Drámai hetekkel zárult a leghosszabb amerikai háború

Közel húsz éve kezdődött el az afganisztáni háború, ami négy amerikai elnök hivatali idején átívelt, és bár eredetileg szimbolikusan a 2001-es terrortámadások huszadik évfordulóján, szeptember 11-én ért volna véget az amerikai csapatok kivonulásával, Joe Biden elnök előrehozta ezt az időpontot augusztus 31-re.

Az afganisztáni háborút lezáró amerikai kivonulást még Donald Trump rendelte el, és az amerikai vezetés az afgán kormányerőkkel szemben álló tálibokkal is megállapodott. Bár már ekkor is voltak olyan vélemények a hadseregen belül, hogy ez nagyon gyors összeomlást okozhat Afganisztánban, Joe Biden tartotta magát elődje döntéséhez, habár a Trump által letárgyalt május eleji határidőt későbbre tolta. Igaz, az amerikaiak szinte az utolsó pillanatig abban gondolkoztak, hogy a tálibok csak legfeljebb a kivonulás után néhány hónappal tudnák bevenni, vagy egyáltalán bekeríteni az ország fővárosát. Ehhez képest a kormányerők gyors összeomlásával a radikális iszlamista harcosok szinte harcok nélkül vették be a tartományi székhelyeket, és végül Kabult is augusztus 15-én.

Noha a kivonulás tervezett volt, a tálib hatalomátvétel miatt az országból a kabuli reptéren keresztül menekülni próbáló sok tízezer emberrel, kaotikus jeleneteket hozó evakuálással ért véget. Magyar idő szerint hétfő este fél tízkor szállt fel az utolsó C–17-es a Hamid Karzai repülőtérről. Kenneth McKenzie tábornok, az amerikai hadsereg Középső Parancsnokságának (Centcom) vezetője szerint augusztus 14. óta történetük eddigi legnagyobb, civileket kijuttató evakuálását hajtották végre. Az evakuálásban részt vevő országok összesen több mint 123 ezer embert mentettek ki, többségében afgánokat.

Azt viszont a tábornok is elismerte, hogy nem sikerült a katonáknak mindenkit kihozniuk azok közül, akiket ki akartak juttatni. Rengeteg olyan afgán ragadhatott a 38 milliós ázsiai országban, aki korábban segítette a NATO-erőket, és ezért veszélyben van a tálibok uralma alatt. Kabulban az iszlamista harcosok viszont a levegőbe lőve ünnepelték meg a hétfő esti kivonulást, az egyik tálib vezető pedig azt mondta, „történelmet írtak”. Ugyanúgy ők vannak hatalmon, mint 2001-ben, amikor az amerikai és nyugati erők megérkeztek az országba, sokak szerint pedig minden ígéretük ellenére szinte ugyanott folytatnák, ahol abbahagyták a húsz éve felszámolt uralmukat.

Július 5-én, közel húszévnyi jelenlét után hagyták el az amerikai csapatok a Kabultól északra fekvő bagrami támaszpontot, ami a fenti képen látható. A légibázist az éjjel közepén ürítették ki, anélkül, hogy erről értesítették volna az afgán erőket, így a katonák csak reggel vették észre, hogy szövetségeseik szó nélkül otthagyták őket többtonnányi készlettel és ötezer tálib hadifogollyal együtt.

Az amerikaiak távozása után az Afgán Nemzeti Hadsereg csapatai őrködtek a bagrami repülőtér felett, egészen augusztus közepéig, amikor a központi kormányzat csapatai megadták magukat a táliboknak. A fővárostól 60 km-re északra fekvő légibázis eleste szimbolikus volt, miután a tálibok napok alatt foglaltak el újabb és újabb tartományokat, és egyre közelebb értek Kabulhoz. A képen a külvárosok láthatók, ahogy közelednek a tálibok.

Az egyszerre tervezett, mégis hirtelen és a jelek szerint előkészítetlen kivonulást kísérő tálib hatalomátvétel mentén a menekülni próbáló emberek tízezrei rohamozták meg a kabuli repteret. A képen is a reptér felé tartanak tömegek, itt még közvetlenül az iszlamisták érkezése előtt.

Augusztus 14-ére a tálib csapatok körbezárták, másnapra pedig el is foglalták az ország fővárosát, összeomlott a kormány, Asráf Gáni elnök az Egyesült Arab Emírségekbe menekült. A repteret továbbra is az amerikai katonák felügyelték, de nagyon máshogy alakult a kivonulás utolsó két hete, mint tervezték. Sok afgán állampolgár, aki a NATO-hadműveleteket segítette, közvetlen életveszélybe került a tálib hatalomátvétel után – és bár a nyugati országok azt ígérték, hogy saját állampolgáraik és külföldiek mellett a lehető legtöbb afgán segítőt is megpróbálják kimenekíteni, a megkezdődött evakuálás káoszba fulladt.

Augusztus 16-án már a képen látható módon tálibok járőröztek Kabulban. A várost – ahogyan az amerikaiak kivonulása után Afganisztán legtöbb pontját is – fegyverropogás nélkül foglalták el az iszlamisták, akik ezt tagadták, de egy kiszivárgott ENSZ-jelentés szerint házról házra járva vadásztak azokra a helyiekre, akik az amerikaiakkal és a szövetséges NATO-csapatokkal együttműködtek korábban.

Bár a tálibok változásokat ígértek az 1996 és 2001 közötti radikális iszlamista uralmukhoz képest, és arra is utaltak, hogy igyekeznek együttműködni a társadalom minden részével, egyelőre az ellenkezőjére utalnak az események. Például továbbra is járhatnak az afgán nők egyetemre, de a koedukált osztályok és csoportok indítását megtiltották. Sőt, a tálibok szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid arról is beszélt, hogy a kilencvenes évek végi uralmukhoz hasonlóan ismét betiltják a zenét.

Sokan elkeseredetten próbáltak kijutni az országból. Ezen a képen egy lányt húz fel egy férfi a falon, hogy bejusson a Hamid Karzai repülőtérre augusztus 16-án. Volt olyan csecsemő, akit egyenesen a saját szülei adtak át a szögesdrótos kerítésen túl amerikai katonáknak, hogy adjanak neki orvosi ellátást. Bár a kisgyermek végül visszakerült a szüleihez, arról nincs hír, hogy a család bármelyik tagját sikerült-e kimenekíteni Kabulból.

Aki ugyanis menekülni akart a tálibok elől, annak egyedül a reptéren volt erre lehetősége – az első napokban ott kialakult káoszról készült képek bejárták a világsajtót. A tálibok ugyan azt ígérték, hogy a NATO-csapatokat kisegítő afgánoknak is szabad utat adnak, de előfordult, hogy néhol még a külföldi állampolgárokat sem engedték át az ellenőrző pontokon. A kaotikus helyzetben volt olyan német katonai gép, ami mindössze hét embert tudott kimenekíteni.

Afgánok másznak fel egy repülőgép tetejére, miközben várják, hogy a gép elinduljon Kabulból augusztus 16-án.

„Az ember biztonságban nő fel, és el sem tudja képzelni, mit jelent az, amikor egy háborús helyzetben megszűnik minden biztonság, és életveszély van” – mondta már a frankfurti repülőtéren Vanessa Faizi, aki egy esküvőre utazott el Kabulba még a tálibok megérkezése előtt, de mire visszaindult Németországba, a biztonsággal együtt a rend is teljesen megszűnt.

Pár nappal később rendeződött a reptér körül kialakult káosz, és végül átlagosan napi hétezernél is több embert tudtak kijuttatni az evakuálásban részt vevő országok. Az Egyesült Államok közel hatezer főre növelte a katonái létszámát, hogy biztosítani tudják a repteret, az evakuáláshoz azonban a reptéren kívül a tálibokkal is koordinálniuk kellett az elmúlt két hétben.

Augusztus 15-én repült Kabulból Katarba az amerikai légierő C-17 Globemaster III típusú Reach 871-es gépe, amivel mintegy 640 afgánt evakuáltak egy este alatt. Ennél legtöbbször kevesebben voltak a gépeken, de több ilyen kép is készült. Az evakuálás szervezői a katonai gépekkel először általában a környező országokba vitték a menekülteket – az amerikaiak például Katarba, a németek pedig az üzbég fővárosba, Taskentbe –, a tranzitországokból aztán polgári gépekkel vitték tovább az afgánokat befogadó országokba.

Tálib harcosok őrködnek a kabuli Zanbaq tér közelében augusztus 16-án.

Ugyan az Egyesült Államok biztosította a katonáival a repteret, azon kívül már a tálibok felállíthatták a saját ellenőrző pontjaikat, amelyeknél egyáltalán nem volt biztos a menekülők számára az áthaladás. Az afgánokat egy ponton már nem is engedték tovább a repülőtér felé, és a külföldi állampolgárokat is vegzálták a beszámolók szerint.

Bár harcok nélkül vették át a tálibok az afgán fővárost, a kabuli reptér egyik kapujánál az evakuálás napjaiban tűzharc is kialakult: a tálib harcosok puskákkal, ostorokkal és botokkal tartották ellenőrzésük alatt a reptérre siető tömeget. Többeket megvertek, és múlt kedden azt is bejelentették, hogy az afgánok elől lezárják a repülőteret. A képen egy vérző fejű gyereket cipel egy férfi, miközben egy nő sebesülten fekszik az úttesten a kabuli repülőtér felé vezető úton augusztus 17-én.

A képen amerikai tengerészgyalogosok segédkeznek az afgánok kimenekítésében a reptér egyik evakuálási ellenőrző pontjánál augusztus 22-én.

Többen napokig várakoztak, a brit védelmi minisztérium szerint a körülmények „rendkívül nehezek” voltak a menekülők számára. A feltorlódott tömegben többen is meghaltak, a nyugati országok nagykövetségei pedig a terrorfenyegetések miatt arra kérték az állampolgáraikat, hogy csak akkor menjenek oda, ha erre vonatkozó utasítást kaptak a hatóságoktól.

Nemcsak az Egyesült Államok hajtott végre kimenekítési műveletet, hanem a NATO többi tagországa, köztük az 540 embert kihozó Magyarország is. Franciaország csaknem kétezer, Németország és Olaszország pedig közel ötezer embert menekített ki az akciójában, az Egyesült Királyság pedig több mint 14,5 ezer embert evakuált Kabulból. Sőt, egy vakmerő küldetésben egy amerikai veteránokból álló elitalakulat szintén több száz, a NATO-nak segítő afgánt mentett ki Kabulból.

Afgán menekültek próbálnak áthaladni a kabuli reptér északi kapujánál lévő biztonsági ellenőrző ponton augusztus 25-én.

Több kapu is működött a repülőtéren, de az északi, apátságinak is nevezett kaput tartották az amerikaiak a legveszélyesebbnek – ezt a képen épp a brit biztonsági erők felügyelték. Az amerikaiak félelme később be is igazolódott, amikor augusztus 26-án robbantásos merénylet történt a kapunál.

Az amerikai légierő 816. expedíciós légiszállító százada segítette fel a kimenekülő afgánokat a légierő C-17 Globemaster III-as repülőgépére augusztus 21-én.

A menekülteket szállító gépek éjjel-nappal mentek Kabulból – volt olyan nap, amikor 40 percenként indultak repülők afgán menekültekkel. Ekkor már érkeztek hírek arról is, hogy különböző terrorszervezetek, mint az Iszlám Állam, terrortámadásra készülhetnek a zsúfolt kabuli reptér ellen.

Bár több tízezer embert sikerült kimenekíteni Afganisztánból az USA vezette misszió keretében, egyértelműen látszott, hogy az augusztus 31-i határidőig nem fogják tudni kijuttatni az ország elhagyására készülő összes külföldi állampolgárt és a NATO-nak segítő afgánokat. Emiatt több külföldi vezető, például Boris Johnson brit miniszterelnök is arról próbálta meggyőzni Bident, hogy a határidő után is folytathassák az evakuálást. Az amerikai elnök viszont többek között pont a reptér elleni terrortámadások veszélyére hivatkozva tartotta magát az eredeti menetrendhez.

Brit katonák biztosítják a Baron Hotel előtti területet a reptér északi kapujánál augusztus 26-án.

Múlt csütörtökön órákkal azután, hogy az amerikai, az ausztrál és a brit kormány is arra figyelmeztetett, hogy küszöbön áll egy terrortámadás a kabuli reptérnél, öngyilkos merénylő robbantott a tömegben.

Sebesültet visznek taxival a kabuli sürgősségi kórházba augusztus 26-án.

Nem sokkal a robbantás után az Iszlám Állam helyi szervezete, a Horaszán Tartomány vállalta magára a több mint 170 afgán, két brit állampolgár, egy brit állampolgár gyermeke és 13 amerikai katona életét követelő merényletet. Az ISIS-nak a tálibokkal is szemben álló afganisztáni szervezetét Trump alatt „minden bombák anyjával” is próbálták kifüstölni az amerikaiak, idén mégis újra 100 támadást tudtak elkövetni.

Két fiú sírva öleli át egymást a Wazir Akbar Khan kórház parkolójában a repülőtér elleni bombatámadás után.

A támadás után Joe Biden azt üzente a merénylőknek: „Nem bocsátunk meg. Nem felejtünk. Le fogunk vadászni titeket, meg fogtok fizetni.” Két nappal később az amerikai hadsereg dróntámadásban megölte az Iszlám Állam egyik olyan tagját Afganisztánban, aki terrorakciók kiterveléséért volt felelős.

Katonai szállító repülőgép száll fel a kabuli repülőtérről augusztus 23-án. A gép felszállását többen is nézik azok közül, akik bár menekülnének az országból, de a reptéren kívül rekedtek.

A múlt csütörtöki merénylet után érezhetően lelassult az evakuálás: míg előtte két hét alatt összesen 110 ezer embert menekítettek ki Afganisztánból, az utána következő négy napban már csak 13 ezer embert evakuáltak – így hoztak ki összesen 123 ezer embert Kabulból a művelet keretében.

Egy amerikai drón támadása után mérik fel a károkat kabuli lakosok egy megrongálódott autónál augusztus 30-án.

Az amerikai védelmi minisztérium szerint hétfőn egy újabb dróntámadással öngyilkos merényletre készülő terroristákat találtak el, ezzel pedig megakadályoztak egy újabb terrorakciót az evakuálás végén. Az akcióban viszont helyiek beszámolói szerint egy család tíz tagja, köztük hat gyerek is meghalt. A Pentagon jelezte, hogy vizsgálják az esetet.

A tálib különleges erők, a Fatah egyik katonája őrködik más harcosokkal együtt Kabul egyik utcáján augusztus 29-én, egy nappal az amerikai hadsereg kabuli légihíd-műveletének utolsó szakasza előtt. A tálibok már felkészültek a reptér átvételére.

Az amerikai légierő egyik utolsó afganisztáni repülőgépe felszáll Kabulból augusztus 30-án.

Az Iszlám Állam terrorszervezet fenyegetései miatt rohamtempóban fejezte be az Egyesült Államok az országból való kivonulást és az afgánok evakuálását – arról itt írtunk részletesen, hogy mi vár azokra az afgánokra, akiknek sikerült kijutniuk Kabulból. Szinte mindegyik NATO-szövetséges ország hangsúlyozta, hogy nem sikerült kimenteniük az összes olyan afgánt, aki veszélynek van kitéve, sok esetben pedig saját állampolgáraik közül sem jutott fel mindenki a gépekre.

Az amerikai külügyminiszter már a múlt héten is jelezte, hogy a határidő lejárta után is próbálnak segíteni azoknak, akik elhagynák Afganisztánt. Az utolsó amerikai gép felszállásának bejelentés előtt fogadtak el egy határozatot az ENSZ Biztonsági Tanácsában arról, hogy elvárják a táliboktól, hogy betartsák augusztus 27-i ígéretüket, és engedjék az embereknek, hogy elhagyhassák az országot. Egyelőre azonban nem tudni, hogy mikor nyithat ki újra egyáltalán a reptér.

Ezt, a Pentagon által kiadott képet valószínűleg sokszor vissza fogják még idézni. Chris Donahue vezérőrnagy, az amerikai hadsereg 82. légideszant hadosztály, XVIII. légideszant hadtest parancsnoka beszáll egy C–17-es teherszállító repülőgépbe. Donahue volt az utolsó amerikai katonatiszt, aki elhagyta Afganisztánt, távozásával pedig véget ért az amerikai állampolgárokat és a veszélyeztetett afgánokat kimentő katonai misszió is.