Az utcák feketék, a károk óriásiak, de mikor lesz már vége a La Palma-i vulkánkitörésnek?

Legfontosabb

2021. november 09. – 14:30

Az utcák feketék, a károk óriásiak, de mikor lesz már vége a La Palma-i vulkánkitörésnek?
A Cumbre Vieja vulkán folyamatos aktivitást mutat La Palmán – Fotó: Dan Kitwood / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

La Palma szigetén már több mint ötven napja tart a vulkáni működés, de mi vezetett idáig? Bár viszonylag kis erősségű a vulkán, a károk mégis jelentősek, az utcára pedig csak FFP2-maszkban lehet kilépni.

Rögtön az elején le kell szögezni, hogy a címben feltett kérdésre nem lehet pontosan felelni. Ez legalább annyira nehéz, mint a vulkáni működés kezdetét előre jelezni. Ugyanakkor ebben az esetben sem vagyunk teljesen reménytelen helyzetben.

A La Palma szigetén immár több mint ötven napja zajló kitörés hossza már meghaladja az 1949-es intenzív kitörését és a legutóbbi, 1971-es vulkáni működés idejét. Két hete a helyszínen járva nemcsak a vulkáni működés jellegét tanulmányozhattam helyi munkatársakkal, hanem az ott élőkkel is beszélgetve szerezhettem benyomást arról, hogy miképpen élik meg ezt az eseményt.

Érezni a folyamatos földremegést

Néhány száz méterre voltunk a vulkántól az elzárt területen, hogy pontos információkat gyűjtsünk a kitörés jellegéről. Kollégám a naponta ülésező, a veszélykezelést végző és a helyzetről folyamatos tájékoztatást nyújtó Pevolca tudományos tanácsadó testületének tagja.

Éreztük a folyamatos földremegést, hangos morajlással egyszerre több kürtőből gomolyog ki a fekete vulkáni hamuanyag, áramlanak ki a kékes felhőt létrehozó vulkáni gázok, és süvítenek ki az izzó lávacafatok. A robbanásos kitörést részben a magmában lévő gázbuborékok túlnyomása okozza, ami apró cafatokra szakítja szét és zúdítja ki a kőzetolvadékot. A sötét vulkáni hamufelhő kialakulását, a benne lévő milliárdnyi piciny, milliméternél is kisebb vulkáni hamuszemcsét azonban egy hevesebb robbanásos folyamat alakíthatja ki, mégpedig a feltörő magma és a felszín alatti víz keveredése. Erre utal az időszakonként kiáramló fehér színű gőzfelhő is. A vulkáni működés jobb megértéséhez azonban még mélyebbre kell néznünk.

Éjszakai felvétel a feltörő forró láváról 2021. november 8-án – Fotó: Dan Kitwood / Getty Images
Éjszakai felvétel a feltörő forró láváról 2021. november 8-án – Fotó: Dan Kitwood / Getty Images

A modern vulkanológia fontos eszköze a magma felszín alatti mozgásához kapcsolódó jelek érzékelése. Ezt segítik a földrengéseket regisztráló szeizmométerek, a felszín alakváltozását érzékenyen mutató földrajzi helymeghatározó műszerek (GPS), a radarhullámokon alapuló műholdas felvételek, a gázok összetételét és mennyiségét mérő spektrométerek, továbbá maguk a vulkáni működéssel kialakult képződmények, a vulkáni hamu és lapilli darabok, valamint a lávakőzetek.

Ezekre alapulhat az előrejelzés: nemcsak egy vulkánkitörés bekövetkeztének, hanem a vulkáni működés végének előrejelzése is.

A kitörést tápláló magma 60-80 kilométerrel a sziget alatt keletkezett, majd az elmúlt években nyomult egyre feljebb, és akadt meg 10-13 kilométer mélységben a földkéreg alatt. A feltöltődési eseményeket minden esetben földrengésrajok kísérték. Naponta félszáz földrengés pattant ki az elmúlt tíz évben több alkalommal is, de ezek nem vezettek vulkánkitöréshez. A magmatározó mérete egyre nőtt a mélyben, közben az olvadékból kristályok váltak ki, a folyékony izzó olvadék mint valami hatalmas szivacsban töltötte ki a kristályok közötti teret.

Ez a magma fizikailag még nem volt képes a felszínre törni, aztán idén szeptember elején egy újabb friss kőzetolvadék-adag nyomult fel a földköpenyből. Először 30-35 kilométer mélységben halmozódott fel, majd innen jutott tovább a sekélyebb magmatározóba. Az események ekkor nagyon felgyorsultak. A mélybeli feltöltődés után hét nappal már a felszínen volt a magma, és megindult a vulkánkitörés a sziget délnyugati felén. A hatékony előrejelzés működött, nem volt haláleset, nem volt sérülés sem a vulkáni működés miatt.

Fekete utcák, elmaradó turisták

Kezdetben az egy évtized alatt felhalmozódott magma nyomult fel, majd egy rövid szünet után már a friss, nagyobb mélységből származó kőzetolvadék táplálta tovább a vulkánkitörést. Mindez egyértelműen tükröződött a friss lávából vett minták kémiai összetételéből, és ez befolyásolta a vulkáni működés jellegét is, mivel a friss magma gyorsabban folyó, gázokban gazdag, ami felerősítette a robbanásos kitörést, és nagyobb területen, gyorsan mozgó lávafolyamokat indított el. A friss magma továbbá jelentős mennyiségű szén-dioxid és kén-dioxid gázt is juttatott a levegőbe. Naponta közel 2000 tonna szén-dioxid és közel 30 ezer tonna kén-dioxid került a légtérbe, és időszakonként okoz még most is egészségre ártalmas, szennyezett levegőt a térségben.

A lávafolyamok már 10 négyzetkilométer területet fednek be, értékes banánültetvényeket pusztítottak el, leromboltak közel 3000 házat, megsemmisítettek teljes falvakat, több mint 70 kilométer utat takartak be, és 7000 lakost kényszerítettek lakhelyük elhagyására. Bár ezzel együtt is ez egy viszonylag kis erősségű vulkáni működés, a károk mégis óriásiak.

A spanyol rendvédelem spanyol katonai vészhelyzeti egység egy tagja egy kóbor macskát simogat, miközben az egység méréseket végez a kiömlött láváról La Palmán 2021. november 5-én – Fotó: Luismi Ortiz / UME / AFP
A spanyol rendvédelem spanyol katonai vészhelyzeti egység egy tagja egy kóbor macskát simogat, miközben az egység méréseket végez a kiömlött láváról La Palmán 2021. november 5-én – Fotó: Luismi Ortiz / UME / AFP
Állatokat menekítenek ki, az embereket pedig ételadományokkal látják el – Fotó: Arturo Jimenez / Anadolu Agency / Getty Images
Állatokat menekítenek ki, az embereket pedig ételadományokkal látják el – Fotó: Arturo Jimenez / Anadolu Agency / Getty Images

Nemcsak az elpusztult termések és lerombolt házak, ipari létesítmények miatt, a turizmus elmaradása jelentős bevétel kimaradást okoz. Ilyenkor is turisták tízezrei érkeznek a szigetre, élvezve a kellemes éghajlatot, a jó levegőt, a gyönyörű természetet és a helyiek vendéglátását. Bár most is sokan jönnek a vulkánkitörés látványát átélni, ez azonban messze nem helyettesíti a megszokott turistákat. A szigeten élő helyi ismerősöm elmondta, hogy a koronavírus-járvány után ez újabb óriási csapás a térségnek, és évekig tarthat a felépülés.

Az utcák mindennap feketék a szállingózó vulkáni hamutól, az utcára csak FFP2-maszkban lehet kilépni a légzőszervek védelme miatt. Az éttermek üresek, csak elszórtan vannak vendégek, bár máskor alig lehet asztalt kapni. A megszokott turistákat riasztja ez az állapot, és nem mernek a szigetre jönni. Mikor lesz már ennek vége? – sóhajtanak fel itt sokan.

Mikor lesz vége a vulkánkitörésnek?

Kollégámmal is ezt latolgatjuk a beérkező jelek, információk alapján, a kérdés, hogy mennyi magma van még a mélyben, ami képes a felszínre törni. Úgy tűnik, még hetekig van utánpótlás. Most, egy kis idő után, az elmúlt napok jeleit nézve azonban mintha lenne fény az alagút végén. A magma mozgását jelző földremegés-kilengés nagysága csökkent, visszaesett a sokszor a lakosság által is érezhető földrengések száma, nem pattan ki annyi földrengés nagy, 30-35 kilométer mélységben. A felszínemelkedésben is megindult egy lassú visszarendeződés, és a vulkáni gázok mennyisége is kicsit csökkent.

Önkéntesek távolítják el a hamut a házak tetejéről 2021. november 5-én – Fotó: Kike Rincon / Europa Press / Getty Images
Önkéntesek távolítják el a hamut a házak tetejéről 2021. november 5-én – Fotó: Kike Rincon / Europa Press / Getty Images

Bár ezek adhatnak reményt, hogy most már a vulkánkitörés befejező szakaszába léptünk, hangsúlyozni kell azt is, hogy minden vulkáni esemény más. Egy ilyen kitörés esetében akár jelentős változások is történhetnek, így a hosszabb trendeket kell vizsgálni. Ezek úgy tűnnek, hogy valóban a vulkáni működés lassú gyengülését mutatják, azonban egyelőre ennél nem lehet pontosabbat mondani.

A lecsengés eltarthat még akár hetekig is, de nincs kizárva az sem, hogy napokon belül befejeződik a kitörés. Most ezek a kulcskérdések és a lakosság nagyon várja már a megnyugtató választ. A vulkanológusok ezért követik most különösen kiemelt figyelemmel a magma mozgására, utánpótlására utaló jeleket. A következő hét folyamatai kulcsfontosságúak lesznek e kérdésben.

Dr. Harangi Szabolcs, geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, egyetemi tanár, intézetigazgató, kutatócsoport-vezető
ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!