Leszálló ágban a negyedik hullám: 2 jó hír és 3 fájdalmas tanulság

Legfontosabb

2021. december 22. – 07:11

Leszálló ágban a negyedik hullám: 2 jó hír és 3 fájdalmas tanulság
Védőfelszerelést viselő orvosok a Magyar Honvédség Egészségügyi Központja, a Honvédkórház koronavírussal fertőzött betegek ellátására kialakított intenzív osztályán 2021. december 15-én – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Több mint három hete csökken Magyarországon az újonnan regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma, a járvány november végén fordult leszálló ágba. Mintha csak a naptárhoz igazodna, a járvány erősödését vagy csökkenését jelző növekedési ráta december elsejétől esett 1 alá, és azóta folyamatosan csökken. Ha ez a mutató 1 alatt van, akkor a járvány elmúlóban van, nem növekszik napról napra az új fertőzöttek száma, még ha a vírus ilyenkor is bőven szed halálos áldozatokat. Bár most már egyre többet lehet olvasni az omikron miatt érkező ötödik hullámról, nézzük meg a negyedik hullám fő tanulságait.

1. Rekordsok fertőzött volt, de kevesebb a súlyos eset

A korábbi vírusváltozatoknál aktívabban terjedő delta variáns miatt a negyedik hullámban megdőlt az eddigi napi fertőzésszám rekordja. A csúcson 12 637 új eset volt (november 24.), és ezzel együtt összesen öt olyan nap volt, amikor a fertőzöttek száma magasabb volt a harmadik hullám csúcsánál (11 256 eset, március 26.) A számok azt mutatják, hogy igenis volt értelme több mint 6 millió ember beoltásának. Bár több fertőzött volt, ez szerencsére nem jelentette azt, hogy ezzel arányosan több lett a kórházi kezelésre szoruló esetek száma. A több fertőzöttből arányosan kevesebben kerültek kórházba.

2. Kevesebben kerültek kórházba, de lélegeztetőgépen kb. ugyanannyian vannak

Egy kórházi orvos azt mondta a Telexnek: egy-két hete érzik, hogy csökkent az újonnan érkező covidosok száma a sürgősségi osztályra. Egy átmeneti csökkenés után ismét volt egy emelkedés, most inkább stagnálásról lehet beszélni.

A statisztikák szerint a harmadik hullám csúcsán több mint kétszer annyian (1500) szorultak a betegek közül gépi segítségre, mint most. A negyedik hullámot azonban inkább az egy évvel ezelőtti második hullámmal érdemes összevetni, amikor még nem volt vakcina. Így látható leginkább az oltások hatása.

Idén ugyan kevesebben kerültek kórházba Covid–19-cel, de a delta variáns veszélyességét mutatja, hogy a lélegeztetőgépre került, legsúlyosabb esetek számában alig volt különbség

Most is még 500 ember van lélegeztetőgépen. November 26-án volt a csúcs, amikor a hivatalos statisztika szerint 695 ember szorult gépi lélegeztetésre, ami szerencsére meg sem közelítette a teljes hazai kórházi intenzív osztályos kapacitás határát.

A hazai statisztikák azonban itt sem következetesek. Épp a november 26-i csúcs után változtattak ugyanis az adatszolgáltatáson, amikortól egyik napról a másikra 20 százalékkal csökkent a lélegeztetőgépen lévők száma. Onnantól csak az invazív módon, tehát a légcsőbe helyezett tubuson keresztül lélegeztetett betegek kerülnek be a statisztikába, azok nem, akik csak maszkon keresztül (non-invazív módon) szorulnak gépi oxigénpótlásra. Mivel a korábbi adatokban még egyszerre szerepeltek az invazív és a non invazív lélegeztetések, azok innentől nem hasonlíthatók össze a mostaniakkal.

A most intenzív osztályon kezelt betegek többsége nem az elmúlt egy-két hétben fertőződött meg. A dolog természeténél fogva sokan már hetek óta kaphatnak mesterséges lélegeztetést, és az ő életükért való küzdelem még akár újabb hetekig-hónapokig is eltarthat. Emiatt sajnos várhatóan lassabban fog csak csökkenni az elhunytak száma, a negyedik hullám még bőven szed majd áldozatokat.

3. Főleg az oltatlanokért küzdenek a kórházakban

Pontos statisztikákat máig nem ismerünk arról, hogy mekkora az oltatlanok aránya a legsúlyosabb, intenzív osztályos kezelésre szoruló betegek körében. Különböző kórházi beszámolókból annyit tudhatunk, hogy az intenzív osztályon kezeltek 80-90 százaléka nem volt beoltva. Mindez jól alátámasztja azt a fontos állítást, hogy ha az oltás nem is véd meg teljesen a megfertőződéstől vagy a kórházi ellátást igénylő állapottól, a legfontosabb szerepe a súlyos, halálos szövődmények elleni védelemben van.

A helyzet azonban már bonyolultabb annál, mint hogy leegyszerűsíthetnénk azt oltottak és oltatlanok közötti különbségre. A Telexnek nyilatkozó egyik Covid-osztályos orvos is azt mondta: sajnos nagyon nem mindegy, mikor kapta meg az ember a második oltást, mert a védelem fél év elteltével valóban jelentősen csökken. Az orvosok nehezen tudnak mit mondani azoknak az osztályon ápolt súlyos betegeknek, akik szabálykövetőek voltak, idejében beadatták mindkét dózist, de azzal nem számoltak, hogy egy idő elteltével ez már nem ad kellő védelmet számukra. Az orvos tapasztalatai szerint a legritkább esetben találkoznak viszont a kórházban olyannal, aki három oltást kapott.

Az egyik legpontosabb statisztika talán a Magyar Orvosi Kamara egyik kimutatása volt, amely azt is figyelembe vette, hogy az intenzív osztályra kerülő 125 ember között hányan voltak néhány hónapnál korábban beoltva:

  • 70 százalék (87 beteg) oltatlan, köztük akár 30 éves fiatalok is vannak,
  • 25 százalék (31 beteg) négy hónapnál régebben oltott, ők nagyrészt idős, 70–90 éves betegek,
  • 5 százalék (7 beteg) négy hónapon belül kapott oltást, többségében ők is idős emberek, közülük mindössze 2 olyan ember volt, akinek harmadik oltása is volt.

4. Kevesebben haltak meg, de lassan csökken az elhunytak száma

Ahogy a korábbi járványhullámoknál láttuk, az új esetszámok csökkenését mindig csak 2-3 hetes késéssel követi az elhunytak számának változása. December 9. óta napról napra kevesebb halottat jelentenek már a kórházak – ezt mutatják a hétnapos mozgóátlagok. Ezzel egyelőre óvatosan kell bánni: a második és a harmadik járványhullámban is volt hasonló átmeneti csökkenés, de aztán mindkétszer előfordult, hogy még magasabbra emelkedett az elhunytak napi átlaga.

Ami fontos: szerencsére a halottak száma meg sem közelítette az eddigi legdurvább harmadik hullám csúcsát. Most csak négy olyan nap volt, amikor az elhunytak száma meghaladta a 200-at, miközben a tavaszi hullám idején több napig is 250–300 elhunytat jelentettek a kórházak. Mindez nagy valószínűséggel már az oltásoknak köszönhető. Azt a hiányos hazai adatközlés miatt szintén nem tudhatjuk, hogy a most elhunytak körében hány százalék volt az oltatlanok vagy a négy hónapnál korábban oltottak arány. Az elhunytak számának megoszlása a különböző hullámokban a következő:

5. Továbbra is magas a magyarországi halálozás

Magyarországon továbbra is magas a Covid–19 miatti halálozás. Ezt többféle mérőszámmal is nyomon lehet követni.

Az aktuális napi halálozás azt mutatja, hogy egy adott napon éppen melyik országban van lakosságarányosan a legtöbb elhunyt. Az elmúlt hetekben Magyarország állt az első helyen, ami nem véletlen, hiszen éppen tetőzött nálunk a negyedik hullám halálozása. Most is még a második helyen állunk Lengyelország után. Nem törvényszerű egyébként, hogy aktuálisan mindig a legmagasabb fertőzöttségű országokban hal meg a legtöbb ember. Arányosan magasabb volt például a fertőzöttek száma Ausztriában vagy Csehországban is, a napi halálozás azonban ott mindig alacsonyabb maradt, mint nálunk.

Az összesített halálozás azt mutatja, hány ember hunyt el eddig összesen a Covid–19 miatt. Ebben sem állunk jól: lakosságarányosan (1 millió lakosra vetítve) Peru, Bulgária, Bosznia-Hercegovina után Magyarország tartósan a 4. helyen áll a világban. Az első 10 ország között Bulgárián és Magyarországon kívül még három uniós ország található: a 7. helyen Csehország, a 9. helyen Románia, a 10-en Horvátország áll.

Arról már többször írtunk, hogy ezeket a statisztikákat óvatosan kell kezelni, mert az országok között vannak különbségek abban, mit tekintenek covidos halálozásnak és mit nem. Például mindenkit oda sorolnak, akinél a halála előtt vagy a halálakor kimutatható volt a koronavírus, vagy csak azt, akinél a Covid–19 betegség volt az egyértelmű halálok, nem valamilyen más társbetegség. Magyarország azonban egy ennél jóval pontosabb mutató, a Covid előtti időhöz viszonyított többlethalálozásban sem áll jól a nemzetközi összehasonlításokban, itt is az EU alsó harmadában vagyunk. A Magyarországot és más posztkommunista országokat jellemző magas halálozásban szerepet játszik a lakosság egészségtelen életmódja, táplálkozása, az elhízás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás magas aránya is.

Az átlagokat érdemes nézni

A napi statisztikákat nézve sok pozitív vagy negatív kiugrást lehet látni az adatokban, ezért minden esetben a hétnapos mozgóátlagot érdemes figyelni, ami kisimítja az ingadozásokat az adatokban. Magyarországon erre különösen szükség van, ugyanis az adatszolgáltatás rendkívül esetleges. A új fertőzöttek vagy elhunytak számának nyilvánosságra hozatala gyakran attól függ, mennyi idejük van a hivataloknak és a kórházaknak feldolgozni az adatokat. Hétfőnként általában még kevesebb új fertőzöttet és elhunytat jelentenek, aztán ezek a számok keddre-szerdára mindig megugranak, a hétvégi adatokat pedig augusztus óta összesítve közlik. Hitelt érdemlően emiatt nálunk azt nem lehet megmondani, hogy egy adott napon valójában hány új fertőzött volt, vagy hányan hunytak el.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!