a CSU elnökét is, akinek szintén sokat nőtt a népszerűsége a járvány alatt időben meghozott korlátozások miatt. A Spiegel decemberi felmérésében 60 százalék mondta, hogy szívesen látná, ha fontos szerepet játszana Németország jövőjében, míg Röttgen és Merz 34, Laschet 31 százalékot kapott. Állítólag a CDU-ban most nincs zsigerből merev ellenállás egy ilyen ötlettel szemben, ha a felmérések a későbbiekben is azt mutatnák, hogy jelentősen népszerűbb a megválasztott pártelnöknél. Ugyanakkor Söder egyelőre azt mondta, hogy nem pályázik a posztra, és a CSU-nak alapvetően a bajorországi pozíciói a legfontosabbak.
Az említett felmérésben Söderhez hasonlóan jól szerepelt Spahn is, akiről többen el tudják képzelni, hogy egyelőre ugyan Laschetet támogatta, de a kancellárjelölti posztnál előkerüljön még a neve. Spahn a járványkezelés egyik arca lett egészségügyi miniszterként, és népszerűsége Merkelével együtt emelkedett.
A szociáldemokraták jelöltjét már tudni
Az új pártelnök és majdani kancellárjelölt mindenesetre jó esélyekkel várhatja az idei választásokat. A CDU-CSU a Europe Electsen a felmérések átlaga alapján 35,9 százalékkal vezet, míg a Zöldek megragadtak 19 százalékon, a szociáldemokraták 14,7, az AfD 9,5, a volt keletnémet kommunista utódpártból alakult Baloldal (Die Linke) 8, a liberális gazdaságpolitikát képviselő FDP pedig 6,7 százalékon áll. Idén összesen hat tartományi választást is tartanak, amik közül az első kettő már március közepén jön Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban.
A Zöldek egyelőre még nem jelentették be, kit indítanak, de a Merkellel nagykoalícióban kormányzó, az elmúlt években a felmérésekben visszaesett, és emiatt belső ellentétekkel is szembenéző szociáldemokraták már korábban eldöntötték, hogy Olaf Scholz alkancellár és pénzügyminiszter lesz a jelöltjük a szeptemberi választáson.
